A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI) Animációs esték – Hagyomány és haladás címmel indít beszélgetéssorozatot, melyben a szakma nagy öregjei és ifjú tehetségei ülnek le egymással beszélgetni.

Az MMA MMKI évek óta kiemelt figyelemmel foglalkozik a magyar animáció feldolgozásával, hiánypótló munkák megjelenését támogatja és gondozza. Nagyon izgalmas és talán sohasem próbált kísérlet a magyar mozgókép alkotói és szervezői világában, animációs területen pedig biztosan első alkalommal történik meg, hogy eltérő generációk képviselői ülnek egy asztalhoz. Orosz Anna Ida és Fülöp József, Jankovics Marcell és Bucsi Réka, Rófusz Ferenc és Vácz Péter, Ternovszy Béla és Andrasev Nadja, valamint Varsányi Ferenc és Gelley Bálint részvételével és Kollarik Tamás vezetésével keresik a választ a film, az animáció és a magyar kultúra fontos kérdéseire.

Generációk egymás mellett, hagyomány és progresszió, rendezői lét és egyéni alkotói programok, szakmai közeg itthon és a nagyvilágban: mind és mind olyan felvetések, amely az animáció világán túl is érdekesek. Az előadásokon többek közt az alábbi kérdések vetődnek majd fel: a magyar animáció történetét, de általában a médium fejlődését tekintve melyek azok a szempontok, amelyek a művészeti értékek létrehozásához elengedhetetlenek? Miben áll a tehetségek gondozása, hogyan adható át az idősebb generációk tapasztalata a fiatalabbaknak? Mi az állam szerepe, a támogatási rendszerek szükségessége, a piac, valamint a mecenatúra és a kultúra kapcsolata?

A beszélgetéseket Kollarik Tamás, Magyar Filmdíjas, Bánffy Miklós-díjas producer, jogász, egyetemi oktató vezeti, az első alkalommal pedig Orosz Anna Ida, a Magyar Nemzeti Filmarchívum animációs szakreferense és a Primanima fesztivál társalapítója, valamint Fülöp József animációs filmrendező, vizuális kommunikációs tervezőművész, egyetemi tanár, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem rektora lesz a vendég.

Az első adásban szó lesz többek között arról, hogy a magyar animáció területén miként jutottunk el a kezdetektől napjainkig, milyen hagyományokra épült a története, hogyan határozható meg a szakma helyzete napjainkban és milyen irányba tart a jövőben. Említésre kerülnek továbbá a magyar animáció főbb műhelyei, legnagyobb alakjai, intézményei, iskolái, és természetesen azok a kiemelkedő személyek is, akik a múltat ilyen értelemben összekötik a jelennel. Kiderül, milyen képzési lehetőségek vannak ma az animáció területén, és hogy milyen feladatok állnak a szakma előtt a további fejlődés és népszerűsítést szem előtt tartva.

FRISSÍTÉS A beszélgetéssorozat menete és résztvevői a járvány miatt változtak, alább a végleges verzió olvasható.

Forrás: MMA, Filmhu

A január azért volt szuper hónap, mert az Oscar-hajrában több Oscar-kvalifikált animációs rövidfilmet elérhetővé tettek online az alkotók, így többek közt láthattuk Andrasev Nadja nagyon valószerű kisfilmjét a női féltékenységről, a Szimbiózist, Pilar Garcia-Fernandezsesma diák-Oscart nyert Ciervo című animációját a családon belüli erőszakról, vagy Shoko Hara Just a Guy című dokuanimációját a Richard Ramirezzel való szerelmi levelezéséről. Élvezzétek őket! 

A Szimbiózis az alábbi képre kattintva megnézhető youtube-on!

A járványhelyzetre való tekintettel a hagyományos időpontnál később, 2021. augusztus 11. és 15. között rendezik meg Magyarország legnagyobb animációs seregszemléjét, a 15. Kecskeméti Animációs Filmfesztivált, melyre március 31-ig lehet nevezni.

Február 8-án elindult a nevezés a 15. Kecskeméti Animációs Filmfesztiválra. A fesztivál versenyprogramjába 2019. január 1. után készült hazai és európai animációs munkákkal lehet nevezni, témamegkötés nélkül. A magyar alkotások versenyére hat kategóriában – egész estés film, tv-speciál, rövidfilm, televíziós sorozat, alkalmazott animáció (reklám, szignál, előzetes, főcím, videóklip) és diákfilm – várják az alkotásokat, míg az európai filmek kategóriában egész estés filmek, tv-speciálok és televíziós sorozatok versenyeznek majd. A filmek regisztrációja ingyenes. A nevezési határidő: 2021. március 31. A nevezés részletes feltételei és az online nevezési lap a fesztivál weboldalán található.

A 15. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál ideje alatt a teljes programot ingyenes vetítések keretében láthatják majd a nézők. A KAFF célja, hogy a legszélesebb körben merítsen az elmúlt két évben készült hazai és nemzetközi animációsfilm-termésből. A versenyprogramok mellett tematikus panorámavetítések, retrospektív-válogatások, filmszakmai konzultációk és mesterkurzusok, valamint workshopok, kiállítások színesítik majd a programot. A járványhelyzetre való tekintettel idén a hagyományos időpontnál később, 2021. augusztus 11. és 15. között rendezik meg a világ egyik legnagyobb animációs seregszemléjét, a Kecskeméti Animációs Filmfesztivált.

