Kiosztották a 28. Mediawave Nemzetközi Film és Zenei Együttlét filmes elismeréseit, melyen egy fiatal erdélyi alkotó, Búzási Gyopár-Orsolya animációs dokumentumfilmje négy díjat is elhozott.

A legjobb magyar rövidfilm és a legjobb nemzetközi kísérleti film díját is a Sapientia EMTE filmszakának mesterszakos hallgatója, Búzási Gyopár-Orsolya Babuka a fűben című animációs dokumentumfilmje nyerte. Babuka egy gyönyörű, fiatal nő, aki a háború idején egy mesébe illő történetet élt meg: a legnagyobb nyomor közepén felbukkant egy titokzatos amerikai megmentő, aki szerelemből mindent meg akart adni neki. Babuka akkor még nem tudta, hogy kicsoda, és kivé válik majd ez a fiatalember, de sok év múlva fény derült a férfi kilétére és ez mindent átértelmezett. A Babuka a fűben két közönségdíjat is megkapott a Mediawave-en: a legjobb rendező és a legjobb ÚTON Online Film elismerést. Búzási Gyopár-Orsolya filmje korábban a Filmgalopp megosztott fődíját és az Alter-Native Nemzetközi Rövidfilmfesztivál legjobb diákfilmnek járó díját is elnyerte. A rendezővel a Maszol oldalán olvasható részletes interjú a filmről.

A 28. Mediawave legjobb nemzetközi animációja a lengyel Paulina Ziolkowska O Matko (Oh Mother) című alkotása lett, melyben egy anya és fia állandóan szerepet cserélnek: egyszer az anya a felnőtt, máskor a fiú gondoskodik a gyerekes anyáról. Az animációs kategória zsűrije – az angol Phil Mulloy, az észt Priit Tender és az erdélyi Radu Igazság – két különdíjat is kiosztott: Rocío Álvareznek a Simbiosis Carnal című filmjéért, mely egy költői utazás a szexuális vágyak történetében, ahol a régóta figyelmen kívül hagyott női öröm végre megfelelő figyelmet kap, valamint Uri és Michelle Kranotnak a Nothing Happens című kisfilmjéért, melyben a fagyos hideg ellenére összegyűlnek az emberek, hogy tanúi legyenek egy eseménynek. Mindannyian várnak valamit, de nem történik semmi.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa idén először ajánlott fel pénzdíjat a legjobb magyar rövidfil és legjobb magyar dokumentumfilm kategóriák nyerteseinek. A fejenként 500 ezer forintot a Babuka a fűben és az Egy nő fogságban alkotói vehették át.

via Mediawave, Filmtett

Hétvégén jön a 3. Ukmukfukk Zinefeszt, Magyarország első és egyetlen zinefesztiválja, mely a hazai és nemzetközi alkotóknak és kiadványaiknak ad helyet bemutatkozni, és mely szervezésében a Dot & Line csapata is aktívan részt vesz.

Mi az, hogy részt vesz? Soma egyenesen a társalapítója és az egyik főszervezője (és névadója) a fesztiválnak két szuperlelkes lány, a MOME média design szakán végzett Lerch Julcsi és az animáció szakon végzett Marjai Petra mellett. Ők hárman fogják össze ezt az eseménydús két napot, ahol közel 40 alkotó és kiadó mutatja be legújabb munkáit. A triónak azért akadnak támogatói, a hazai animációs és grafikus szcéna szintén fanatikus tagjai segítenek be, ahol csak tudnak. Fontos kiemelni, hogy mindezt csupán lelkesedésből teszik mindannyian, mert ez már csak ilyen, a legszuperebb dolgok fű alól nőnek ki és az öröm hajtja a csapatot, na meg az, hogy amit csinálnak, az hihetetlenül jó, hiánypótló és nagyon sok emberhez juttatja el sok más ember munkáját. A fesztiválra már felfigyeltek hazai cégek és iskolák is, idén a Fiók és a Panton papírokkal, a Corvin Rajziskola pedig anyagilag szállt be a fesztivál létrejöttébe.

