Tegnap este osztották ki a brit Oscarnak tartott BAFTA-díjakat, ahol a legjobb animációs film kategóriájának nyertese nem egy Disney-alkotás, hanem a Laika negyedik filmje, a Kubo és a varázshúrok lett. Ez azért is óriási dolog, mert a Disney-uralta díjátadókon alig akad animáció, ami le tudja győzni az egérstúdiót.

Travis Knight: Kubo és a varázshúrok

A kategória jelöltjein is látszik az eltolódott egyensúly: a Laika stop motion filmje mellett a Disney égisze alatt készült Zootropolis és Vaiana, valamint a Disney/Pixar kollaborációjából született Szenilla nyomában versenyzett a legjobb animációnak járó elismerésért. Ráadásul idén először szerepelt négy film a döntősök közt, az elmúlt 10 évben – mióta osztanak legjobb animációs filmnek járó díjat a BAFTA-n – csupán három filmből választott a zsűri.

A BAFTA eredménye előrevetítheti az Oscar-nyertest is, legalábbis ha visszanézzük mely filmek nyerték a legjobb animációnak járó BAFTA-díjat: 2007-ben a Táncoló talpak, 2008-ban a L'ecsó, 2009-ben a WALL-E, 2010-ben a Fel!, 2011-ben a Toy Story 3, 2012-ben a Rango, 2013-ban a Merida, a bátor, 2014-ben a Jégvarázs, 2015-ben a Lego-kaland, 2016-ban pedig Agymanók. Ezek közül egyszer, 2015-ben nem ugyanaz az animációs film nyert az Oscar-átadón, mint a BAFTA-n, ekkor ugyanis a Hős6os-t díjazta az Akadémia, igaz, a Lego-kalandot be sem válogatták ekkor az öt Oscar-döntős közé.

Az idei Oscar-versenyben a Kubo és a varázshúrokon kívül a Zootropolis, a Vaiana, az Életem Cukkiniként és A vörös teknős vesz részt egészestés animációs fronton, és ugyan a Kubót és a Zootropolist tartja a két legesélyesebbnek az animációs szakma, nincs kizárva, hogy ismét egy Disney-filmet jutalmaz az Akadémia, amivel meglenne a stúdió 9. Oscar-díja 10 éven belül (a Rangót a Paramount gyártotta). A Zootropolis legutóbb a legjobb egészestés animációnak járó Annie-díjat is elhozta (másik 5 díj mellett), ahol egyébként a 31 kategóriából 11-et a Disney nyert. A Kubo és a varázshúrok ugyanitt három jelölést váltott díjra a tízből (legjobb vágás, legjobb karakteranimáció, és legjobb látvány), A vörös teknős pedig a legjobb független animációnak járó elismerést kapta az idei Annie-átadón. 

Travis Knight: Kubo és a varázshúrok 

Samurai Jack-kel utoljára 2004. szeptemberében találkozhattunk, amikor 52 epizód után véget ért Genndy Tartakovsky kultikussá vált szériája. Már egy ideje lehetett tudni, hogy egy 5. évadra még visszatér az időben és térben ugráló (és harcoló) Jack, ráadásul Tartakovsky atyáskodása alatt, úgyhogy a több mint egy évtized alatt felnőtt rajongók kezdhettek eufóriába kerülni és rákészülni a fináléra.

A minap végre meg is jelent az első teaser, majd a trailer is és már nem is kell olyan sokat várni, hogy műsoron legyen a Samurai Jack ötödik évada: március 11-én az Adult Swimen kezdődik a leghíresebb animált szamuráj történetének utolsó fejezete. Ráadásul az alkotók gondoltak a rajongókra, a 2000-es évek gyereknézőire, hiszen az eredeti széria még TV-Y7-es besorolást kapott, vagyis 7 éven aluliak számára nem volt ajánlott, az ötödik évad pedig már TV-Y14-es, vagyis jóval több extrém pillanatra (és vérre) lehet számítani a 10 részesre tervezett fináléban. 

