Február 6-tól a magyar mozikban is látható az idei év egyik legjobb animációs filmje, az Áradás, mely épp az elmúlt napokban nyert Európai Filmdíjat, a New York-i és a Los Angeles-i kritikusok is a legjobb animációnak szavazták.

Gints Zilbalodis lett-francia-belga koprodukcióban készült filmjében közeleg a világvége. Az emberi jelenlétnek már csak a nyomai láthatók mindenütt. Az öntörvényű macska egy vitorláson talál menedékre, amikor otthonát elpusztítja egy hatalmas árvíz. Útitársai más-más faj képviselői, de különbözőségük ellenére kénytelenek összefog. Miközben a magányos hajó misztikus, elárasztott tájakon halad át, az állatoknak meg kell birkózniuk az új világ kihívásaival és veszélyeivel.

Online elérhetővé vált Hegyi Olivér A szív kertje című animációs kisfilmje, melyben egy művészeti felvételi előtt álló fiú gondolatait követjük végig.

A szív kertje a festőnek készülő Juhász Dániel felvételi interjújának néhány óráját követi végig. A valós cselekményt furcsa, visszataszító rovarok és rágcsálók törik meg. A film forgatókönyvét 2019-ben a Filmjus támogatta, 2020-ban elnyerte a Friss Hús pitchfórumának legjobb filmtervéért járó Lovas Nándor-díjat, a CEE Animációs Fórumon pedig szintén a legjobb filmtervnek választották.

A tavalyi évben az egyik utolsó utolsó írásom egy kritika volt A fiú és a szürke gémről, mely rajzfilm el is nyerte idén a legjobb egész estés animációnak járó Oscar-díjat. Ezzel a 83 éves Hayao Miyazaki lett a legidősebb, aki ebben a kategóriában elnyerte az aranyszobrot, és éppen hajlott korára való tekintettel volt igazoltan távol az eseményen. Úgy tűnik, 2024-ben is bekerült egy Miyazaki-alkotás az évet lassan, de biztosan lezáró írásaim közé, ám ezúttal nem egy új rajzfilmről van szó, hanem olyanról, amelyik már a 20. születésnapját ünnepli. A vándorló palota premierje a Velencei Filmfesztiválon volt 2004. szeptemberben. Japánban novemberben mutatták be, angol szinkronnal 2005 júniusában, nálunk decemberben tűzték műsorukra a mozik.

Az Oscar-díjas Adam Elliot, a Mary és Max rendezője, egy újabb megindító, felnőtteknek szóló animációs filmjével kápráztatja el a nézőket. Az Egy csiga emlékiratai érzelmekkel teli stop-motion animációs film, mely 2025. január 9-től a hazai mozikban is látható.

Az Egy csiga emlékiratai története az 1970-es évek Ausztráliájában játszódik, ahol a főszereplő, Grace Pudel (Sarah Snook) és ikertestvére, Gilbert (Kodi Smit-McPhee) a nehézségek ellenére is próbálják tartani a kapcsolatot, még akkor is, amikor árván és egymástól több kilométerrel elválasztva különböző nevelőcsaládokhoz kerülnek. A felnőtté válás során Grace szenvedélye a csigagyűjtögetés és az olvasás lesz, míg Gilbert a kegyetlenséggel és elnyomással küzd új, bigott családjában.

A Canberrában felnövő Grace élete fenekestül felfordul, amikor összetalálkozik a helyi könyvtárnál Pinky-vel (Jacki Weaver), egy kedves, életvidám, bölcs idős hölggyel, aki arra ösztönzi, hogy szembenézzen múltjával és újraépítse az életét. A gyerekként testvérének megfogadott ígéretet követve Grace végül megtalálja a saját útját.

2025. január 23-tól újra nagyvásznon láthatjuk a francia-magyar koprodukcióban készült Az idő urait, méghozzá 4K-ban restaurált változatban, eredeti magyar szinkronnal.

Az 1982-ben bemutatott Az idő urai története Piel, egy fiatal fiú kalandját követi nyomon, aki szülei tragikus elvesztése után egyedül marad a veszélyekkel teli Perdide bolygón. Társa a túlélésben egy kommunikációs mikrofon, amin keresztül kapcsolatot tart Jaffarral, apja régi barátjával, aki megmentésére indul egy távoli világból. Jaffar és segítője, Silbad elindulnak az űrön át, hogy megmentsék Pielt, de útjukat bonyolítja a hajójukon utazó, szökésben lévő Matton herceg, aki újabb és újabb kalandokba sodorja őket. A film Stefan Wul kultikus sci-fi regénye alapján készült, René Laloux rendezésében, és Moebius (Jean Giraud) vizuális világától vált ikonikus alkotássá.

A történet világát a Pannónia Filmstúdió művészei álmodták meg, Hernádi Tibor animációs rendező irányításával. Perdide bolygóján különleges lények bukkannak fel, mint a sejtelmes arctalan angyalok vagy a furcsa, tolvaj mikrolények, amik sajátos bájt adnak a történetnek. Bár a korabeli kritikusok vegyes érzelmekkel fogadták a karaktereket, Az idő urai az évek során mégis klasszikussá vált, időtálló mondanivalójával és varázslatos univerzumával.

A 22. Anilogue díjátadóján rövidfilmek, egész estés filmek, gyerekfilmek és ultrarövid filmek kategóriában osztottak elismeréseket. A két fő trófea a Baltikumba került: a zsűri döntésének ezúttal a lett Gints Zilbalodis és az észt Andres Tenusaar örülhetett. Emellett a zsűritagok különdíjai és közönségdíjak is gazdára találtak.

A négy versenyzőt felvonultató egész estés kategóriájában Aurelia Aasa észt producer, Hisko Hulsing holland animációs rendező, forgatókönyvíró, festő és zeneszerző, valamint Novák Erik producer és animációs rendező ítélte oda a fődíjat. Folytatódott az Annecy-i Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon szakmai és közönségsikert is aratott Áradás (Flow) diadalmenete: a zsűri Gints Zilbalodis dialógus nélküli moziját találta a legjobbnak. Méltatták a film “egyedülálló történetmesélését, amely egyetlen szó nélkül, kizárólag az animált mozdulatok segítségével komplex érzelmi és szociális dinamikát teremt, kifinomultan ábrázolva a szereplők közti kapcsolatok alakulását.”

Gints Zilbalodis: Áradás