Negyven évvel ezelőtt, 1977 áprilisában mutatták be az Uránia Nemzeti Filmszínházban Dargay Attila Lúdas Matyi című animációs filmjét, a születésnap alkalmából pedig április 1-én, egy vetítés erejéig visszaköltözik a film bemutatója helyszínére. Ennek apropóján összeszedtünk pár érdekességet a filmről.

1. Dargay egy szerencsés kimenetelű balesetnek köszönhette a forgatókönyv első változatát. Éppen a feleségének próbált virágokat tépni egy finn késsel, mikor egy rossz mozdulattal véletlenül megvágta magát. Emiatt hosszú ideig nem tudott rajzolni, így volt ideje előkészíteni a Lúdas Matyi forgatókönyvét.

2. Nehezen fogott hozzá az íráshoz Dargay, mivel az 1949-es Lúdas Matyi Soós Imre főszereplésével – ami egyébként az első színes magyar film – roppant nagy siker volt, ezért félt, hogy fel tud-e nőni elődjéhez. Úgy tűnik, az idő nem igazolta aggodalmait. Manapság Lúdas Matyi hallatán legtöbbünknek inkább a rajzolt változat ugrik be, mint az élőszereplős.

3. A kezdő képsorokban Döbrögi végiggázol az erdőn és kiírt mindent, ami az útjába kerül, állatokat, virágokat. Dargay ezzel akarta ellenszenvesebbé tenni a figurát, hogy utána már a nézők is jogosnak érezzék a büntetését.

4. A zsarnokot megleckéztető fiú meséje először i.e. 700 körül, egy asszír agyagtáblán bukkant fel, majd népmeseként terjedt évszázadokon át. Hasonló történet felbukkan az orosz, ukrán, román mesevilágban is, Magyarországon pedig Fazekas Mihály vetette papírra a 19. század elején.

5. A filmhez összesen 100.800 rajz készült.

6. A gyerek Matyi szinkronhangját nehezen találták meg, végül az akkor 12 éves Geszti Péter kapta a szerepet.

7. Az eredeti tervek szerint Matyinak a rajzfilmben öt libája lett volna, akár egy kéz ujjai. A nagyujj komótos, a mutatóujj fontoskodó, aki mindent irányítani akar, a középső határozott, a gyűrűsujj piperészkedő nyafka, míg a kicsi minden lében kanál, bajba kerülő, ám abból mindig ügyesen kimászó. Sajnos az akkori bírálók csak egy ludat engedélyeztek. Ezt követően olyan tervek is születtek, hogy a lúd beszéljen, de végül ezt is elvetették. Matyi figurája is több változtatáson ment át, mire kialakult végleges figurája. A korábbi verziókban sokkal huncutabb, komiszabb srác volt.

Épphogy csak elkezdte leadni a tévé, máris felkerült netre Glaser Kati szuper sorozata, a Városi legendák! Másfél hónapja áradoztunk róla, hogy a sorozat történeteinek abszurdsága és szatirikussága, valamint a nagyon jól eltalált szinkronhangok narrációja mellett a széria grafikai stílusa és lendülete teszi egyedülállóvá a Városi legendákat, melyben éppen a digitális papírkivágásos forma, és az ebből adódó kollázsszerűség erősít rá a humorra. 

Glaser Kati: Városi legendák – Szeged (A képen Glaser Kati mint az epizód narrátora)

A városi legendák a legkülönbözőbb emberekről és dolgokról szólhatnak: szokásokról, szerencséről, csodákról és tragédiákról. Az azonban közös bennük, hogy a mesék, a valóság és a képzelet keverékei. Óriási lendülettel és abszurd humorral pörög minden rész, mindez nagyon jól eltalált narrátorok hangjain és nagyon egyedi és kedves látványvilággal. Ezek a városi legendák olyan derűsek és képtelenek, hogy nagyon jól elmulattatják a gyerekeket, de a felnőttek sem maradnak hoppon, bőven akad számukra is élvezni való minden részben.