Samurai Jack történetéből eredetileg egészestés filmet szeretett volna Tartakovsky, de hát nem jött össze, viszont a Cartoon Network nyitott volt még egy évadra az egyik legemblematikusabb sorozatából. A badass trailerből is látszik, hogy nem vették félvállról az utolsó évadot, és 13 év helyett 50 évet ugrottak az időben, de Jack-en nem fogott az idő, és végülis a problémák sem változtak, amikkel szembe kell néznie. A rendező szerint egyébként nincs kapcsolat a 4. évad utolsó része és az 5. évad eleje között.

Dan Fox nemrég készített egy tízperces videóesszét is, amiben Genndy Tartakovsky két szériáján, a Samurai Jack-en és a Clone Wars-on mutatja be, hogyan kell akciót megjeleníteni animációkban – és hát valljuk be, Genndy Tartakovsky az animált akciók koronázatlan királya, és itt most a Samurai Jack-en kívül a Pindúr Pandúrokra, valamint a Dexter laboratóriumára is gondolok.

A MOME OPEN a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem iskolarendszeren kívüli képzéseit, tanfolyamait, továbbképzéseit támogató központként jött létre 2016-ban, melynek célja új felnőttképzési programok fejlesztése és indítása 2016 őszétől.

Az egyetem az élethosszig tartó tanulást támogatva, a MOME OPEN megalapításával kultúra-, társadalom és gazdaságformáló szereplőként kíván megjelenni a hazai és nemzetközi továbbképzési szektorban. A MOME OPEN célja, hogy művészeti, kulturális, oktatási és gazdasági képzési területek létrehozásával és működtetésével hiánypótló szerepet töltsön be a 21. századi tudásközvetítésben, valamint, hogy a kreatívipari szektorban hiányzó képességek és készségek pótlása által kiemelkedően magas színvonalú munkaerőt képezzen.

A MOME OPEN keretében a tálalás designtól kezdve webfejlesztésen és street fotón át videó-újságírást is lehet tanulni, a legfrissebb kurzusuk pedig a visual storytelling, mely egy 18 hetes képesforgatókönyv-rajzoló tanfolyam.

A Visual Storytelling tanfolyam célja a képes forgatókönyv rajzoló (storyboard artist) szakma utánpótlásának képzése. Olyan fejlett ábrázolási készséggel és rajztudással rendelkező érdeklődők jelentkezését várják, akik a filmszakma és a mozgóképes tartalomfejlesztés területein szeretnének hivatásos alkotókká válni.

A képes forgatókönyvek készítése során elengedhetetlen fontosságú a szöveg alapú narratívák értelmezése. A rajzolók dolga a történetek vizuális ábrázolása, amely alapján később életre kel a film. Mindezt a szövegek jelenetekre, szekvenciákra bontásával, a filmnyelv sajátosságainak, illetve az adott produkció stílusának ismeretében kell végrehajtania. A tanfolyam elsődleges célja ennek a folyamatnak a gyakorlása, olyan szakmai közeget modellezve, ahol a rendezővel, operatőrrel folytatott kommunikáció is fontos szerepet kap.

A tanfolyam résztvevői további ismereteket szereznek a képregénykészítés és a concept art (látványfejlesztés) gyakorlásával is. Különböző vizuális történetmesélési metódusokat elsajátítva, a filmes produkciók előkészítési szakaszában sokoldalúan hasznosítható tudást szereznek.

A kurzus oktatói Szabó Levente, Futaki Attila, Gombos Gáspár és Molnár Márk, akik nemzetközi viszonylatban is a szakma kiváló és elismert mesterei.

*

Jelentkezési határidő: 2017. február 13. 

További információk és jelentkezés a http://open.mome.hu/visual-storytelling/ oldalán.

Indulás: 2017. február 28. (18 hét, hetente 2 alkalom, alkalmanként 4 óra)

Helyszín: Ponton Openspace, 1015 Budapest, Batthyány utca 65.

A tanfolyam sikeres elvégzése egyben belépést jelent a Magyar Nemzeti Filmalap gyakornoki programjába, ahol valós produkciókban bizonyíthatja rátermettségét minden résztvevő.

via Daazo

Épp egy éve kezdtük el a havi best of válogatásokat, jó animációkból pedig sosem fogy ki a net, úgyhogy idén is folytatjuk. A januári kedvenceink közt vannak filmek a MOME hallgatóitól, Gobelins diákfilmek, hommage-ok, többek közt van egy animációs dokumentumfilm, egy írógéppel készült darab és egy videóklip is. Olvasás helyett inkább nézzétek őket.

