Csupó Gábor 70. születésnapja alkalmából szeptember 27-én mutatta be az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI) és a FilmHungary Csupó Gábor – A Pannónia Stúdiótól a hollywoodi csillagig című életrajzi kötetét. A kiadvány a FilmHungary Magyarok Hollywoodban című sorozat részeként jelent meg.

Kollarik Tamás Bánffy Miklós-díjas és Magyar Filmdíjas szakember, a kötet egyik szerzője hangsúlyozta, hogy Csupó Gábor a kortárs magyar és amerikai film egyik legnagyobb alakja, akinek kalandokkal és kihívásokkal teli, filmtörténeti jelentőségű életútját könyv még nem dolgozta fel. Filmstúdiójában, a Klasky-Csupóban az 1990-es, 2000-es évek olyan sikeres amerikai rajzfilmsorozatai készültek, mint A Simpson család, a Fecsegő tipegők, a Jaj a szörnyek, a Thornberry család vagy a Duckman. Több mozis kasszasiker, két hollywoodi csillag és számos további rekord is fűződik a nevéhez.

Pályája során dolgozott együtt Frank Zappával, Peter Gabriellel, Susan Sarandonnal, Bruce Willissel és Michael Jacksonnal is. Olyan stúdióknak gyártotta a sikerprodukcióit, mint a Nickelodeon, a Walt Disney, a Fox Television, és a Paramount Pictures. Karrierje során huszonháromszor jelölték a legrangosabb televíziós elismerésre, az Emmy-díjra, ebből ötször el is nyerte. Alkotásain generációk nőttek fel, A Simpson családdal és a Fecsegő tipegőkkel popkulturális ikonokat teremtett, generációk nőttek fel kultikussá vált rajzfilmsorozatain. 

Csupó Gábor a könyvbemutatón (Fotó: Magyar Hírlap/Purger Tamás)

Az október 5. és 8. között tartott Primanima fesztivál ismét kiemelt figyelmet szentel az ifjabb közönségnek: a három korosztályra bontott gyerekfilmes versenyprogram mellett a PrimaTeen várja a tinédzsereket szórakoztató és gondolatébresztő animációkkal, a szombati nap pedig a családoké lesz, melyen a Rutkai Bori Banda is fellép.

A gyerekfilmes versenyprogram kurátora, Búzás Anna médiaértés-oktató három korosztály számára válogatott össze változatos animációkat a világból. A magyar animációs filmek közül olyan népszerű sorozatokból lesz látható egy-egy epizód, mint Tamás Iván Macskakirálylány, B. Nagy Ervin Cserebogarak, Kelen Bálint Draco a borzasztó és Glaser Kati Városi legendák szériája.

Szerelem, tervezve 

A Képregényünnep a Pestexten vendége a festett képregényeiről ismert belga Brecht Evens. Részletgazdag utcaképeket ugyanolyan figyelemmel fest meg, mint többszintes épületek belsejét vagy hatalmas tánctereket. A színeken, formákon, szögeken túl minden történetében elsősorban az izgatja, milyen a városi ember. Minden egyes képregénye tele van kreatív formai megoldásokkal, életszagú párbeszédekkel, túlzottan is valósághű jelenetekkel, miközben minden egyes oldal mesés, varázslatos, szemet gyönyörködtető. Szereplői sokszor magányosak és Evens többnyire határhelyzetekbe sodorja őket. Bár a helyszín sokszor diszkó vagy házibuli, a képregények témái között ott van a szexuális trauma, a magány, a párkapcsolat, vagy a mentális betegség – saját démonairól őszintén beszél interjúiban.

Evensnek eddig mindegyik angolul megjelent művét jelölték a legrangosabb amerikai képregénydíjra, az Eisner-díjra. Az alábbiakban röviden Evens alkotói stílusáról és történeteiről olvashattok. Az első évszám az eredeti megjelenés éve, a második az angol fordításé. Az első magyar megjelenés még várat magára. Szép Eszter írása.

Brecht Evens

Krimi, horror, politikai thriller – ezekben a kegyetlen, sokszor férfi alkotók által dominált műfajokban érzi otthon magát a díjnyertes brit képregényalkotó, Hannah Berry. Berry szeptember 29-én a Pestext fesztiválon kiállít és beszélgetésen is részt vesz, október 1-én pedig workshopot tart. 