Az alábbi lejátszási listán mind a 13 epizód megtekinthető, ráadásul angol felirattal. De vigyázat, lehet, hogy csupán csak 3 perces részek, viszont nagyon gyorsak, nagyon pörögnek bennük az események és a szövegek, amire időt kell hagyni feldolgozni, így nem javasolt egyszerre megnézni az összes részt, különben Városi legendák-túltengést kap az ember!

Kelet-Közép-Európa legnagyobb animációs pitchfórumát, a Visegrádi Animációs Fórumot (VAF) Trebonban, a csehországi Anifilm Nemzetközi Animációs Filmfesztivál keretében rendezik meg 2017. május 2. és 4. között. A VAF-ra január végéig lehetett nevezni 20 percnél rövidebb animációs tévésorozat és speciál, valamint egyedi rövidfilmtervekkel, a fórumra bejutott projektek listáját pedig nemrég tették nyilvánossá, ahol a korábbi évekhez hasonlóan ismét számos magyar animációt találunk. 

A rövidfilmek közé 13 fejlesztés alatt álló filmtervet válogattak, köztük Bárány Dániel A vacsora (Supper) és Andrasev Nadja Szimbiózis (Symbiosis) című egyedi filmjét.

Bárány Dániel A vacsora című filmje a CUB Animation produkciójában készül és a stúdió oldalán olvasható leírás szerint egy dinamikus, bravúros tértorzításokkal és morfokkal operáló virtuóz rajzanimáció egy megjósolhatatlan kimenetelű családi vacsoráról.

Bárány Dániel: A vacsora (Forrás: CUB Animation)

Andrasev Nadja Szimbiózis munkacímű egyedi filmterve nemrég kapott támogatást a Médiatanács Macskássy Gyula-pályázatán. A 10 perces animáció vegyes technikával készül (kollázs, digitális rajzanimáció és pixilláció) és arról szól, hogyan dolgozza fel megcsalásait egy feleség, aki előbb nyomozni kezd a szeretők után, majd miután elhatalmasodik rajta a kutató- és gyűjtőszenvedély, természettudományos jelleggel figyeli meg férje nőit.

Vázlat Andrasev Nadja Szimbiózis munkacímen futó tervéhez (Forrás: Andrasev Nadja)

Nemrég írtuk, hogy már biztosan van egy magyar animáció az idei Annecy-i Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon, méghozzá Wunder Judit MOME Anim diplomamunkája, a Kötelék szerepel a diplomafilmes versenyszekcióban. Most már a teljes rövidfilmes versenyprogram elérhetővé vált a fesztivál oldalán, amiből kiderült, hogy van még egy hazai versenyző, méghozzá szintén egy MOME-darab: Halasi Bálint és Lazin Damján a Francia Intézet számára készített ID szpotja, a Le Chef.

Az Annecy-i Nemzetközi Animációs Filmfesztivált június 12. és 17. között rendezik meg, melyre rekord mennyiségű nevezés érkezett: 95 országból 2800 filmet küldtek be, ezek közül egy öttagú zsűri választotta ki a döntősöket. A hivatalos versenyprogram egy részét már korábban nyilvánosságra hozták: a rövidfilmes szekcióban 87 film szerepel, a diplomafilmek között pedig 49 alkotás verseng, köztük Wunder Judit Kötelék című animációjával. Most a rövidfilmes versenyprogram további szekcióit, a tévésorozat és speciál, valamint az alkalmazott munkák blokkjainak résztvevőit is közzétették: előbbibe 31, utóbbiba 40 alkotás került, köztük Halasi Bálint és Lazin Damján Le Chef című reklámfilmjével. Április folyamán még az egészestés filmeket és a versenyen kívüli alkotásokat is kihirdetik, amelyekre szintén van esélye bejutni magyar animációnak.

Az egyperces szpot a MOME és a Francia Intézet kooperációjában készült. Az egyhetes kurzuson 7-7 animációs és média design-os hallgató dolgozott párokban egy rövid reklámötleten előre megadott brief alapján, melyet a pár napos brainstorming és konzultációk után prezentálniuk kellett, a legjobb terv pedig elkészülhetett. 