Az elmúlt hónapok válogatásait itt találjátok.

Február 1. és 5. között tart a 4. Uránia Filmnapok, melynek témája a filmelmélet egyik legtöbbet tárgyalt fogalma, a montázs. Az ötnapos filmünnepen a filmtörténet emblematikus darabjai láthatóak a Patyomkin páncélostól kezdve a Personán át a Final Cut-ig, az egészestés darabok mellett a rövidfilmeket sem mellőzve. Egyik programban szereplő filmet sem látni túl gyakran mozivásznon, viszont aminek animációs oldalként a legjobban örülünk az az, hogy Kovásznai György mesterművét, az 1979-es Habfürdőt is műsorra tűzték. 

Kovásznai György: Habfürdő

Az elmúlt hat évből nem sok mozis vetítését tudnám felidézni a Habfürdőnek, talán csak a Minta mozi 2014. decemberi alkalmát. Legelőször 2010 őszén, az Örökmozgóban láttam a Habfürdőt egy egyetemi kurzus keretében, éppen abban az évben, amikor megjelent a csodálatos Kovásznai-könyv, melyet Iványi-Bitter Brigitta állhatatos és szenvedélyes munkája előzött meg, hogy végre méltó helye legyen a magyar animációtörténet egyik legprogresszívebb alakjának. Hovatovább, a kortárs animációsok legnagyobb része is az ő köpönyegéből bújt ki, ami szintén annak köszönhető, hogy végre szem elé kerültek Kovásznai művei (és most nem csak az animációiról beszélek). Például egy VS.hu-nak adott interjúban éppen Tóth Luca vallotta ihletőjének Kovásznai Györgyöt, mint a MOME Anim hallgatóinak meghatározó stílusforrását: "Az a fajta hozzáállás, amivel ő csinált filmeket, kifejezetten újító volt. Képzőművészeti oldalról közelített az animációhoz, egyértelműen felnőtt témákat vitt, szerette azt az iróniát, ami a popkultúrából jön."

Kovásznai György: Habfürdő

De ez most nem egy Kovásznai portré, hanem egy programajánló. Tehát a 4. Uránia Filmnapok keretében február 5-én 10.30-tól az Uránia Nemzeti Filmszínházban lehet megnézni nagyvásznon Kovásznai György Habfürdő című zenés trükkfilmjét, melyet Varga Zoltán fog bevezetni és akitől már az Uránia honlapján is olvashatunk érdekességeket az animáció és a montázs viszonyáról:

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége Film- és Tévékritikus Szakosztálya minden év elején megszavazza és kiosztja a Magyar Filmkritikusok Díját. Idén ötvenötödik alkalommal ítélte oda rangos elismeréseit az előző évben bemutatott legjobb filmek alkotóinak. 

A február 3-án tartott díjátadón a legjobb animációs film elismerését Bucsi Réka LOVE című elsőfilmje kapta, melyről épp nemrég írtuk, hogy mennyi szakmabeli kedvence volt a tavalyi év rövidfilmjei közül. Tavaly egyébként ugyanezt a díjat Andrasev Nadja MOME Anim diplomafilmje, A nyalintás nesze érdemelte ki, az idei díjazottak teljes névsora itt olvasható.

Bucsi Réka: LOVE

Bucsi filmje a szerelem megfoghatatlan és leírhatatlan érzéseit adja át negyed órában, egy fiktív univerzum szürreális élőlényeinek mindennapjain keresztül elmesélve, a rendező felismerhető, egyedi stílusában és Lukács Péter jellegzetesen provokatív hangkeverésével, valamint David Kamp csodálatos, érzelmekkel teli zenéjével. A LOVE-ról korábban itt lelkendeztünk hosszan, és mi is egyetértünk Philip Ilson, a London Short Film Festival art directorának véleményével, miszerint "Mit nem lehet szeretni Bucsi legújabb animációjában [...]; lenyűgöző, szürreális, emlékezetes látványvilág, amit újra meg újra ízlelgetni kell."

Bucsi Réka a legjobb magyar animációnak járó díjjal (Fotó: Osváth Gábor)