500 ezer eurós Eurimages-támogatást nyert a Szabó Magda gyerekkönyve alapján készülő Tündér Lala. A filmet a Kanadában élő, beregszászi születésű Anita Doron rendezi, a forgatókönyvet Gigor Attilával közösen jegyzi.

A Mythberg Films produkciójában a Cinemon Entertainment, a Storyteller Pictures, a Lakeside Animation és a Traumhaus Studios Germany együttműködésével készülő Tündér Lala (Fairyheart) történetét egy vizuálisan lenyűgöző, inspiráló, humoros, ugyanakkor néhol komolyabb tónusú „népmesének” szánják az alkotók gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt, amely arra bátorítja a fiatal és idősebb nézőket, hogy fogadják el tökéletlen énjüket is, hiszen mindannyian csak a természet gyönyörű részei vagyunk.

Szabó Magda legismertebb meseregénye minden korosztályt megszólítani képes, érzelmes és lírai mese. A Tündér Lala története szerint a halhatatlan tündérek birodalmában az egyetlen tündérgyerek, Lala szeretné megismerni a számára tiltott emberek világát. Azonban Aterpater, a nagy varázsló veszélyesnek és pusztítónak tartja az embereket és véget akar vetni a létezésüknek. Ehhez el kell vágnia egy ősi szálat, amely a tündéreket összefűzi az emberekkel, egyúttal véget vetve a szívükben még megmaradt szeretetnek. Miután Lala találkozik Beával, az édesanyját gyászoló, 12 éves embergyerekkel, a barátságuk által Lala megbizonyosodik, hogy az emberek megérdemlik az esélyt.

Tündér Lala látványterv (Forrás: NFI)

A nyári filmpremierükhöz hasonlóan téli meglepetésekkel jön a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Animáció Tanszéke: minden adventi hétvégén közzétesznek online egy-egy 2019-es mesterszakos diplomafilmet, összesen hetet. Az első kisfilm Natália Azevedo Andrade Tövisek és szálkák című munkája.

A stop motion és 2D animációt vegyítő Tövisek és szálkák főszereplője három unatkozó, elhanyagolt gyermek, akiknek a külvilágtól elzárt életét képzelt kalandok töltik ki. Egy napon megpróbálnak kijutni a külvilágba, de elfoglalt anyjuk érzelmileg teljesen közömbösnek tűnik irántuk. Ahogy a gyerekek nőnek és az anya napi rutinja egyre kimerítőbbé válik, lassan fény derül a rejtélyes ház titkaira.

Natália Azevedo Andrade: Tövisek és szálkák

2025 tavaszán érkezik a mozikba a Csongor és Tünde egész estés animációs film a Fórum Hungary forgalmazásában. A családoknak szóló mesefilm Vörösmarty Mihály drámai költeménye nyomán, Dargay Attila eredeti figuratervei alapján, a sikeres nemzetközi alkotásokat is jegyző Cinemon Entertainment gyártásában, a Nemzeti Filmintézet támogatásával készült.

Dargay Attila, többek közt a Lúdas Matyi, a Vuk és a Szaffi alkotójának évtizedekkel ezelőtti álma valósul meg azzal, hogy elkészül Vörösmarty Mihály klasszikusának, a Csongor és Tündének a mozifilm adaptációja. Dargay filmterve igazi vágyálom volt, nagy lelkesedéssel próbálta mozgókép-formátumra átültetni a csodálatos történetet, ám a feldolgozás a '70-es években akadályokba ütközött, ezért az ötlet a fiókban maradt. 

Október 1-ig lehetett beküldeni az Oscar-kvalifikált kisfilmeket az Amerikai Filmakadémiának, az esélyesek között pedig három magyar animációs rövidfilm is szerepel. Éppen egy éve nyerte el a legjobb animációs film díját az észt PÖFF-ön Hegyi Olivér A szív kertje című alkotása, Traub Viktória Cipők és paták című kisfilmje pedig szintén a legjobb animáció díját hozta el a mexikói Guanajuato Nemzetközi Filmfesztiválon idén júliusban.

