A Nemzeti Filmintézet szeptember 21. és 26. között negyedik alkalommal rendezi meg a Budapesti Klasszikus Film Maratont. A hat nap alatt több fővárosi helyszínen, öt tematikus blokkban, hetvennél is több frissen restaurált klasszikus filmet láthat a közönség, többek közt a Szent István Bazilika előtti téren is. Mutatjuk az animációs programot.
Jankovics Marcell a magyar film történetének világszerte elismert rendezője, a magyar animáció egyik legjelentősebb művésze volt. Filmjein generációk nőttek fel, nem akadt nála avatottabb ismerője a magyar kultúrának és mondavilágnak. A cannes-i Arany Pálma-díjas és Oscar-díjra jelölt rendező Fehérlófia című filmjét 1982-ben a Los Angeles-i animációs olimpián beválasztották minden idők legjobb 50 animációs filmje közé. Alkotásainak szépsége nagyvásznon, immár restaurált változatban várják a nézőket. A Hommage szekcióban lesz Jankovics Marcell két filmje, a János vitéz és az Ének a Csodaszarvasról. Részletek itt.
Jankovics Marcell 1973-ban bemutatott nagyszabású János vitéz feldolgozásával indult a magyar egész estés animációs filmek gyártása. A népművészetet és a szecessziót egyedi módon ötvöző, színpompás zenés rajzfilm Petőfi Sándor születésének 150. évfordulójára készült. Ez volt Jankovics Marcell életművének első olyan darabja, amelyben a magyar kultúra évszázados értékeit ülteti át rajzfilmre. Bemutatásának évében több mint másfél millióan váltottak rá jegyet, és azóta is a magyar nézők egyik kedvence. Részletek itt.
Jankovics Marcell: János vitéz
Az Ének a Csodaszarvasról négy, egymást követő mondakörre épülő fejezetben dolgozza fel a magyarok őstörténetét. Az obi ugor testvérnépek körében fellelhető csodaszarvas-mondák ősváltozatai szerint egy madártól, egy négylábú ragadozótól és a szarvastól származunk. Majd ezt követi a sziklarajzok stílusában a Hunor-Magor monda; a szarvas utódának tartott fehér ló mondájához köthető Álmos legenda és Géza, a honfoglalás nagy művét a kereszténységgel lezáró győztes fejedelem története, mely utóbbi a Képes Krónikát idézi. A film restaurált változata az NFI Filmarchívum belső restaurátor műhelyében készült, premierje a 4. Budapest Klasszikus Filmmaraton látható. Részletek itt.
A Fókusz szekcióban lesz látható egy válogatás Reisenbüchler Sándor rövidfilmjeiből, akit gyakran neveznek a magyar filmművészet "legmagányosabb alkotójának", "az animáció remetéjének". Egyszemélyes, erősen szerzői módszerére jellemző volt, hogy szabadversekhez hasonlóan fogalmazta meg terveit. Kollázsfilmjeiben a mesei Jó és Gonosz egyetemes küzdelmét mutatta meg, központi kérdése a kultúráért és a természeti környezetért vállalt felelősség. A legendás Pannónia Filmstúdió egyik legjelentősebb alkotója volt, akinek a munkáit a szinte emberfeletti precizitás jellemezte. Alkotásai nemcsak Magyarországon, de a világ minden táján sikert arattak. Részletek itt.
Reisenbüchler Sándor: Az 1812-es év
Szintén a Fókuszban szekcióban nézhetünk meg egy dokumentumfilmet a Halas & Batchelor stúdióról, valamint az általuk készített Állatfarmot. A Budapesten született Halász Jánost, az Állatfarm rendezőjét a brit animáció atyjaként tartja számon a filmtörténet. A Macskássy-Kassowitz-Halász trióból álló budapesti Coloriton reklámfilmstúdióból távozott a második világháború előestéjén Angliába. Feleségével, Joy Batchelorral 1940-ben alapítottak közös stúdiót Londonban. Munkáikban lépést tartottak a legújabb technikai eredményekkel, és úgy gondolták, hogy az animáció a művelődés és oktatás egyik igazán kreatív eszköze. A fesztivál vendége lesz lánya, Vivien Halas. Részletek itt.
Az Állatfarm Orwell azonos című regénye alapján készült. Mintha az Állatfarm mese lenne, nem pedig társadalombíráló, ma is helytálló, az emberi természetről, annak sötét oldaláról szóló parabola. „Nagyok és kicsinyek, szőrösek és tollasok, minden állat egyenlő”, mondja nagy szónoklatában az állatokat elvtársainak szólító elhájasodott, lógó tokájú disznó Napóleon, a Jones gazda elleni lázadásra szólítva fel a többieket. És persze kiderül, hogy bár mindenki egyenlő, vannak egyenlőbbek. Nem meglepő tehát, hogy az 1954-ben készült filmet, melynek elkészítésében a Halas és Batchelor stúdió hetven munkatársa vett részt, a CIA is támogatta. Ahogy az sem, hogy maga az alapmű, Orwell könyve is csak a rendszerváltás után jelenhetett meg hazánkban. Részletek itt.
Joy Batchelor és John Halas (Forrás: NFI)
12 kisfilmet láthatunk a világhírű George Pal rendezésében, aki Marczincsák Gyula György néven született Cegléden, 1908-ban. A budapesti Iparművészeti Főiskolán tanult ipari formatervezést Kaesz Gyula osztályában, majd 1928-ban a Hunnia Filmstúdió főcímrajzolója lett. Az itthoni beszűkült munkalehetőségek elől Nyugat-Európába emigrált. Az eindhoveni Philips vállalat számára a 30-as években készített bábreklámfilmjeiben tűntek fel először sajátos, festett faalkatrészekből szerkesztett bábfigurái. A rendező 1939-ben Hollywoodba települt, itt szabadalmaztatta a fázisonként cserélgethető fabábukat ‘Pal-Doll' néven. A velük készült filmsorozatát Puppetoonsnak keresztelte, amely a ‘puppet’ (báb) és ‘cartoon’ (rajzfilm) angol szavak összeolvasztásából született. A bábanimációt forradalmasító technika kifejlesztéséért 1943-ban életmű Oscar-díjat kapott. Az ötvenes évektől kezdődően a tudományos-fantasztikus filmek területén alkotott mérföldkőnek számító játékfilmeket, mint a H. G. Wells műveiből készült, Oscar-díjas Világok háborúja (The War of the Worlds, 1953) és Az időgép (The Time Machine, 1960). Részletek itt.
A gyerekeket a Vuk várja a Toldi moziban. Az elárvult rókakölyök, Vuk megható története máig a legkedveltebb egész estés magyar rajzfilm. Először tévésorozatként hódította meg a közönséget, majd a moziváltozat is több mint kétmilliós nézőszámot hozott. A rendező, Dargay Attila nem fordított hátat az általa nagyra tartott Walt Disney-i hagyományoknak: Fekete István érzelmes története és Dargay vidám karakterei a gyermeki lélekhez szólnak. A kis Vuk hangját Pogány Judit, a felnőtt Vuk hangját Gyabronka József kölcsönözte, de Csákányi László is emlékezetes Karak megszólaltatójaként. A digitális felújítás Dargay állandó alkotótársa, Henrik Irén operatőr közreműködésével készült. Részletek itt.
Forrás: NFI
