Február 1. és 5. között tart a 4. Uránia Filmnapok, melynek témája a filmelmélet egyik legtöbbet tárgyalt fogalma, a montázs. Az ötnapos filmünnepen a filmtörténet emblematikus darabjai láthatóak a Patyomkin páncélostól kezdve a Personán át a Final Cut-ig, az egészestés darabok mellett a rövidfilmeket sem mellőzve. Egyik programban szereplő filmet sem látni túl gyakran mozivásznon, viszont aminek animációs oldalként a legjobban örülünk az az, hogy Kovásznai György mesterművét, az 1979-es Habfürdőt is műsorra tűzték.
Kovásznai György: Habfürdő
Az elmúlt hat évből nem sok mozis vetítését tudnám felidézni a Habfürdőnek, talán csak a Minta mozi 2014. decemberi alkalmát. Legelőször 2010 őszén, az Örökmozgóban láttam a Habfürdőt egy egyetemi kurzus keretében, éppen abban az évben, amikor megjelent a csodálatos Kovásznai-könyv, melyet Iványi-Bitter Brigitta állhatatos és szenvedélyes munkája előzött meg, hogy végre méltó helye legyen a magyar animációtörténet egyik legprogresszívebb alakjának. Hovatovább, a kortárs animációsok legnagyobb része is az ő köpönyegéből bújt ki, ami szintén annak köszönhető, hogy végre szem elé kerültek Kovásznai művei (és most nem csak az animációiról beszélek). Például egy VS.hu-nak adott interjúban éppen Tóth Luca vallotta ihletőjének Kovásznai Györgyöt, mint a MOME Anim hallgatóinak meghatározó stílusforrását: "Az a fajta hozzáállás, amivel ő csinált filmeket, kifejezetten újító volt. Képzőművészeti oldalról közelített az animációhoz, egyértelműen felnőtt témákat vitt, szerette azt az iróniát, ami a popkultúrából jön."
Kovásznai György: Habfürdő
De ez most nem egy Kovásznai portré, hanem egy programajánló. Tehát a 4. Uránia Filmnapok keretében február 5-én 10.30-tól az Uránia Nemzeti Filmszínházban lehet megnézni nagyvásznon Kovásznai György Habfürdő című zenés trükkfilmjét, melyet Varga Zoltán fog bevezetni és akitől már az Uránia honlapján is olvashatunk érdekességeket az animáció és a montázs viszonyáról:
"Habár sok szempontból alapvető különbségek választják el az élőszereplős filmet és a megannyi élettelen jelenséget látszólag mozgásba hozó animációs filmet, a montázs formanyelvi eszközének átvétele fontos kapcsolódást létesít a két filmtípus között. Az egészestés animációk zömében evidens a jelenetek folyamatosságáért szavatoló ún. analitikus vágás, de nem hiányoznak az animációból a sajátosabb stilisztikai értékkel, extravagánsabb érzéki, érzelmi vagy intellektuális hatással bíró montázsalakzatok sem. Sőt: azáltal, hogy e montázs-képsorok látványelemeit kézzel és számítógéppel rajzolt figurák, báb- vagy gyurmaalakok, netán tárgyak és fotókivágások adják, a már ismert alakzatok "új életre" kelnek. A spektrum lefedi az egész montázs-palettát: a párhuzamos montázs feszültségszabályozó alkalmazásától kezdve (lásd a 101 kiskutya vagy A Hihetetlen család kulcsjeleneteit) a magával ragadó-ringató ritmikus montázsokon keresztül (lásd A kis hableány kollektív tengermélyi éneklését vagy a Shaun, a bárány: A film mindennapi rutint kifigurázó bevezetőjét) még az eisensteini attrakciós és intellektuális montázs, az '1+1=3' elvének jelenlétét is felfedezhetjük – mint Reisenbüchler Sándor kollázsanimációs szorongásvízióiban és Jan Švankmajer szürrealista stop-motion animációiban. A ritmikus montázs és az animáció párosítása különösen termékenynek bizonyult a klipszerű alkotások esetében, Oskar Fischinger absztrakt filmjeitől kezdve Kovásznai György öntörvényű életművéig, élen a Habfürdő ma már kultuszfilmnek számító, szédületes látványvilágú egészestés animációjával."
A Habfürdő vágója egyébként Hap Magda, aki olyan animációs filmeken dolgozott, mint például a Macskafogó, a Lúdas Matyi, a Fehérlófia, a Vuk, a Daliás idők, a Hófehér vagy A hercegnő és a kobold.
Kovásznai György: Habfürdő
Ha valaki még nem ismerné Kovásznai filmjét legalább hallomásból, annak röviden összefoglalva a Habfürdő egy orvosi felvételire készülő lány, egy kirakatrendező és annak menyasszonyának szerelmi háromszögéről szól, pár óra eseményeit foglalja magába sok-sok zenei inzerttel. Gyakorlatilag inkább egy "musical-montázs", mely "egy művészettörténeti, filmtörténeti stílus-idézetekből összeállított vizuális világgá állt össze" és "a magyar valóságba akar mélyre hatolni, szociográfiai igénnyel kíván beszélni a magyarországi társadalmi-gazdasági helyzetről, miközben meg akar felelni a szórakoztató játékfilm követelményeinek is" – hogy Iványi-Bitter Brigittát idézzem a Kovásznai monográfiából.
A Habfürdő mellett látható lesz Reisenbüchler Sándor A Nap és a Hold elrablása című 1968-as rövidfilmje is.
Jegyeket az Uránia honlapján lehet venni, egy jegy ára 1400 forint, kedvezménnyel (diák, nyugdíjas, pedagógus) pedig 1000 forint.
Alapozásnak érdemes megnézni Igor Lazin és Török Ferenc 2010-ben készített dokumentumfilmjét, mely egy hommage Kovásznai 1982-es Riportré című rövidfilmjéhez és melyet Hajdu Szabolcs Bibliotheque Pascal című filmje mellett vetítettek anno moziban.