Az Ukmukfukk Zinefesztivál több mint három éve indult, amikor is egy csapat hazai grafikus, animátor és képzőművész úgy gondolta, hogy a magyar zinekultúra nincs kellőképpen összefogva és népszerűsítve, ezért egy akkor egynapos fesztivál keretében összehozta az alkotókat. Akkora érdeklődés volt, hogy a második fesztivált már kétnaposra szervezték és már nemcsak a magyar, hanem a külföldi alkotók is előtérbe kerültek, ami idén csak nőtt, fele-fele arányban vannak hazai és nemzetközi művészek és csapatok. 

Talán azt ma már nem kell magyarázni mik is azok a zinek, de ismételni sosem árt: a zine szó a magazin és fanzine szavak rövidüléséből jött létre. Nem feltétlenül folytatásos, mint egy magazin és nem is feltétlenül rajongói, mint egy fanzine, de közös bennük, hogy legtöbbször kis példányszámú, tematikus kiadványok. Az Ukmukfukk Zinefeszt idén is elsősorban a vizuális és illusztratív zinekre koncentrál, ám nemcsak zinek, hanem ehhez a műfajhoz szorosan kapcsolódó egyéb tárgyak is kaphatóak lesznek (képregények, printek, poszterek, matricák, kitűzők, stb.). 

Az eddig 13 részes Boxi című sorozat két új epizóddal, a Levelek és a Téli örömök című részekkel folytatódik a hétvégén.

Klingl Béla és Koós Árpád Boxi című sorozatának mesebirodalma háztartási eszközökből elevenedik meg egy gyerek terepasztalán, ahol igazán könnyen szárnyalhat a fantázia. A kedves kis sorozat két papírból hajtogatott főszereplője a kisfiú Kartomi és Boxi, a kutyája egy papír városkában élnek, ahol újabb és újabb kalandokat élnek át különös, kartonból, dobozokból és hétköznapi tárgyakból épült világukban. A mese kreatív szórakozást nyújt a kézműves játékok kedvelőinek, mivel a papírhajtogatás ötletére épül, a sorozat szereplői a valóságban is kivághatók, összehajtogathatók.

Klingl Béla és Koós Árpád: Boxi - Levelek

Öröm, nevetés, megdöbbenés és izgatottság jellemezte a második KISKAKAS MOME Anim Filmklub estéjét, ahol David Crisp gyerekkori inspirációit, kedvelt technikáit és történeteit láthattuk.

Elsőként a sokak által jól ismert, 1969-ben alakult brit csapat, a Monty Python animációs szekvenciái kerültek elő. A Gyalog galopp (Monty Python and the Holy Grail) című filmjük szörnyes jelenete az egyik legmeghatározóbb, mikor is a valóság és az animált világ egyé válik (erről David egy korábbi interjújában már mesélt bővebben). Mindkét világ szerves eleme egymásnak. Az élőfilmes szereplők észreveszik a rajzolt figurát, végignézik, ahogy megeszi a társukat, vágás – és hirtelen már ők is animált karakterekként jelennek meg. Mindez anélkül történik, hogy a néző kicsit is kizökkenne a filmből. Igazi angol humor, és nagyon kreatív megoldás a megmenekülésük: a szörnyet irányító animátor szívinfarktust kap, a szörny pedig vele együtt eltűnik.

Phil Mulloy groteszk világába belecsöppenve a hangulat egyre fokozódott.

David egyik kedvence az Aardman stúdio által készített doku-komédia, az 1989-es Creature Comforts, melyben a gyurmaanimációs állatfigurák dokumentarista stílusban nyilatkoznak az állatkerti lakóhelyzetükről és körülményeikről. Korábban így beszélt róla David: "Telis-tele van fantáziával és kreativitással. A hagyományos módszerek alkalmazása és azok korlátai adják a varázsát. Erősen bonyolult és könnyedén egyszerű, vidám és tényleg megtestesíti mindazt, amit szeretek a brit animációban."

Dargay Attila digitálisan restaurált egészestés rajzfilmklasszikusát, a Szaffit május 3-tól vetítik országszerte a KEDD Animációs Stúdió forgalmazásában.

A filmet gyártó legendás Pannónia Filmstúdió − amelyet a magyar animáció aranykorában a világ öt legjobb rajzfilmstúdiója között tartottak számon − küldetésének tekintette, hogy az ifjúságnak szóló magyar irodalom remekműveit animálja. Az első egészestés magyar rajzfilm Jankovics Marcell János vitéze volt 1973-ban, amit olyan alkotások követtek, mint Dargay Attila nagy sikerű Lúdas Matyija (1977) vagy Gémes József Toldi-adaptációja, a festői ihletettségű Daliás idők (1983).

