A Cartoon Brew oldalán jelent meg a hír, hogy 35 év után megszűnik a Hirosimai Nemzetközi Animációs Filmfesztivál (HIAF) és a helyét egy általános művészeti esemény veszi át. 

A HIAF az egyik legrégebbi és legnagyobb presztízsű animációs fesztivál, Oscar-kvalifikációval, a japán városvezetés mégis úgy gondolja, hogy nem szolgálja eléggé az átlag polgárok igényeit, és a specifikus tematikája miatt nem vonz elég nézőt, így a gazdasági haszna csekély. Éppen ezért szeretnék, ha egy zenére és médiaművészeti tartalmakra fókuszáló esemény lenne helyette, ami sokkal nagyobb érdeklődésre tarthat számot a városban. Ahogy a Cartoon Brew is írja, a városvezetés szerint a rendezvény célja a gazdaság élénkítése, valamint az ipar és az idegenforgalom népszerűsítése, illetve olyan programok létrehozása, amelyekben az átlagpolgárok és a fiatalok is részt vehetnek. Ehhez viszont már nem lesz köze sem a HIAF szervezőinek, sem magának a HIAF-nak.

Felkerült a netre Glaser Kati Városi legendák című sorozatának teljes második évada, melyben a feje tetejére áll minden: az érrendszerből kötőfonal lesz, a gesztenyefákból agyafúrt zsiványok, a könnyből tenger, és még a hisztimegmaradás törvényét is megismerhetjük.

A legnagyobb kortárs női mesélőnk, Glaser Kati nem népmeséket elevenít meg a Városi legendákban, hanem önmaga, a környezete és ismerősei ismerőseinek történeteit. Három és fél évvel az első évad online premiere után megérkezett a második széria. Ahogy a rendező mondta, a Városi legendák a legkülönbözőbb emberekről és dolgokról szól, mókás szokásokról, szerencséről, csodákról és tragédiákról, és keveredik bennük a valóság és a képzelet. A sorozatban a címhez híven urbán legendákat vesznek elő, kicsit megcsavarják őket, majd eszelősen felgyorsítva fogyaszthatjuk.

Az első évadban megismerhettük a derékig érő árban élő szegediek abszurd mindennapjait, az ikrekről szóló közhelyeket, Jézus különböző megjelenési formáit, a szellemek létezésének kérdését, az asztalosoknak szóló operaközvetítések hiányának okát, vagy éppen a telefonbetyárkodást. A második évadban tovább gyűrűznek a furcsaságok, néhol ismeretterjesztő ráadással: megismerjük az érrendszert, a nemezelés technikáját, a szőlő életútját, vagy éppen hogy miért lesznek ősszel támadó zsiványok a gesztenyefák, milyen pozitív hatásai vannak a hisztiző kisöccsnek a családra, hogy lehet az anyától örökölni a szakállat, mivel kergessük őrületbe a busz utasait, vagy épp a terhesség és a rég eltűntnek hitt kincsek kapcsolatát.

Városi legendák - Divat szafari

"Nem vagyok a politikai játékotok tárgya"

"Nem akarom, hogy a szülésem legyen életem legnagyobb traumája"

"A méltóságomat megerőszakolták"

"A ti törvényetek. Az én traumám"

"Törékeny vagyok. Nem mint egy virág, hanem mint egy taposóakna"

"Nem akarok egy olyan országban élni, ahol minden nap dehumanizálnak"

"Ez nem a te ideológiád. Ez az életem"

"Nem akarok egy koporsó lenni"

"Nem akarok engedelmeskedni egy olyan törvénynek, ami nem kezel emberként"

A Magyar Nemzeti Filmarchívum az animáció világnapja alkalmából összeszedte milyen animációkat újítottak fel, és melyekbe kezdtek bele: többek közt a Habfürdő, Macskássy Gyula korai reklámfilmjei, Richly Zsolt és Orosz István animációinak restaurálásán is dolgoznak.