Hannah Berry-nek már a legelső képregénykönyve is feltűnést keltett: jelölték az egyik legrangosabb európai képregénydíjra, azóta pedig kitüntették legjobb íróként. A közelmúltban két évig Nagy-Britannia koszorús költője képregényese volt. Képregényei elérhetők angolul, olaszul, hollandul, franciául és szerbül. Magyarul egyelőre még nem. Ennek ellenére nézzük meg, miről és hogyan mesél Berry. Szép Eszter írása.

Britten and Brülightly, 2008

Berry első képregénykönyvének mintaoldalait elküldte a rangos Jonathan Cape kiadónak, akiknek tetszett a visszafogott színekkel elmesélt történet a magándetektívről, és bátorították Berry-t, hogy fejezze be a projektet, és ők kiadják. A szürkékkel, kékekkel és barnákkal elmesélt történet főszereplője Fern Britten, a karrierjében megcsömörlött magánnyomozó: túl sok féltékenységi ügye volt, túl sok dráma és bosszú, ezért ironikusan a szívtipró nevet akasztotta rá a szakma. A gyilkossági nyomozás, amelyet a képregényben követünk, lassan bontakozik ki, apró részletekből és emlékekből, mert – természetesen – senki sem akar igazán bevonódni vagy információt megosztani. Berry kiválóan tudja karakterei jellemeit és motivációit bemutatni egyrészt azokban a részletekben, amelyeket ábrázol, másrészt a dialógusokban. Ami pedig a rejtélyeket illeti, van itt zsarolás, bratyizás, emberrablás, pornográfia és macska is.

Hannah Berry

Képregényünnep a PesTexten! Hogyan szerkeszti és festi történeteit két nemzetközi művész, Brecht Evens és Hannah Berry? Hogyan libikókázik az illusztráció és a képregény között két magyar alkotó, Cserkuti Dávid és Oravecz Gergely?

Szeptember 29-én, csütörtökön a Három Hollóban rendezik meg a Képregényünnepet, mely egy kiállításmegnyitóval indul: Marjai Petra Lilla és Marabu avatnak be a műhelytitkaikba, a nap zárásaként pedig mindenkit vár Magyarország első rajzolt koncertje, ahol Pátkai Rozina és dj Bernáthy zenél. Ráadásként egész nap várja az érdeklődőket és képregényszeretőket a Három Holló kávézójában a KépregényKönyvtár, melyre válogatott olvasmányokkal és képregényajánlókkal készülnek.

A program a 2019-ben létrehozott PesText nemzetközi irodalmi és kulturális fesztivál keretében valósul meg. A szervezők a fesztivállal azt szeretnék megmutatni, miképpen képesek az eltérő nyelvek és kultúrák irodalmi alkotásai megjelenni egy másik ország, másik nemzet olvasmányélményei között. A PesText szlogenje is pontosan erre utal: szöveg-világ-irodalom.

PROGRAM

17.30-17.50

Forrás – Kiállításmegnyitó és beszélgetés

Vajon igazi képregényes-e Marjai Petra Lilla és Marabu? Létezik olyan, hogy képregényes identitás? Mivel foglalkozik ma egy férfi és egy női képregényes, egyáltalán van-e alkotói különbség e kettő között? És ami legfontosabb, mi újság Ekivel, Cocoval és a gonosz törpekommandósokkal?

A kiállítást megnyitja és moderál: Szekeres Niki és Szép Eszter

Marjai Petra Lilla: Eki & Coco

Október 20-án kerül a hazai mozikba a magyar animáció egyik legnagyobb alakja, a tavaly elhunyt Jankovics Marcell utolsó alkotása, az egész estés Toldi, melyhez megérkezett a hosszabb előzetes.

Arany János elbeszélő költeményének főszereplője egy igazi magyar szuperhős, egy naphérosz. Toldi Miklós történetén keresztül tanúi lehetünk egy irgalmatlan erejű kamaszfiú felnövésének, aki megtanulja használni és uralni a saját képességeit, hogy Nagy Lajos király leghíresebb lovagjává válhasson. Az animációs filmben nemcsak az ármánykodó báttyal való viszályt és az önmagát kereső ifjú belső vívódásait éljük át, de megjelenik benne a lovagi világ és a magyar puszta, illetve a lápvidék is. Együtt barangolunk Toldival a mocsárban és a XIV. századi Pest utcáin, ahogy mindennel és mindenkivel szembeszállva küzd az igazságáért.