A harmadik magyar esélyes a francia-magyar-mexikói koprodukcióban készült Nube. Christian Arredondo Narváez és Diego Alonso Sánchez de la Barquera Estrada rendezők hétperces kisfilmjének producerei mexikói részről Valentin Maupin és Aristote Douroudakis (Avec ou Sans Vous), magyar részről pedig Szederkényi Bella és Gelley Bálint (CUB Animation). A Nube világpremierje a tavaly októberi Morelia Nemzetközi Filmfesztiválon volt, ahol elnyerte a legjobb mexikói animációs rövidfilm díját, ezzel lett kvalifikált a 2025-ös Oscar-versenybe.

Azóta több mint 100 fesztivál versenyprogramjában szerepelt, és több díjat is szerzett, többek közt a Legjobb Gyermekfilm lett az A-kategóriás az Zágrábi Animafesten, és elnyerte a Monstrinha Nagydíjat a portugál Monstra Animációs Fesztiválon. A Nube itthon legközelebb a szerdán kezdődő Anilogue fesztivál gyerekfilmes programjában lesz látható szombat délelőtt.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Bács-Kiskun Vármegyei Szervezete tizenkilencedik alkalommal adta át a vármegyei Prima díjakat. A díjazottak közt van Ulrich Gábor animációs rendező, képzőművész is.

A VOSZ elnöksége minden évben meghirdeti a Prima díj adományozását, amellyel Bács-Kiskun vármegye kulturális, tudományos, oktatási és sportéletének legkiválóbb képviselőit ismerik el a térségben működő vállalkozások támogatásával. A vármegyei Prima díj várományosait a beérkező jelölésekből az elnökség választotta ki szeptemberben tíz különböző kategóriában. A kiválók között a legkiválóbbak, azaz hárman kapnak vehettek át a rangos gálán Prima díjat, szintén a területi VOSZ elnökségének döntése alapján.

A kiválók között idén az irodalom, a képzőművészet és a sport kategóriák győztesei vitték haza a Prima díjat: a kunszentmiklósi versvándor, Tóth Péter Lóránt, Ulrich Gábor kecskeméti képzőművész és Suba Róbert kiskőrösi paralimpiai kajakozó kapták a díjakat. A fél millió forintot érő, bronzból készült szobor mellé idén először 1 millió helyett 2-2 millió forintnyi pénzösszeget vehettek át a díjazottak. Ulrich Gábor köszönőbeszédében elmondta, hogy a kortárs művészet a szellem szabadságának megélését adja az embernek.

Ulrich Gábor animációs rendező, képzőművész (középen) és Mikulás Ferenc producer (jobbra) (Fotó: Bús Csaba)

A Daft Punk számára közel sem a Tron: Örökséghez szerzett zenéjük jelentette a belépőt a filmiparba, hanem a Discovery albumokhoz készült zenés anime, az Interstella 5555: The 5tory of the 5ecret 5tar 5ystem, mely december közepén a Pannónia Entertainment forgalmazásában országos mozipremiert kap!

Thomas Bangalter és Guy-Manuel de Homem-Christo 1993-ban összeállt duója hamar a zenei szféra egyik legmegkerülhetetlenebb párosává vált, legkésőbb addigra, amikor felvették ikonikus és összetéveszthetetlen robotjelmezeiket. Második nagylemezük, a Discovery 2001-ben jelent meg, és az 1997-es Homeworkkel ellentétben (ahová nagynevű rendezőket hívtak) az album minden egyes dala egy animációs klipet kapott a japán Toei Animation gondozásában. Pár videó egyenként, folyamatosan jelent meg, míg végül az egész egy összefüggő, csak a dalszövegekből élő narratív, a ritmusokra animált egész estés mozivá állt össze, mely a 2003-as Cannes-i Filmfesztiválon debütált. A Daft Punk ezzel egy csapásra betört a filmvilágba, a 2005-ös Human After All lemezük és a 2007-es nagyszabású élő koncerttúrájuk között 2006-ban ők rendezték meg az Electroma című élőszereplős, néma avantgarde alkotást, majd 2010-ben a Tron: Örökséghez szereztek egy felejthetetlen, részben műfajteremtő filmzenét – ezt egyébként sokan a negyedik teljes értékű albumukként tartják számon.