Dargay Attila: Szaffi

Ebbe a sorba tartozik a Jókai Mór A cigánybáró című kisregényéből készült, 1984-ben bemutatott Szaffi is, amely máig az egyetlen animációs Jókai-adaptáció. Rendezője a magyar rajzfilmművészet legendás alakja, Dargay Attila, akinek a Lúdas Matyi, a Vuk és a Szaffi mellett olyan szintén felejthetetlen alkotások fűződnek a nevéhez, mint Az erdő kapitánya, a Gusztáv, a Pom Pom meséi vagy A nagy ho-ho-horgász című sorozatok.  

Elásott kincs, családjuktól elszakított fiatalok, szerelem, intrika, izgalmas történelmi háttér – ez a Szaffi, a cigány-török macskalány kalandos és romantikus története, mely a Dargayra jellemző emberi állatfigurákkal, vicces párbeszédekkel generációk számára jelentett alapvető filmélményt. Dargay Attila klasszikus rajzfilmje több mint három évtized elteltével is bizton számíthat a legifjabb generációk tetszésére.

Hosszú és sikeres fesztiválkörút után végre online is elérhető Dell'Edera Dávid sokszorosan díjazott diplomafilmje, a Balkon!

Dell'Edera Dávid Balkon című filmjét a Budapesti Metropolitan Egyetem animáció alapszakán, az Umbrella stúdióval koprodukcióban készítette, melyre a Médiatanács Macskássy Gyula-pályázatán nyert támogatást 2015-ben. Ezzel Dell’Edera munkája lett az első olyan METU animáció, melyet a Médiatanács támogatott. A hatperces, 2D és 3D technikát alkalmazó film asszociatív módon szól az elidegenedésről egy fülledt nyári napon egy panelnegyedben. Bár a panelrengetegben élők ugyanabba a közösségbe tartoznak, a távolság köztük leküzdhetetlen. A lakásaikba visszahúzódó emberek mindennapi teendőikkel foglalkoznak, míg valami ki nem zökkenti őket a banális rutinból. A Balkonnal az volt a rendező célja, hogy kicsit felrázza a nézőközönséget az egyszerű történettel, melynek egyedi hangulatát a film karakterei, a tárgyak és a gesztusok adják.

A Balkon gyártásában Dávid szinte minden fázisában részt vett, mellette Kiss Virág, Bayer Bálint és Borján Tamás volt a főanimátor, a vágó Bacskai Brigitta volt a rendező mellett, a zenét Kovács Eszter szerezte, a zörejekért Beke Tamás, a hangért Zányi Tamás volt a felelős, aki többek a Saul fia hangdizájnere is volt, a diplomafilm konzulense pedig Csáki László volt.

Dell'Edera Dávid: Balkon

A Balkon hazai premierje a Jameson CineFesten volt 2016-ban, ahol különdíjat nyert a legszebb képi világért a CineNewWave nevű szekcióban. Két éve szerepelt az Annecy-i Nemzetközi Animációs Filmfesztivál diplomafilmes versenyprogramjában, ahol a zsűri díját hozta el, beválogatták az Encounters Rövidfilm és Animációs Fesztiválra, ahol a 2017-es Cartoon d'Or-jelölés díját kapta, a francia Festival Premiers Plans d'Angers-en a zsűri nagydíját nyerte, az Interfilm Berlin versenyében külön elismerésben részesült, a Kreatív által megrendezett Craft Awardon pedig egyből három elismerést is kapott: a legjobb rendezés, valamint a legjobb grafikai megoldások és 2D animáció kategóriában első helyezett, a legjobb látvány szekcióban pedig ezüstérmes lett. A 2017-es KAFF-on a Magyar Filmkritikusok is díjazták.

Dell’Edera Dávid 1991-ben született, az animációval és a filmezéssel komolyabban csak 18 éves korától kezdett foglalkozni. Nem sokkal ezután felvételt nyert a Budapesti Metropolitan Egyetem animáció alapszakára, ahol tanulmányai közben animátorként dolgozott több reklámfilmben, játékban és videóklipben. Dávid két éve a Filmklub Podcast vendége volt, ahol Kreif Zsuzsannával beszélgettek a munkáikról és a magyar animáció helyzetéről.