Keresztes Tamás és Szamosi Zsófia főszereplésével készül Bánóczki Tibor és Szabó Sarolta Műanyag égbolt című sci-fi animációja, melyhez újabb jelenetfotót is kaptunk. 

Bánóczki Tibor és Szabó Sarolta első mozifilmje egy ambiciózus sci-fi animáció, mely egy olyan jövőben játszódik, ahol a Föld növény- és állatvilágának teljes pusztulása után a tudósok egy hihetetlenül tápláló, ám emberi húsból táplálkozó növényt kísérleteznek ki. A szinopszis szerint 2121-re a termőföld eltűnik a Föld teljes felszínéről, a flóra és a fauna pedig a végleges kipusztulás előtt áll. Budapest teljes elszigeteltségben él. A tudósok egy különös növényt kísérleteznek ki, melynek rendkívül tápláló levelei vannak, viszont ez a növény kizárólag emberi húsból képes táplálkozni, halálos szimbiózisban élve a gazdatesttel. A város minden polgárának beültetnek egy ilyen növényt az 50. születésnapján. Stefan, egy 28 éves pszichiáter teljes mértékben hisz a rendszer szükségességében, mígnem felesége, Nóra önként jelentkezik a beültetésre.

A Műanyag égbolt című filmterv az Inkubátor Program nyerteseként kapott először támogatást 2016-ban, a fejlesztését jelentős külföldi érdeklődés is övezte,  2018-ban például szerepelt a 20. Cartoon Movie-n is. Ugyan már a gyártás előtt lehetett tudni, hogy a 82 millió forint egy egész estés animációs filmre nem lesz elég, de több mint három évet kellett várni, hogy a Nemzeti Filmintézet (korábban Magyar Nemzeti Filmalap) Filmszakmai Döntőbizottsága még megtámogassa 216 millió forinttal, ami egy egész estés animációhoz képest még mindig nem sok (vö. a Ruben Brandt, a gyűjtő több mint 1 milliárd forintból készült). A koprodukcióban készülő alkotás a Szlovák Audiovizuális Alap gyártási támogatását is elnyerte.

Jelenetfotó a Műanyag égboltból, a képen Szamosi Zsófia és Keresztes Tamás

Közel egy hete mutatták be a Magyar Művészeti Akadémia Magyar filmek a kezdetektől napjainkig című online lexikonát, ahol a magyar filmkultúra legfontosabb alkotásairól olvashatunk alapos írásokat, többek közt animációkról is.

Az MMA tavaly indította online lexikonát, mely először szépirodalmi szócikkeket tartalmazott, idén bővült filmes írásokkal, a célja pedig, hogy "egyszerre nyújtson eligazodást a szakma, az oktatás és a tágabb értelemben vett olvasóközönség számára." Egyelőre 100 magyar filmről került fel anyag, köztük 20 animációs alkotásról a tervezett 50 animációs szócikkből. A filmek adatlapjait nem aprózták el: az egyes alkotásokkal kapcsolatban sorra veszik a filmtörténet és a történelem, valamint a rendezői életmű tekintetében fontos adatokat, elemzik és értelmezik is az adott művet, a szócikkeket pedig a filmhez kapcsolódó legfontosabb és legfrissebb szakirodalom felsorolása zárja. Az MMA filmlexikonának animációs szócikkeit Varga Zoltán írja, akinek az elmúlt években jelentek meg könyvei a magyar animációról (A magyar animációs film: intézmény- és formatörténeti közelítések, A kecskeméti animáció, és legutóbb a Jankovics Marcellről szóló kiadvány).

Bucsi Réka: Symphony no. 42 

A Magyar Nemzeti Filmarchívum viszont pár hónappal megelőzte az MMA-t, ugyanis ők 2019. őszén indították az Alapfilmek oldalukat ugyanazzal a céllal: "az ismeretterjesztő és oktatási célokat szolgáló filmtörténeti weboldal a magyar filmkincs legfontosabb alkotásaira hívja fel a figyelmet". 

Februártól 21 Ghibli-film kerül fel a Netflixre, melyek Amerikán, Kanadán és Japánon kívül mindenhol elérhetőek lesznek. Az amerikai rajongóknak sem kell szomorkodniuk, ugyanis náluk a Ghibli Stúdió filmjei a HBO Max kínálatában lesznek nézhetők. A Ghibli a 35 éves fennállása alatt 22 egész estés filmet gyártott, ezek közül a Szentjánosbogarak sírja (Grave of the Fireflies, 1988) marad ki a Netflix kínálatából, ugyanis a forgalmazói jogai nem a stúdiónál vannak. A Netflixen megjelenő filmekhez 28 nyelvű feliratból és 20 szinkronból választhatunk. 

"Napjainkban számos nagyszerű módon juthatnak el a filmek a közönséghez. Figyelembe vettük a rajongóink kérését, és döntést hoztunk a Ghibli-filmek terjesztéséről. Reméljük, hogy ezáltal szerte a világon megismerik a Ghibli Stúdió világát." – nyilatkozta Toshio Suzuki, a Ghibli Stúdió producere.

