Felkerült netre az egyik kedvenc darabunk a MOME Anim gyerekversek és -dalok második szériájából, melyben Vácz Péter adaptálta a Szagos Hörigekkók együttes Eper című számát.

Korábban már jó néhányszor áradoztunk a MOME Anim legújabb gyerekverseiről és -dalairól (Farkas Juliéról itt,  Horváth-Molnár Pannáéról itt, Zétényi Boriéról itt, Tamás Ivánéról pedig itt), de eddig még nem tudtunk teljes kisfilmet mutatni. Mostanáig! Ugyanis ma felkerült netre – a második évadból elsőként – Vácz Péter Eper című animációja, mely két tinitesó, Csernovszky Fanni és Márk által alapított (de sajnos 2017-ben feloszlott) Szagos Hörigekkók zenekar azonos című számát vizualizálta kissé pszichedelikus, zsírkréta rajzokra emlékeztető stílusban, főszerepben a banda tagjaival és kedvenc kisállataikkal – és persze az eperrel. 

Vácz Péter: Eper

Vácz Péter neve hallatán legtöbbeknek a stop motion animációk ugranak be, de nem áll távol tőle a kézirajz sem, hiszen például a MOME gyerekversek és -dalok első szériájában készített Parabola című Lackfi-adaptációja is 2D-s volt, és persze 2013-as diplomamunkája, a Nyuszi és Őz is ennek a kétféle technikának a viszonyáról és jellemzőiről szólt. "Szeretem keverni, váltogatni a technikákat. Már egy ideje ki akartam próbálni a zsírkrétát és az Eper gyermeki lelkületéhez nagyon illett. Általában a nagyobb stop motion projektek után igyekszem könnyedebb, experimentális animációkat csinálni, hogy felszabadítsam magam." – mesélte nekünk Peti. Azt is elmondta, hogy a Szagos Hörigekkók számait 2015-ben ismerte meg, és nagyon megfogta a zenekar bátor, egyedi hangzása és a gyerekrajz erejű dalszövegei. Olyannyira, hogy az idei Friss Hús rövidfilmfesztiválon különdíjat nyert Párnaarc című első élőszereplős filmjében is felcsendül az egyik daluk, a Vinnék egy macskát.

Nemrég azonban visszatért a stop motion technikához, ugyanis előkészítés alatt van a Noé fája című karácsonyi tv-speciál terve, mely a nemrég véget ért Visegrádi Animációs Fórumon különdíjat kapott, legközelebb pedig Annecy-ban, a MIFA pitchfórumán a tv-sorozatok és speciálok között fogják bemutatni.

A magyar Puppetworks részvételével készült Még egy nap élet (Another Day of Life) című animációs dokumentumfilmet az idei cannes-i filmfesztivál versenyen kívüli Special Screenings programjában mutatják be május 11-én.

A spanyol Raúl de la Fuente és a lengyel Damian Nenow Még egy nap élet (Another Day of Life) című filmje Ryszard Kapuscinski lengyel író azonos című könyvén alapul, aki újságíróként a helyszínen élte át az angolai polgárháború 1975-ös kitörését, mely a becslések szerint félmillió halálos áldozatot követelt.

A Még egy nap élet lengyel, spanyol, német, belga és magyar koprodukcióban jött létre, élőszereplős felvételek és animációs szekvenciák ötvözésével, magyar oldalról a budapesti Puppetworks animációs filmstúdió közreműködésével.

Arról már lehetett tudni, hogy készül a zseniális stop motion filmjeiről ismert Laika stúdió ötödik egészestés animációja, most pedig a cselekményen kívül az is kiderült, hogy mi lesz a címe: Missing Link. 

