Az Animációs esték – Hagyomány és haladás című online sorozat keretében június 10-én Kollarik Tamás vendége Varsányi Ferenc filmrendező, forgatókönyvíró és Fazakas Szabolcs operatőr, grafikus lesznek.

Az MMA MMKI által életre hívott Animációs esték – online beszélgetéssorozat folyamán eltérő generációk képviselői ülnek egy asztalhoz a házigazdával, a Magyar Filmdíjas, a Bánffy Miklós-díjas producer, egyetemi oktató Kollarik Tamással.

Varsányi Ferenc

Az aktuális rész vendége az Emmy- és Balázs Béla-díjas Varsányi Ferenc, aki több mint negyven éve rendez és ír forgatókönyveket, animációs és élőszereplős darabokat egyaránt. Dolgozott az összes nagy magyarországi animációs stúdióban, a Magyar Televíziónál, egy ausztrál, két amerikai, egy dél koreai, egy tajvani, egy indiai és egy arab stúdióban. Tanított a Színház – és Filmművészeti Egyetemen, a Metropolitán Egyetemen és a MOME Animációs Szakán.

Az idei nyár tele lesz mókával: augusztus 12-én érkezik a nagysikerű Kuflik folytatása, A kuflik és az Akármi mozifilm. Az egész estés rajzfilm ezúttal is KEDD Animációs Stúdió gyártásában, Dániel András könyvsorozata alapján készült. 

A Kuflik az elmúlt évtized egyik legsikeresebb magyar gyerekfilm-sorozatából készült mozi franchise. A történetek főszereplője hét abszurd, de nagyon szerethető figura, a kuflik: Zödön a legzöldebb, Pofánka a legpirosabb, Titusz a legsárgább, Hilda a leglilább, Valér a legkékebb, Bélabá a legbarnább, Fityirc meg a legszürkébb, mert… hát, mert annak is lennie kell valakinek! Mindegyikük külön egyéniség, akikkel a gyerekek könnyedén azonosulni tudnak. A legszívesebben lustálkodnak vagy játszanak, de határtalan kíváncsiságuk miatt még gyakoribb, hogy különös kalandokba keverednek az elhagyatott réten, ahol sok más, furcsa lénnyel együtt élnek.  

A kuflik fantáziavilágában a legképtelenebbnek tűnő dolgok is megtörténhetnek. A sorozat abszurd humorával és szokatlan képi világával minden korosztálynak szórakozást nyújt, de esszenciáját a gyerekek értik igazán. Dániel András könyvsorozata alapján eddig két mozifilm született: az Egy kupac kufli és a Mi újság, kuflik?, a harmadik, A kuflik és az Akármi pedig augusztus 12-től látható a mozikban.

A kuflik és az Akármi

Pár éve a hamisított vonatjegyekkel utazók igaz történeteit gyűjtötte össze, most pedig a kilencvenes, kora kétezres évek kultikus partiflyereiből rendez közösségi gyűjtést a Kék Pelikan című animációs dokumentumfilm rendezője, Csáki László képzőművész-rendező. Ahogy a legjobb történetek, úgy a legjobb szórólapok is bekerülnek majd a készülő filmbe.

A kilencvenes, kora kétezres évek kultikus partijainak szórólapjai, azaz flyerei egy egész korszak fergeteges hangulatát őrizték meg: ezekből a flyerekből rendez most közösségi gyűjtést Csáki László, a Kék Pelikan rendezője. "Régi gyufásdobozokból, kártyanaptárakból létezik már gyűjtemény, de a kilencvenes, kora kétezres évek mindennapjait meghatározó, kultikus bulikat – például a frankhegyi bulit, a Süss fel napban és a PeCsá-ban rendezett partikat vagy a Tilos Rádió és az A38 bulijait – hirdető szórólapokat tudtommal még senki sem gyűjtötte össze. Szeretnénk megjeleníteni ezeket a flyereket a Kék Pelikanban, ezért mindenkit arra kérünk, ha őriz otthon ilyet, juttassa el hozzánk. Mi beszkenneljük és archiváljuk, majd visszaadjuk a tulajdonosának" – mondta a rendező. 