Aram Yacoubian, a Netflix animációs filmjeinek felelőse azt mondta, hogy "egy álom vált valóra a Netflix és az előfizetők millióinak számára. A Ghibli Stúdió filmjei legendásak és az elmúlt 35 évben rengeteg rajongót szereztek a világ minden tájáról. Örülünk, hogy több nyelven is elérhetővé tehetjük őket Latin-Amerikában, Európában, Afrikában és Ázsiában – így több ember élvezheti ezt a csodálatos animációs világot."

Nyilvános a Utah-ban megrendezett Slamdance idei programja, melyben két magyar animáció, Andrasev Nadja Szimbiózis című kisfilmje, valamint Kreif Zsuzsanna Candide szériájának egyik epizódja is szerepel. 

Január 24. és 30. között, a Sundance-szel egyidőben és szintén Park City-ben rendezik meg a Slamdance filmfesztivált, melyet 1995-ben alapítottak azok az amerikai függetlenfilmesek, akiknek alkotásai nem kerültek be a Sundance-re és meg akarták csinálni a saját fesztiváljukat. A Slamdance-t a mai napig filmkészítők szervezik filmkészítők számára, és mára szintén egy elismert filmes eseménnyé vált. A Slamdance-en debütált rövidfilmjével többek közt Ari Aster (Örökség), Rian Johnson (Star Wars: Az utolsó jedik), Christopher Nolan (Eredet), valamint Lena Dunham (Csajok) és Bong Joon Ho (Élősködők) is.

Andrasev Nadja: Szimbiózis

Az idei Slamdance animációs rövidfilmes versenyprogramjában vetítik Andrasev Nadja Szimbiózis című filmjét, mely egy fiatal nőt követ nyomon, aki a férje szeretői után kutat, féltékenységét pedig hamar felváltja a kíváncsiság és nyughatatlan érdeklődése életre szóló változást indít el benne. Nadja nem újonc a Slamdance-en, ugyanis három éve A nyalintás nesze című diplomafilmjével már szintén versenyzett a utah-i fesztiválon.

A Klaus Oscar-jelölése után nem meglepő, hogy a Netflix még bátrabb húzásra készül: a kortárs stop motion animáció leghíresebb fiatal alkotóit kérte fel egy fekete humorú szkeccsfilmre.

A Klaus hagyományos 2D technikája után a Netflix most egy másik hagyományos animációs technikájú filmet tervez, méghozzá egy stop motion darabot. A The House című film középpontjában három generáció áll, akiknek szürreális történetein keresztül mutatják be hogyan formálták a házat az otthonaikká. A filmet a Nexus animációs stúdióval együttműködve készítik, akik többek közt az Oscar-jelölt This Way Up című rövidfilmet, valamint a George Méliès munkásságát ünneplő Back to the Moon-t is gyártották, utóbbi egyébként az első kollaborációjuk volt a Google Doodles és a Google Spotlight Stories csapatával.

Marc James Roels, Emma de Swaef, Niki Lindroth von Bahr és Paloma Baeza

De ennél sokkal nagyobb hír, hogy kiket szerződtettek rendezőknek. Az alkotókban nemcsak a stop motion mesteri használata a közös, hanem a témáik és a stílusuk is hasonló: melankolikus történetek hétköznapi alakokról abszurd helyzetekben, sok társadalomkritikával és empátiával. 

A The House első etapját a belga Emma de Swaef és Marc James Roels fogja rendezni, akik 2012-ben az Oh, Willy... című csodálatos kisfilmjükkel és az aprólékosan kidolgozott gyapjú technikával hívták fel magukra a figyelmet, legutóbb pedig a szintén gyapjúbábokat használó This Magnificent Cake! című fekete humorú szkeccsfilmjükkel arattak sikert, melyben az emberi lét gyarlóságát szürrealizmussal keverték. 

A 2018-as Anilogue nyitófilmje volt a Kirikou-filmek alkotójának, Michel Ocelot francia rendező Dilili Párizsban című alkotása, mely egy kislány szemszögéből mutatja be a nők elleni erőszakkal való küzdelmet Párizsban, a XX. század derekán, az ipari fejlődés egyik legmozgalmasabb időszakában. A főszereplő Dilili, az ifjú kanak segítségére lesz egy riksás fiú, akik kalandjaik során különös alakokkal találkoznak, új nyomokkal segítve a fiatalok nyomozását az eltűnt lányok után.

A Dilili Párizsban 2019-ban elnyerte a francia Oscar-nak tartott César-díjat a legjobb animációs film kategóriában. Michel Ocelot filmje most január 18-án, szombaton, a Francia Intézetben újra látható lesz francia nyelven és magyar felirattal. A vetítés után képregény-készítő workshop is lesz, melyen a gyerekek a saját Dilili-képregényüket alkothatják meg a Médiatár egyik tabletjén. A foglalkozáson a Francia Intézetben vetített Dilili Párizsban című filmre váltott jeggyel (500 forint) vagy az IF Pass kártyával lehet részt venni.

Jegyek kaphatók online vagy a Médiatárban, további részletek a Francia Intézet honlapján, a facebook-esemény itt található.