A Missing Link főszereplője a karizmatikus Sir Lionel Frost (Hugh Jackman), aki a világ egyik legjelentősebb mítosz- és szörnyszakértőjének tartja magát. Az egyetlen gond, hogy a szűklátókörű társai nem hajlandók ezt észrevenni és elismerni. Sir Lionel utolsó esélye arra, hogy az elit befogadja, ha Észak-Nyugat-Amerikába utazik bizonyítékot találni egy legendás teremtmény létezésére, mely az ember primitív származásának utolsó élő példánya, a hiányzó kapocs. Akitől Sir Lionel álma valóra válna, az nem más, mint Mr. Link (Zach Galifianakis), egy kissé bolondos, de meglepően okos és jószívű lény, aki fajának utolsó példányaként a veszélyeztetett állatok közé tartozik. Mr. Link ezért megkéri a tudóst, hogy kutassák fel távoli rokonait, a férfi segítségével pedig körbeutazzák a világot, hogy megtalálják Shangri-La legendás völgyét, a különös lények otthonát. Ebben segítségükre lesz a független és leleményes kalandornő, Adelina Fortnight (Zoe Saldana), aki az egyetlen térképpel rendelkezik Shangri-La földjére. Ám az út során a félelmet nem ismerő kalandorokra sok veszély leselkedik, minden lépésüket hitvány alakok követik, akik megpróbálják megakadályozni a küldetésüket.

Missing Link

Novemberben kerül a magyar mozikba Milorad Krstic szerb származású rendező, író, látványtervező Ruben Brandt, a gyűjtő című egészestés animációs akció-thrillere, amely világhírű művészeti alkotásokon keresztül a műkincsrablók izgalmas világába vezeti a nézőt.

A film noir hangulatát is idéző egészestés animáció főhőse Ruben Brandt pszichoterapeuta, aki művészetterápiával gyógyít. Egy napon az általa leginkább kedvelt műalkotások látomásokban törnek rá és az életét követelik, de ő nem tud ezzel a helyzettel mit kezdeni. Kezeltjei rábeszélik, hogy szerezze meg a műalkotásokat, mert ha a tulajdonában van az eredeti, akkor az nem támad a gazdájára, és így megszűnnek a látomások. Ruben Brandt és csapata 13 festményt rabol el a világ legnagyobb múzeumaiból és magángyűjteményeiből. Minden nap újabb helyszíneken támadnak, sorra kerül a párizsi Louvre, a Tate Gallery, az Uffizi, az Ermitázs és Szépművészeti Múzeum is.

Az animációt Milorad Krstic szerb származású, Magyarországon élő festő, látványtervező, animációs művész rendezte és írta, valamint a látványt is ő tervezte. A film a mese, a grafikai világ, az animáció, a hang és zene összességéből épül fel és több híres festmény, épület és tárgy tűnik fel benne - hangsúlyozta a rendező budapesti sajtótájékoztatóján. Kiemelte, hogy az animációban a saját kép- és formaalkotó művészetével hommage-t állít ikonikus műveknek, kameraállásoknak, hangulatoknak és azok jelentéseinek átdolgozásával újra reflektorfénybe helyezi a filmművészet, az építészet, a dizájn és a képzőművészet ikonikus alkotóit. Sok más mellett Eisenstein, Kurosawa és Godard filmjeiből vett kompozíciókat rajzfilmesített meg. A filmben csaknem 100 ilyen hommage található. A műalkotások közül egyetlen kép sem maradt meg eredeti formájában, mindegyik a rendező és csapatának keze nyomán formálódott át valami mássá. A főszereplő neve is egy képzőművészeti utalás, amely Rubens és Rembrandt flamand festőművészek nevéből áll össze.

Milorad Krstic elmondta, hogy nagyon fontos volt számára a ritmus: a történet egy akciódús jelenettel és erős, ritmusos zenei aláfestéssel indul. A rendező szerint 94 percen keresztül fenntartani a nézők figyelmét csak erős és pörgős jelenetekkel lehet. Audiovizuális szimfóniának nevezte a filmet, amelyben több furcsa, bizarr alak tűnik fel: háromszemű és -mellű, kétarcú vagy kétdimenziós karakterek.

