A fiú és a szörnyeteg című japán animációs filmet már láthatta a budapesti közönség az Anilogue Filmfesztiválon, január 14-től azonban országosan is vetítik a hazai mozik. Mamoru Hosoda jelenleg az egyik legnépszerűbb anime rendező Japánban, aki nagy költségvetéssel és saját ötletű történetekkel dolgozhat. Neve a magyar nézők számára sem ismeretlen, itthon a legismertebb filmje talán Az idő fölött járó lány (Toki o kakeru shôjo, 2006), amelynek főszereplője felfedezi, hogy képes visszamenni az időben.
A fiú és a szörnyeteg (12) előzetes from Budapest Film Zrt. on Vimeo.
Hosoda eddigi filmjei azt sugallják, hogy a rendezőt elsősorban az emberi kapcsolatok érdeklik. A szerelem, a szülői gondoskodás, vagy a családi összetartozás érzései vezérelik a hétköznapokból kiszakított karaktereit, akiket szívesen helyez fantasztikus közegbe, helyzetekbe. Ezzel a módszerrel tárja fel a lelkük mélyét és kapcsolataik erejét. Az idő fölött járó lányban például az időutazás képességével visszaélő lány a szerelemről és a barátságról tanul fontos leckét. A Farkasgyermekben (Ookami kodomo no Ame to Yuki, 2012) a farkasember mint fantasztikus lény szerepeltetése nem a horror, hanem a családi film műfajával köti össze, ezáltal egy egyedülálló anya gyermekeivel való kapcsolatának bemutatására ad nem mindennapi lehetőséget.
Hasonló úton jár legutóbbi filmje is: A fiú és a szörnyeteg-ben létezik egy Tokióval párhuzamos világ, melyet emberszerű állatszörnyek népesítenek be. Az édesanyját elvesztő és gyászát feldolgozni nem tudó kisfiú, Kyuta egyedül bolyong a világváros utcáin, amikor két csuklyás alak felfigyel rá. Legnagyobb döbbenetére a két férfi valójában két szörnyeteg a párhuzamos világból. A medve-ember, Kumatetsu, éppen tanítványt keres, mivel így szerezhetne tiszteletet magának népe előtt, ám nehéz természete miatt egyik tanonca sem marad mellette. Felajánlja az embergyereknek, hogy kitanítja, így Kyuta, aki szeretne megerősödni és megtanulni hogyan védje meg magát, követi leendő mesterét az idegen világba.
A film tulajdonképpen Kyuta felnövekvéstörténete, melyet a Kumatetsu-val való különös mester-tanítvány és apa-fiú viszonya tesz igazán érdekessé. Kapcsolatuk ugyanis korántsem indul fényesen, mindkettő makacs figura, akinek türelmet, kitartást, tiszteletet kell tanulnia. A néző nemcsak nevet hangos konfliktusaikon, hanem inspirációt is merít belőlük, ahogy Kyuta és Kumatetsu is egymásból. A filmbeli fantasztikum egyik legérdekesebb pontja így nem is az, amikor a fiú átlép a szörnyek világába, hanem éppen amikor ebből a nemes, vérontást soha nem tűrő, de a kemény munkát és a tiszta szíveket elismerő világból immár érett férfiként visszatalál az emberi világba. Mert itt indul az igazi próba, és itt derül rá fény, hogy valójában ki az ember és ki a szörnyeteg. Az emberek szíve ugyanis tele van sötétséggel, így joggal aggódnak a párhuzamos világ lakói amiatt, hogy vajon mivé válik Kumatetsu tanítványa. A fő cselekmény mellett több másik szál is fut, kissé epizodikus szerkezetűvé tördelve a filmet. Cserébe azonban a fináléban igazi eposzi küzdelmeknek lehetünk tanúi.
A fiú és a szörnyeteg vizuálisan is gyönyörű. Mint azt már megszokhattuk, Hosoda élénk színekkel, folyékony mozgásokkal alkotja meg világát, különösen a harcjelenetek szemet gyönyörködtetőek. Tradicionális és CGI animáció keveredése igazi mozivászonra való látványt alkot. Ráadásul - biztos forrásból tudjuk - a Shibuyában játszódó részek hűen ábrázolják a valós helyszíneket. A mesefilmekhez képest azonban mégis kicsit profánabb a látvány. A küzdelem, a testi erőfeszítések látványosan megviselik a karaktereket, akik izzadnak, véreznek, folyik a nyáluk, szuszognak, élnek, lélegeznek. Különösen igaz ez az állatszörnyekre, akik között akad vadkan, kutya, majom, oroszlán és nyúl is, az animációnak hála, képesek valós lényekként életre kelni.
Mamoru Hosoda legújabb filmje szellemes és érzelmes, igazi lelki feltöltődést nyújt az animefanok és minden érdeklődő számára. Érdemes elcsípni a mozivásznon.
Az év elején mozikba került egy magyar animációs játékfilm, a 
Az igazán lényeges filmek viszont a hivatalos moziforgalmazáson kívül érkeztek hozzánk. 2015
Az animációt gyerekműfajnak tartják, viszont mindegyik animációs fesztivál elsődleges célközönsége a felnőttek, akár szakmabeliek, akár csak érdeklődők, és külön programot tartanak a gyerekeknek délelőttönként. Ilyen szempontból (is) szerencsések ezek a fesztek, hiszen az az animációkedvelő, aki évközben nem kapja meg a moziadagját, ilyenkor bepótolhatja. A KAFF-on a Manieggsen kívül ott volt például a fantasztikus gyurmahorror-hommage, a 
egy életrajzi filmet, a 
és vizsgafilmjeit mutatta be a főiskola egy alkotókkal való kerekasztal-beszélgetéssel egybekötve.