Mint írják, Kovásznai György 1979-ben bemutatott, egyetlen egész estés animációjának, a Habfürdő 4K felbontású digitalizálása a napokban kezdődött meg, melyet a Filmarchívum és a Filmlabor restaurátor csapata közel három hónap alatt újít fel az Európai Filmarchívumok Egyesülete (ACE) klasszikus filmeket népszerűsítő programjának keretében. A Kreatív Európa által támogatott projekt célja, hogy elősegítse az európai filmművészet gyöngyszemeinek digitális restaurálását, és széleskörű bemutatásukkal felhívja a figyelmet az európai filmarchívumok munkájára.

Kovásznai kultfilmjének bemutatója éppen 40 évvel ezelőtt, 1980 április 6-án volt, ennek alkalmából tavasszal 40 érdekességet szedtünk össze a filmmel kapcsolatban. A Habfürdő egy orvosi felvételire készülő lány, egy kirakatrendező és annak menyasszonyának szerelmi háromszögéről szól, pár óra eseményeit foglalja magába sok-sok zenei inzerttel. Gyakorlatilag inkább egy "musical-montázs", mely "egy művészettörténeti, filmtörténeti stílus-idézetekből összeállított vizuális világgá állt össze" és "szociográfiai igénnyel kíván beszélni a magyarországi társadalmi-gazdasági helyzetről, miközben meg akar felelni a szórakoztató játékfilm követelményeinek is" – ahogy Iványi-Bitter Brigitta fogalmazott a 2010-ben kiadott Kovásznai monográfiában.

Kovásznai György: Habfürdő

Idén nyolcadik alkalommal rendezik meg az Országos Rajzfilmünnepet, rendhagyó módon online, ami számos új és izgalmas lehetőséget jelent. A programunkban szereplő 200 film az esemény és a csatlakozó helyszínek egyedi YouTube-csatornáján lesz látható, így az otthon biztonságában, a fotelban lehet élvezni a legújabb rajzfilmeket és az örök klasszikusokat.

A KEDD Animációs Stúdió országszerte közel száz helyszínnel karöltve szervezi meg az Országos Rajzfilmünnepet november 13. és 15. között, melyet az esemény Youtube-oldalán lehet követni.

Idén negyven éves Magyarország első Oscar-díjas animációs filmje, A légy, ezért a Rajzfilmünnep a film rendezője, Rófusz Ferenc életműve előtt tiszteleg, aki beírta nevét az egyetemes mozgókép történetébe és előkelő hely illeti meg őt a magyar filmtörténeten belül is. A háromnapos rendezvényen a nagysikerű rövidfilm mellett a rendező más alkotásai, többek között az Egy év Hoppifalván, a Ticket és Az utolsó vacsora is műsoron lesznek.

Rófusz Ferenc: A légy

A Polgár lányokról szóló rajzfilm nyerte a Legjobb Magyar Gyerekfilm díját a 3. CINEMIRA Nemzetközi Gyerekfilm Fesztiválon. A legjobb élőszereplős kisfilm egy iskolai beilleszkedéséről szóló izraeli alkotás, a legjobb animáció egy szlovák stop-motion lett. Az Európai Gyerekfilm Szövetség díját magyar animációs kisfilm, a Kippkopp a hóban kapta.  

Október 24. és 25. között zajlott a budapesti Akvárium Klubban 3. CINEMIRA Nemzetközi Gyerekfilm Fesztivál, Magyarország egyetlen családoknak szóló filmfesztiválja. A versenyprogramban a közönség a világ minden tájáról több mint 40 gyereknek szóló animációs és élőszereplős kisfilmmel találkozhatott. A legjobb filmeknek járó Arany Mókus díjakról a szakmai zsűri döntött, továbbá díjat osztottak az Európai Gyerekfilm Szövetség (ECFA) képviselői is. A fesztivál fődíjasát, a Legjobb Magyar Gyerekfilm díjazottját gyerekzsűri választotta ki.

B. Nagy Ervin: A Polgár lányok

A Legjobb Magyar Gyerekfilmnek járó Arany Mókus-díjat és az azzal járó 300.000 Ft-s pénzdíjat B. Nagy Ervin Cserebogarak szériájának A Polgár lányok című epizódja nyerte (a film itt megtekinthető). A gyerekzsűri külön dicséretben részesítette Mészáros Bori a Budapesti Metropolitan Egyetemen készült stop-motion animációját, Az utolsó Yetit (a film itt megtekinthető).