Véget ért a Visegrádi Animációs Fórum, Kelet-Közép-Európa legnagyobb animációs pitchfóruma, melyet hatodszorra rendeztek meg május 1. és 3. között Trebonban, az Anifilmmel párhuzamosan. A nyertesek  között idén is van magyar terv: Vácz Péter karácsonyi tv-speciálja, a Noé fája a zsűri különdíját kapta.

Idén 5 magyar animációs filmterv versenyzett a VAF-on: a 11 rövidfilm közt szerepelt Lovrity Anna Katalin Márvány és citrom című animációs ötlete, a tv-sorozat és -speciál szekció 10 projektje között pedig három magyar filmterv mutatkozott be: Miklósy Zoltán és Herkó Attila Janó Manó és az elveszett harmatcseppek, valamint Szederkényi Bella Ahány király, annyi mese című szériatervéve, illetve Vácz Péter karácsonyi tv-speciálja, a Noé fája. A két hagyományos versenykategória mellett idén egy új szekciót is létrehoztak a szervezők az egészestés filmprojekteknek. Ebben a kategóriában versenyzett Nyikos László és Fazekas Csaba filmterve, a Helka, mely Nyulász Péter Helka – A Burok-völgy árnyai című, gyermekeknek szóló kalandregényét adaptálja.

Vácz Péter és Osváth Gábor producer a VAF díjátadóján (Forrás: VAF)

Vácz Péter 25 perces karácsonyi bábanimációja, a Noé fája a zsűri különdíját nyerte, ami azt jelenti, hogy részt vehet a következő Cartoon Forumon, mely idén szeptemberben lesz. A főszereplő a 13 éves Noé, aki karácsonykor rájön arra, hogy a mellkasából kinövő fától való megszabadulásának egyetlen módja, ha megtanulja kifejezni a szülei válásával kapcsolatos érzéseit. A zsűri indoklásában kiemelte, hogy a Noé fája nagyon meggyőző az erős, személyes és hiteles hangvétele miatt, valamint nagyon szépnek és kidolgozottnak találta a projekt művészi részét. A Noé fája jelenleg utolsó fordulós a Macskássy Gyula-pályázaton. A karácsonyi speciál gyártója a Filmfabriq, producere Osváth Gábor, vagyis duplázott a magyar filmgyártó cég, ugyanis tavaly Szeiler Péter és Fritz Zoltán sorozatterve, a Hajótöröttek nyerte a kategória fődíját, mely szintén Filmfabriq-projekt. A Noé fája legközelebb Annecy-ban, a MIFA pitchfórumán, a tv-sorozatok és speciálok között mutatkozik be a közönségnek.

Vácz Péter: Noé fája (Forrás: Filmfabriq)

A Google Doodle, a Google Spotlight Stories, a Google Arts & Culture és a Cinémathèque Française csapata egymással karöltve megalkotta a legelső virtuális, 360°-os interaktív ünnepi doodle-t, a Back to the Moon-t (Vissza a Holdra), amelyben a filmezés egyik legelső úttörője, a francia illuzionista és rendező Georges Méliès életét és művészetét ünneplik. A doodle apropója Méliès 1912-ben készült À la conquête du pôle (The Conquest of the Pole) című alkotása, melyet május 3-án mutattak be.

A Back to the Moon ötlete még 2017 augusztusában jött, akkor még csak egy sima doodle formájában és később nőtt aztán egy 360 fokos VR projektté. Hélène Leroux, a Google Doodle egyik animátora és egyben a Back to the Moon kiötlője szerint ezzel a projekttel azokat az embereket szeretnék ünnepelni, akik valamilyen módon pozitív hatással voltak a világra. A Back to the Moon elkészültéről az Animation Magazine oldalán olvasható interjú az alkotókkal, további érdekességek (képek, inspirációk, karaktertervek és háttérinformációk) pedig a Google oldalán találhatók.

A Google Spotlight Stories youtube csatornáján nézve az egérrel vezérelhetjük éppen mit is szeretnénk látni a kisfilmben, VR headset-tel pedig mobilon, Cardboardon, vagy a Google Spotlight Stories appjával, a Daydream-mel tudjuk nézni a Back to the Moon-t.