Tavaly ősszel 10 hetes animációs producer képzés indult a MOME-n, amire az elsők közt jelentkeztem. 12 évnyi animációs szakírás után is kiderült, hogy bőven van még mit tanulni a szakmáról, a jó hír pedig, hogy a nagy érdeklődés miatt újra elindítják a kurzust. Beszámolónk a képzésről.

Ősszel lesz 12 éve, hogy elkezdett érdekelni az animáció. Varga Zoltán ELTÉ-s magyar animációs játékfilmek kurzusán jöttem rá, hogy az animációs filmek többek, mint gyerekeknek szánt, bolondos, színes, hangos mozgóképek. Ciki, de honnan is tudhattam volna addig, hogy mennyire gazdag művészet, mennyi izgalmas látásmódú alkotóval, elképesztően kreatív technikai megoldásokkal, nem beszélve azokról az óriási sikerekről, amiket a magyar animációs filmek magukénak tudhatnak, például az első magyar Oscar-díjat A légyért.

Zétényi Bori: A bús tanító panaszai

Vajon képes-e áttörni a szerelem ereje a kulturális falakat? Erre keresi a választ a Napocskám, Maad című, gondolatébresztő cseh animáció.

Február 23. és 27. között 10. alkalommal rendezik meg a Cseh Filmkarnevált, melynek a tavalyi (kizárólag) online eseménye után idén újra a Toldi mozi ad otthont, de természetesen a filmek a Távmozin keresztül is elérhetőek lesznek. A tavalyi év a cseh filmgyártás kiemelkedően erős éve volt, a bemutatott alkotások gyakran komoly témákat dolgoznak fel, legyen szó az idegen környezetbe került ember talajvesztéséről, törékeny családi kapcsolatokról, mély traumákba süllyedő társadalom mikromodelljéről, a provinciális ál-erkölcs sújtotta, „megtévedt“ egyének életéről, vagy a diktatúrában élők szürke hétköznapjainak panoptikumáról. Milos Forman idén lenne 90 éves, a szervezők róla sem feledkeztek meg, egy dokumentumfilm és a Tűz van, babám! is látható lesz a filmkarneválon.

A cseh animáció nemzetközi szinten is ismert és elismert, pedig az alkotások legtöbbször csak az ehhez hasonló fesztiválok keretében jutnak el a közönséghez. Michaela Pavlátová tavaly év végén bemutatott Napocskám, Maad című filmje egy prágai egyetemista lányról, Helenáról szól, aki beleszeret egy afgán diákba és bár mindenki óva inti ettől a kapcsolattól, vele megy Kabulba, ahol össze is házasodnak. Immár Herraként férje, Nazin rokonságával él együtt és nagy családról álmodozik. A családban mindenben a bölcs és hallgatag nagyapa szava a döntő, aki nagyon hamar megkedveli Herrát, tanítja a nyelvre és a szokásokra, a lány pedig fordítja neki a nagyvilágból érkező híreket.

Bár Hosoda Mamoru diplomáját festő szakon szerezte, az álma azóta volt az animáció, mióta gyerekként moziban látta Miyazaki Hayao első játékfilmjét, a III. Lupin: Cagliostro kastélyát. A tinédzser korosztály különböző szegmenseit célzó népszerű sorozatokon (Sailor Moon, Dragon Ball, Digimon) szerzett gyakorlata és műfajfilm-rajongása a mai napig áthatja saját egész estés filmjeit, miközben egyre közvetlenebbül dolgozik szereplői mélyebb érzelmi folyamataival és emel be forgatókönyveibe a kortárs japán társadalom kibeszéletlen, ritkán feldolgozott problémáiból.

Hosoda hetedik egész estés filmje, a Belle: A sárkány és a szeplős hercegnő sajátos összegzése az eddigi munkásságának, amiben korábbi filmjei fő témáiból többet is újravizsgál és továbbgondol. Így fér meg egy filmben tinédzserkori útkeresés, önkifejezés és traumafeldolgozás, a japán családdefiníció, és az internet mint félmitológiai létsík vizsgálata. A Belle bemutatójának apropóján Zoomon beszélgettünk a rendezővel a cselekmény kontextusáról, áthallásairól és a film végének jelentéséről.

Hosoda Mamoru a Belle plaktjaival (Forrás: AFP) 

Egy világjárvány után egy csapat érdeklődő városnézésre indul a hófödte New Yorkban. Mielőtt elképzelnénk egy kellemesen andalgó csoportot a Central Park hóesésében, érdemes tisztázni a séta kereteit: ürességtől tátongó, megtizedelt lakosságú metropoliszban járunk. Kamerák helyett a puska távcsövén keresztül nézelődünk – mondja a sétavezető.

A városnézés díszlete Tom Clancy The Division című számítógépes játéka, amelyben egy csapat fegyveres erőnek kell helyreállítania a rendet egy gyilkos himlőjárvány után New Yorkban. Ahelyett azonban, hogy a felfegyverkezett osztaggal végrehajtanák a küldetést, az Operation Jane Walk rendezői, Robin Klengel és Leonhard Müllner inkább helytörténeti városnézést szerveznek. Nem követik a küldetések menetét, kerülik az összeütközéseket a helyi bandavezérekkel és kóbor gonosztevőkkel, helyette híres épületekről és a városszervezés elméletéről gondolkoznak.

Operation Jane Walk

Február 8-án kihirdették a 94. Oscar-gála jelöltjeit, melyen Oscar-történelmet írt a Flee, egy meleg afgán menekültről szóló dán animációs dokumentumfilm.

Az Oscar-gálák legkiszámíthatóbb kategóriája az egész estés animációs filmé, de az animációs rövidfilmek szekciójában is elég könnyen kikövetkeztethető melyik alkotás kapja az aranyszobrot. Olykor-olykor mégis történnek csodák (mint például amikor az Irány a Pókverzum! kiütötte a Disney-t a legjobb egész estés animáció kategóriában). Az idei csoda pedig az, hogy három kategóriában is jelölték a Flee című dokuanimációt: a legjobb egész estés animáció, a legjobb dokumentumfilm és a legjobb nemzetközi film kategóriájában, utóbbiban Dánia Oscar-nevezettjeként.

Flee

A tavalyi nagy siker után a budapesti Japán Alapítvány idén is megrendezi az Online Japán Filmfesztivált. 2022. február 14. és 27. között az ország egész területén eredeti nyelven, magyar vagy angol felirattal nézhetünk japán filmeket, köztük animációkat is.

Két különleges animációs filmet láthatnak online és ingyenesen azok, akik február 14. és 27. között az Online Japán Filmfesztivál oldalára látogatnak, ráadásul mindkettőt Yasuhiro Yoshiura rendezte.

Az EVE idő című megható alkotás a nem túl távoli jövőben játszódik, ahol a háztartásokban humanoid robotok végzik a házimunkát. A legtöbb androiddal viszont rosszul bánnak, és a középiskolás Rikuo is nagyon ridegen viselkedik saját női androidjával. Egy nap, miközben a lány tevékenységét figyeli, egy rejtélyes kávézóban köt ki, ahol nem tesznek különbséget emberek és robotok között. Rikuo el sem tudja képzelni, mi értelme van egy ilyen helynek, ám a kávézóban megismert emberek és androidok történetén keresztül kezdi megérteni, milyen is lehet igazi lélekkel élni.

Yasuhiro Yoshiura: Fordított Patema