Szeptember 17-én kezdődik a Budapesti Klasszikus Film Maraton, amely már hetedik alkalommal várja a filmrajongókat egyedülálló programjával. A fesztivál több mint 100 filmklasszikust és ritkán látható filmet kínál, 500 Ft-os mozijegyekkel és ingyenes vetítésekkel. 

Az idei program fókuszában a 110 éves magyar animáció áll. A közönség hosszú idő után először láthatja ismét a Hugó, a víziló (1975) című magyar-amerikai animációs musicalt, valamint Az idő urai (1982) című a francia kultfilmet. A fesztivál az animációs rövidfilmek eredeti szerepének megfelelően, kísérőfilmekként is szerepelteti ezeket, felelevenítve egy régi mozis hagyományt. Emellett külön válogatás tiszteleg a ceglédi születésű, Oscar-díjas animátor, George Pal előtt.

Alább összeszedtük az animációs vetítéseket, a címekre kattintva elérhető a film adatlapja és a vetítési időpontok. A BKFM részletes programja az esemény honlapján böngészhető.

Az idő urai

Nemrég újították fel 4K verzióban a francia-magyar koprodukcióban készült Az idő urait. René Laloux Stefan Wul azonos című (nálunk magyarul is megjelent) könyvét adaptálta animációs formára, a konceptrajzokat és a story boardot pedig a francia képregény egyik legnagyobb alakja, Mœbius készítette. A történet főszereplője egy kisfiú Piel, aki egy balesetben árván marad egy idegen bolygón. Megmentésére indul apja barátja az űrhajójával, rajta a szökésben lévő Matton herceggel és feleségével, Belle-lel, valamint az öreg Silbaddal. Az idő urai szeszélye azonban megnehezíti a mentőakciót.

George Pal válogatás

A magyar származású George Pal, akit a modern sci-fi filmek atyjaként tartanak számon, vitathatatlanul a 20. század egyik legnagyobb hatású producer-rendezője volt ebben a műfajban. Az 1950-es években, amikor a sci-fit általában gyerekesnek tartották, Pal friss intelligenciát, minőséget és érettséget vitt olyan sikeres filmjeibe, mint az Irány a Hold! és a Világok háborúja. Az úttörő vizuális effektek technikai kifinomultsága és vizuális ereje több Oscar-díjat hozott a produkcióinak. Pal rendkívüli fantasyje, a Dr. Lao hét arca, amelyben Tony Randall egyedül játszotta a hét címszerepet, a legjobb sminkért járó első Oscar-díjat is elnyerte. Pal rendkívüli örökségének ugyancsak részét képezik a Hollandiában, majd később Hollywoodban készült, vibrálóan színes, zenés stop-motion animációs rövidfilmjei. Pal úttörője volt az ún. „cserélgetős” animációnak, amely különféle figurákat és alkatrészeket használt, hogy életre keltse alakjait. A fesztivál Pal kiemelkedő munkáiból bemutatott válogatásában többek között animációs rövidfilmjei, valamint H. G. Wells A világok harca és Az időgép című regényeinek közkedvelt adaptációi szerepelnek. 

Halász & Macskássy kisfilmek

Halász Jánost (John Halas, 1912–1995) a brit, Macskássy Gyulát (1912–1971) a magyar animáció „atyjaként” tartja számon a filmtörténetírás. Pályájuk az 1930-as évek legelején a budapesti Coloriton „trükkreklámfilm”-stúdióban indult, melyet huszonévesen hívtak életre. És noha a 2. világháború idején már nem egyazon országban dolgoztak, majd munkásságuk a vasfüggöny ellentétes oldalain bontakozott ki, mégis, rövidfilmjeiket egymás mellé téve kiviláglik, hogy a két rendező (és jó barát) érezhetően egész életük során ezer szállal kötődött egymáshoz.

A vetítés után Q&A: Vivien Halas, igazgató, The Halas & Batchelor Collection Limited és Jez Stewart, kurátor (animáció), BFI Nemzeti Archívum

Tíz deka halhatatlanság 

Hófehér

A Hófehér Nepp József első egész estés rajzfilmje, amely az általa etalonként tisztelt klasszikusnak, a Disney-féle Hófehérke és a hét törpének mutat szamárfület azzal, hogy fonákjára fordítja a közismert mese történetének alapmotívumait.

