Az Árpád-házi szentekről kezdődhet új sorozat gyártása a Kecskemétfilm stúdiójában a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával.

Árpád-ház szentjei címmel készül ismeretterjesztő sorozat a Kecskemétfilmnél, melynek rendezője és tervezője Békési Sándor teológus, grafikus, animációsfilm-tervező, aki korábban olyan animációkon dolgozott, mint a Daliás idők vagy A hercegnő és a kobold, illetve dramaturgként jegyzi Rófusz Ferenc Az utolsó vacsora című kisfilmjét. 

Részlet az Árpád-házi szentek képes forgatókönyvéből (Forrás: hiros.hu) 

Hétvégén ért véget a Szolnokon tartott Alexandre Trauner Art/Film Fesztivál, melyen díjazták Rófusz Ferenc, M. Tóth Géza, Klingl Béla, Ulrich Gábor és Bakos Fanni animációs kisfilmjeit, Mikulás Ferenc pedig életműdíjat kapott. 

Az idei Alexandre Trauner Art/Film Fesztiválon öt nap alatt  124 vetítést tartottak, ezek közül 10 filmet az Európai nagyjátékfilmes versenyprogramban, 114-et a Képzőművészeti és a Diákfilmes versenyprogramban  mutattak be. A vetítések és díjak odaítélése mellett a fesztivál több filmszakmai programmal is készült idén, ahol a látványtervezők munkássága állt a fókuszban október 13 és 18. között.

A fesztivál Képzőművészeti és Diákfilmes versenyprogram zsűrijének a tagjai Kollarik Tamás, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem igazgatója, a Nemzeti Filmintézet Televíziós döntőbizottságának tagja, Kucsera Tamás, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára, Varró Attila filmkritikus-filmtörténész és Futó Tamás tervezőgrafikus művész, képzőművész voltak. 

Rófusz Ferenc: Az utolsó vacsora

Október 24. és 25. között rendezik meg a 3. CINEMIRA Nemzetközi Gyerekfilm Fesztivált, amely az egyetlen, kifejezetten gyerekeknek és a kamaszoknak szóló filmes mustra itthon. Hazai premierként láthatók többek között a Berlinálén és a velencei filmfesztiválon debütált családi nagyjátékfilmek, a versenyprogramban pedig remek animációs és élőszereplős kisjátékfilmek versengenek az Aranymókus-díjért. A vetítések mellett számos interaktív filmes családi program is várja a látogatókat. 

Világszerte készülnek nagyszerű, gyerekeknek szóló filmek, azonban ezek az alkotások szinte soha nem jutnak el a hazai mozikba. Mi van a Disney- és Pixar-filmeken túl? A CINEMIRA komolyan veszi a gyerekeket, és idén is elhozza a legkiemelkedőbb nemzetközi gyerekfilmeket a hazai közönségnek. 

Az idei fesztivál programjában szereplő alkotások a gyerekek életét formáló erőkről mesélnek, olyan témákat is feszegetnek, mint a beilleszkedés, az elfogadás, a digitális függőség, az első szerelem, a nagyszülők elvesztése vagy épp a környezetünk védelme. Mindezt szórakoztató módon, a gyerekek nyelvén, a gyerekek szemszögén keresztül. A CINEMIRA ritka lehetőséget kínál arra, hogy a mai gyerekek mindennapi életével foglalkozó családi filmekkel találkozzon a mozivásznon a hazai közönség. A filmek képi fogalmazásmódjukban is különleges élményt nyújtanak, kitágítják a gyerekek vizuális horizontját. A CINEMIRÁN látott filmek után garantáltan lesz miről beszélgetnie a családnak.

Martin Smatana: Papírsárkány

Szellemesen állít tükröt az emberiség elé a legújabb magyar animációs sorozat, a Naszreddin hodzsa meséi, melynek címszereplője nevettetve adja át az élet nagy igazságait. Történeteit évszázadok óta hallgatják, elbeszélései bejárták a világ minden táját. A szóbeli hagyományoktól az írott könyveken át hodzsa történetei a KEDD Stúdió által most eljutottak a rajzfilmsorozatos változatig. A Naszreddin hodzsa meséi első évada már elérhető a Telekom tVOD-kínálatában.

Az 52 epizódból álló sorozat egy 13. században élt közel-keleti bölcs, Naszreddin hodzsa történeteit dolgozza fel, aki legendás eszével vált a török humor jelképévé. A széria rendezője és írója, Gerdelics Miklós Kúnos Ignác turkológus A török hodzsa tréfái című gyűjteményét vette alapul, modern köntösbe öltöztetve a klasszikus török meséket. A másfél-két perces történetek időtálló, univerzális üzenetet közvetítenek: a bolondos mester az abszurd humor nemzetközi nyelvén tanít a fortélyos gondolkodásra, szokásaink újraértelmezésére, ezáltal a keleti és a nyugati közönséget is megszólítja. "Az élelmes gondolkodás a magyar és a török mesehagyománynak is fontos eleme" – magyarázza Gerdelics Miklós rendező.

Naszreddin hodzsa meséi

A Nemzeti Filmintézet meghirdette a hatodik Inkubátor Programját, a felhívást böngészve pedig azt láttuk, hogy animációs filmmel nem lehet rá pályázni, ugyanis animáció szakok idén nem szerepelnek a Program által elismert felsőoktatási képzések listájában. Korában a Budapesti Metropolitan Egyetem és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem animáció szakain diplomát szerzett diákok is jelentkezhettek az Inkubátor Programra, idén viszont már nem.

Rákérdeztünk a Nemzeti Filmintézetnél, és a kikerülés oka hivatalosan az, hogy "a korábbi évek tapasztalata alapján a rendelkezésre álló pénzügyi keretből nem lehet megvalósítani az animációs filmeket." Ehhez még az is hozzátartozhat, hogy az Inkubátor Program szabályzatában meghatározott 24 hónapon belül nem lehet elkészíteni itthon egy egész estés animációt.

Bánóczki Tibor, Szabó Sarolta: Műanyag égbolt (Forrás: White Plastic Sky)

Csütörtökön ült össze a Magyar Hungarikum Bizottság, melynek tagjai egyhangúan tették le a voksukat a 100 részes Magyar népmesék széria mellett. A gyűjtemény így már 76 értéket tartalmaz.

A Hungarikum Bizottság ülésén Nagy István agrárminiszter, a testület elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a Magyar népmesék kiemelkedő nemzeti értékek, kultúránk alapját képezik. Hozzátette, hogy a rajzfilmsorozat egyedülálló formában és vizuális elemekkel terjeszti széles körben hazánk hagyományait.

A kultikusnak számító, generációknak élményt adó sorozat gyártása 1971-ben indult el, és több mint 30 évig látta el munkával a Kecskeméti Rajzfilmstúdió munkatársait. Mikulás Ferenc ötlete alapján Jankovics Marcell rendezésében készültek az első epizódok, majd a több évtizedes története alatt rendezők sora kapcsolódott be, mint például Horváth Mária és Nagy Lajos. Jankovics Marcellel együtt ők jegyzik a legtöbb epizódot – olvasható a Kecskemétfilm stúdió oldalán.

Magyar népmesék - A kékfestőinas