A nyertes ötlet az animáció szakos Halasi Bálint és a média design-os Lazin Damján projektje volt, akik stop motion formában valósították meg az egyperces reklámfilmet, melyben egy francia séf utazik végig Franciaországon és gyűjti össze a francia kultúra legtipikusabb elemeit, hogy a végén egybegyúrja és tortát süssön belőlük. 

Mivel mindenképp animációt szerettek volna készíteni, de Damján nem animáció szakos, viszont a stop motion-höz ért és mindketten nagyon szeretik ezt a technikát, ezért esett a választásuk erre a formára. Miután kiválasztották az ötletüket, elkezdtek beszervezni további alkotókat, grafikust, építészt, látványtervezőt, 2D animátorokat, stb.

Hét év kihagyás után áprilisban új albummal jelentkezik a Gorillaz, amiről nemrég négy számot tettek közzé a youtube-csatornájukon. Ennek a hírnek önmagában még semmi köze az animációhoz, viszont a brit banda megint nem aprózta el és egy 360 fokos animált videóklippel állt elő. 

Pontosabban négy animált klippel. A Humanz című album négy számát nemcsak felrakták netre, hanem egyből klipeket is készítettek hozzájuk, méghozzá a francia Passion Pictures produkciós cég égisze alatt, akik egyébként Bucsi Rékával is dolgoznak, és akiknél nem először készült Gorillaz-klip. A négy videóból valójában csak egy klip, a többi három ebből a hatperces filmből kiragadott egybeállításos életkép.

A Gorillaz csapata, akárcsak a Daft Punk duója, karrierje kezdetén épp a titokzatosságra épített, de ők nem futurisztikus bukósisakokkal bújtatták el arcukat, hanem rajzfilmfigura-alteregókat találtak ki maguknak. Ami kézenfekvő megoldás is volt, miután a két alapítótag lakótárs volt és egyikük grafikai vonalon mozgott: a Blur énekese és alapítója, Damon Albarn mellett Jamie Hewlett képregényrajzoló hozta létre a kilencvenes évek végén a Gorillazt, ami egy virtuális együttesként működik a mai napig négy fiktív karakterrel: a 2D, Murdoc Niccals, Russel Hobbs és Noodle nevezetű rajzfilmfigurákkal.

2001-ben ki is adták első albumukat, a Gorillazt, melyről több szám is animált klippé vált, ezek közül valószínűleg a rengeteg popkulturális vonatkozást tartalmazó Clint Eastwood című dalt és videót ismerik a legtöbben. De ott van még például a Tomorrow Comes Today, a 19-2000, a Rock the House, a 2005-ös Demon Days albumukról a Dirty Harry, a Feel Good Inc., 2010-ből az On Melancholy Hill, és még lehetne sorolni a szuper animációs videóikat, amiket Jamie Hewlett rendezett, ráadásul ezek a brit srácok annyira jó arcok, hogy nemcsak a kész kisfilmeket, hanem az animatik verziókat is feltették a youtube-csatornájukra.

De visszafogom tinédzserkorom egyik kedvenc együttese iránti rajongásom, a lényeg, hogy most egy 360 fokos animációt készített Hewlett a Passion Pictures és a Google Spotlight Stories kollaborációjában a Saturnz Barz című dalhoz. Van benne minden: unalmas vonatút, vészjóslóan lepukkant lakás, éneklő pizzaszelet, keleti horrorfilmek ihlette szörny, golfozás a Holdon, és még a grafikai stílusok is keverednek benne, egyre jobban távolodva a 2D animációtól. A szuper dal mellé fantasztikus klipet hoztak össze, és valahol itt ér véget a videóklipek tévés korszaka (hol van már az aranykor...), amikor már az egérrel uralhatja a néző, hogy mit is akar látni a képen.