Kék Pelikan (Forrás: Umbrella)

Daniel Gray HIDE című magyar koprodukcióban készült kisfilmje két díjat kapott a Krakkói Filmfesztiválon, az egyikkel kvalifikálta magát az Európai Filmdíjra.

Május 30. és június 6. között rendezték meg a rangos Krakkói Filmfesztivált, melynek rövidfilmes versenyprogramjában szerepelt Daniel Gray magyar-francia-kanadai koprodukcióban készült animációja, a HIDE. A film főszereplője egy testvárpár, akik bújócskát játszanak egy lakásban. Az egyikük megtalálja a tökéletes búvóhelyet, ám kicsit később kikukucskálva azt látja, hogy a bátyja abbahagyta a játékot, és az élet megy tovább nélküle.

A HIDE elnyerte a Krakkói Filmfesztivál Nemzetközi Filmtársaságok Szövetségének (International Federation of Film Societies) zsűrijétől a Don Quixote-díjat, valamint megkapta a zsűri díját a legjobb európai filmért, ami azt jelenti, hogy Európai Filmdíj-jelöltté vált.

Daniel Gray: HIDE

A tavalyi évhez hasonlóan 2021 nyarán újra jelentkezik a MOME Anim Summer Premier: június 24. és július 5. között négy olyan diplomafilm válik elérhetővé az animáció szak vimeo csatornáján, amiket eddig csak fesztiválokon lehetett látni, többek közt Japánban, Izraelben, Mexikóban, Szarajevóban, Görögországban vagy Franciaországban.

Elsőként Gyulai Panni Broken Things című kisfilmjét láthatja a közönség, amely egy magányos kisgyermek felcseperedésének története, aki az otthoni problémák elől a saját belső világába menekül. Ám ez a titkos hely sem tudja mindentől megvédeni, a valóság elől nehéz elmenekülni. A főszereplő kislány olyan körülmények között éli az életét, ami a körülötte levő felnőttek számára is elviselhetetlen. Míg a felnőtteknek a rossz egy természetes létállapottá válik és nem tesznek ellene semmit, addig a kislány fantáziája segítségével próbálja enyhíteni a nyomasztó körülményeket. A kisfilm szerepelt többek közt a Szarajevói Filmfesztiválon, a Friss Húson, a Primanimán pedig elnyerte a Primalter-díjat.

Gyulai Panni: Broken Things

Kezdődhet Dargay Attila Csongor és Tünde című szerelemprojektjének gyártása, valamint folytatódhat Gigor Attila Szabó Magda-adaptációjának, a Tündér Lala gyártás előkészítése a Nemzeti Filmintézet támogatásával.

Vörösmarty Mihály halhatatlan költeményéből, a Csongor és Tündéből Henrik Irén, Dargay Attila animációs legenda alkotótársa részvételével készül mozifilm. Dargay Attila fiókban maradt szerelemprojektje volt Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című költeményének animációs adaptációja, melynek megvalósítása a hetvenes években akadályokba ütközött. Ezt a tervet porolta le és frissítette fel a Cinemon Entertainment stúdió, melyhez Dargay figuráit és teljes képes forgatókönyvet is felhasználták. Dargay a storyboardhoz Vörösmarty eredeti szövegét használta, viszont dramaturgiailag sok helyen változtatott rajta, hogy közelebb hozza a korabeli közönséghez az irodalmi nyelvezetet és a történetet.

"Úgy érzem hiányt pótlunk, és nem félek a nagy szótól, kultúrmissziót töltünk be, amikor a film elkészítésével milliók számára tesszük elérhetővé Vörösmarty nem túl könnyen érthető és élvezhető, gazdag szimbolikájú remekművét. Az animációs film eszköztára végtelenül gazdag, a műhöz méltó megvalósításra nyílik most lehetőségünk." – összegezte a 80-as években Dargay Attila, aki még halála előtt is azt nyilatkozta: "reménykedem, hátha egyszer ez az álmom is valóra válik".

Csongor és Tünde (Forrás: NFI)