Forrás: KAFF

Az Umatik gyártásában készült Janó Manó és az elveszett harmatcseppek sorozat felkerült youtube-ra, ahol már szabadon megtekinthető az első hat epizód. Ezeket hetenként követik majd az újabbak május végéig.

Janó Manó 2016-ban öltött testet, amikor az író-rendező páros, Herkó Attila és Miklósy Zoltán sikerrel pályázott a figura köré szőtt ötletével a Magyar Média Mecenatúra programban, ami révén lehetőséget kaptak a Janó Manó és az elveszett harmatcseppek sorozat első epizódjának elkészítésére. Az első részt 2017 decemberében mutatta be az M2, amiről itt írtunk. Az első rész után 2017-ben és 2018-ban a Médiatanács Macskássy Gyula-pályázatán további támogatást kaptak a második és harmadik epizódra, majd a sorozat pozitív fogadtatása után zöld utat kapott a további 10 rész is, aminek köszönhetően megvalósulhatott az elmúlt évek során a 13 epizódot felölelő teljes első évad.

Janó Manó és az elveszett harmatcseppek (Forrás: Médiatanács)

Gyulai Líviusz korai sorozatai és kisfilmjei is felkerültek a netre, melyek közt vannak ritkán látott animációk és örök kedvencek is.

Gyulai Líviusz a hetvenes-nyolcvanas években új aranykorát élő magyar grafika egyik legjelentősebb alkotója. Pályáját a hatvanas évek elején könyvillusztrációkkal kezdte, azóta mintegy ötszáz könyvet illusztrált Villontól Shakespeare-en át Karinthyig, a Weöres Sándor Psychéjéhez készült rokokó hangulatú rajzai (1972) pedig egy csapásra híressé tették a nevét. – olvashatjuk a 2019-ben, az Uránia moziban megrendezett szerzői nap bevezetőjében. Gyulai Líviusz a hetvenes évek közepén kezdett rajzfilmeken dolgozni a Pannónia Filmstúdióban. "Bájosan bumfordi figurákkal, álmodozókkal és szerencselovagokkal teli karikaturisztikus világ Gyulai Líviuszé, melynek védjegye a nosztalgia a 19-20. század fordulója iránt, illetve a filmek benépesítése mitikus, kultúrtörténeti figurákkal (az antik mitológiától és a Bibliától kezdve a pajzán és a szentimentális irodalomba illő alakokon át Münchhausen báróig vagy Ali babáig)." – írta róla Varga Zoltán A magyar animációs film című könyvében. – "A magyar karikaturisztikus rajzfilmben gyakorinak éppen nem mondható életvidámság és tündéri fantázia a Gyulai-féle karikatúra-egyénítés legfőbb sajátossága."

Gyulai Líviusz: Golyós mese (Forrás: Digitális Képarchívum)

A karantén legújabb kihívása januárban: a hideg, na meg a különböző interjúkban megfogalmazott vélemények, miszerint tavasz végéig korlátozások között kell lavíroznunk, mert a vírus bizony nem múlik el magától, hanem hullámzik, harmadik és sokadik hullámokban. A természettől és a barátoktól való elvonás természet és barátok alakú űrt hagy az emberben, amelyet csak részlegesen lehet befoltozni Netflix-sorozatokkal. A közelmúltban kísérletet tettem arra, hogy eme űrt képkönyvekkel foltozzam be, az eredmény nem várt pozitívumokat hozott: Iveta Merglová Ema elvan című képkönyvével (Csirimojó, 2020) magamon tanultam meg ismét nevetni, Rofusz Kinga Otthon (Vivandra, 2018) című könyvével pedig újra hazataláltam belül, és némileg megnyugodva nézem ugyanazokat a falakat. Szép Eszter merengője.

Mi az a képkönyv?

Az Ema elvan és az Otthon is a képek erejével, a szöveg teljes mellőzésével meséli el történetét – a műfajt angolul silent booknak hívják, de Révész Emese javaslatára képkönyvnek nevezem őket. Révész szerint az angol megnevezés egy hiányt, a szavak hiányát emeli központi elemmé ahelyett, hogy a képi narratíva értékét hangsúlyozná. Rövid kitérővel itt megjegyezném, hogy a silent book kifejezésről nekem mindig a noisy book jut eszembe, hogy az vajon milyen lehet. Úgy képzelem, az leginkább a középkori szerzetesrendek sajátja: az olvasás akkor még valóban hangzó tevékenység volt, az embereknek eszükbe nem jutott volna csendben, egyedül és maguknak olvasni. Ez a fajta introvertált olvasás a 19. században alakult ki, és azóta a legtöbb könyv csendes, azaz silent. A noisy book lehet még olyan is, amelynek anyaga nagy ellenállást vált ki, például amikor az újonnan vásárolt keménykötéses regénynek első kinyitáskor roppan a gerince – na meg sok lapozó típusú gyerekkönyv, ami zörög és berreg.

Iveta Merglová: Ema elvan