Ugyan nincs feltüntetve, de az idei Oscar-jelölt animációs rövidfilmek rendezői közül a szintén képregényes szcénából érkezett Robert Valley is dolgozott a klipen, akinek Pear Cider and Cigarettes című félórás filmje volt Oscar-esélyes és aki már korábban is készített Gorillaz-klipet Hewlett-tel. 

Március 22-én tartottak egy kis ízelítőt a most készülő Candide széria szinkronmunkálataiból a Katona József Színház Sufni termében. A 13 részes sorozat három epizódjának egy-egy jelenetét szinkronizálta élőben Rajkai Zoltán (Candide), Jordán Adél (Kunigunda) és Máté Gábor (Pangloss), akiket Báthory Orsolya szinkronszínész és -rendező instruált. 

Voltaire Candide című 18. századi művéből Kovásznai György tervezett animációs sorozatot még a nyolcvanas években, de korai halála miatt sajnos nem valósulhatott meg a terve, viszont sok képanyag és feljegyzés megmaradt róla. Iványi-Bitter Brigitta, Kovásznai legnagyobb kutatója, 2010-ben egy tanulmányokkal és DVD-mellékletekkel teli albumot is szerkesztett a sokoldalú művész életművéből, melyben a Candide-ról is olvashatunk és láthatunk képeket. Mivel mindenképp szerették volna Kovásznai ötletét továbbvinni, az ő terveit felhasználva, illetve azokat kortárs viszonyokra átdolgozva láttak neki a Candide szériának a 2010-es évek elején. Az első két részt még Bera Nándor írta és rendezte, azóta maradt a forgatókönyvírásnál Turai Balázzsal és Kolozsi Lászlóval, a rendezést pedig Kreif Zsuzsanna vette át, így az ő stílusa lett markáns a további 11 részben.

A pilot epizód elérhető online, ebben még erőteljesen megtalálható a projektben részt vevő összes alkotó saját egyedi stílusa, a későbbi epizódokban viszont már egységesebb látványvilággal dolgoznak. De magáról a sorozatról később, amikor már elkészült mind a 13 rész, amit minden objektivitást mellőzve már tűkön ülve várok, mert (1.) a világirodalom egyik legjobb művét dolgozza fel, mert (2.) a hazai animációs ipar egyik (ha nem a) legprogresszívebb alkotójának ötletét viszik tovább (3.) azok az alkotók, akik jelenleg meghatározzák a fiatal magyar animációt. 

Egy látványvilágában, történetmesélési módszerében és cselekményében is ennyire formabontó sorozatnál a szinkronhangok is nagyon meghatározóak, Rajkai Zoltán és Jordán Adél tökéletesek Candide és Kunigunda szerepére. Panglosst eredetileg Kulka János szinkronizálta, aki zseniálisan adta vissza ezt az öntelt és manipulatív karaktert, viszont betegsége miatt sajnos színészt kellett váltani, így esett a választás Máté Gáborra, aki a hátra lévő 11 részben Pangloss hangját adja.

Animációs filmeknél először mindig a hangot veszik fel és utána kezdenek animálni, hogy minél pontosabban követhessék le a dialógusokat. Ennél a szériánál sincs ez másképp, viszont a szerdai performanszon épp fordítva történt mindez: megvolt a leforgatott képanyag, amire hol az adott jelenet dialógusát, hol egy másik szekvencia szövegét adták elő a szinkronszínészek élő zörejezés mellett. Abba is beavatták a közönséget, hogy hányféleképpen próbálják el az adott szöveget, hogy a lehető legjobban passzoljon az adott jelenethez. Mindhárom színész nagyon szórakoztató előadást tartott, különösen vicces volt, ahogy ezeknek az extrém és harsány (illetve Candide esetében sokszor tutyimutyi) karaktereknek életet és személyiséget adtak a hangjukkal. 

A közel félórás előadást élőben is közvetítette a Katona József Színház, ahol a stáb egy része is jelen volt, többek közt Zétényi Bori is, aki a rendező, Kreif Zsuzsanna jobb keze, a Candide art directora (és akinek nemrég elkészült MOME Anim versfilmjéről épp tegnap írtunk). Most vissza is nézhető online az egész performansz.