Hugó, a víziló

Kolibri sziget kikötőjét elárasztják a cápák, és hogy megszabaduljanak tőlük, Magin szultán a szárazföldről vízilovakat hozat, melyek végezni tudnak a tengeri fenevadakkal. Ugyan a kikötőt felszabadító víziló-csapatot előbb ünneplik az emberek, a jószágok hamar terhessé válnak a sziget népének. A feldühödött gazdák az állatok ellen fordulnak, élükön a gonosz Aban kánnal. A kegyetlen támadást csak Hugó, a vízilóbébi éli túl, akit a helybeli gyerekek vesznek pártfogásukba.

Az amerikai–magyar koprodukcióban készült egzotikus mese mintha a Sárga tengeralattjáró családi filmes változata lenne. A gazdag kiállítású látványvilág a „hippiszecesszió” jegyében fogant, az elbűvölően szürreális képsorokkal illusztrált fülbemászó musicalbetéteket a hazai popzene olyan legendás fellépői éneklik, mint Kovács Kati, Kútvölgyi Erzsébet színésznő és Máté Péter.

A film restaurálása a Library of Congress és a Nemzeti Filmintézet együttműködésében, a Nemzetközi Mozgóképes Hungarika Kutatási Program keretében valósult meg. A film előtt vendégek a film egykori stábtagjai, a beszélgetés moderátora Orosz Anna Ida.

Hugó, a víziló

Jó napot, Párizs!

A magyar származású Jean Image (Hajdú Imre) második egész estés filmje egy hamisítatlan francia szerelmi komédia, amely beillene egy párizsi imázsfilmnek is. A Notre Dame kőszörnyei között tolluszályában kacér táncot lejtő galambhölgy egy igazi femme fatale: nemcsak a frakkos galambúr ostromolja szívét, de hódolói közé tartozik egy jampec kandúr, sőt, még a csupaszív Eiffel-torony is. Utóbbi, szerelmi bánatában világgá megy, és meg sem áll a francia Alpokig. A film költői prológusát maga Jean Cocteau írta, vezető animátora a Budapestről pár évvel korábban disszidált Thérèse David (Tissa David/Dávid Teréz) volt.

Kovásznai György: Trükkfilmek szívdobbanásra

Kovásznai György (1934–1983) a 20. századi animációsfilm-művészet különleges alakja, aki, ahogy a pályatárs Reisenbüchler Sándor megfogalmazta: „atmoszférákat teremtett a celluloidszalagon." Az eredetileg festőművésznek tanult sokoldalú alkotó formabontó művei rést ütöttek a rajzfilm megszokott műfaji tradícióin. Filmjeiben különféle művészi megoldásokkal kísérletezett, hogy megragadja a kort, melyben élt: a kamera alatt közvetlenül létrehozott festmény- és fotókollázs-animációkon át a zenés filmeken keresztül egészen az animációs dokumentumfilmekig terjed a skála. Bevezetőt mond Kovásznai Dorottya, Kovásznai György lánya.

Misi mókus kalandjai

Misi Mókus, a folyton kíváncsiskodó és kotnyeleskedő kis állat megunja az iskolát, és inkább világgá megy, hogy megtalálja az örökké termő fát, ami alatt csupa öröm és boldogság az élet. Az Afrikába tartó nagy vándorút során számtalan kaland vár a fekete pamacsos farkú főhősre, míg végül megtalálja a vágyva vágyott fát… A 13 részes televíziós mesesorozat mozifilmváltozata a Pannónia Filmstúdió első egész estét betöltő bábfilmje. A főbb szereplők olyan legendás színészek hangján szólalnak meg, mint Kútvölgyi Erzsébet (Misi mókus), Gálvölgyi János (Bamba, a majom) és Benedek Miklós (Krokó, a veszedelmes krokodil).

Peti és barátai

Az első hazai rajzfilmsorozat, a Peti című sci-fi főszereplője az utópisztikus technikákkal ismerkedő kíváncsi városi kisfiú. A kissé bohókás ezermester mérnök, Leonardo professzor mindig új csodakütyün dolgozik, melyeket csintalan unokaöccse, Peti a legnagyobb titokban rendszerint ki is próbál. Földöntúli kalandjaiban vele tart kishúga, Kati és pajkos kiskutyájuk, Félix is. A rajzfilmes kalandtúra állomásai között szerepel a katicabogárrá változott kisautó kiruccanása az erdőszélre, és a pöttyös labdájával egészen a világűrig repülő kislány csodás utazása is.

Peti és a gépember

Pop art animációk

A Szovjetunió hivatalos filmes köreiben az animációk célközönsége az óvodások, a kisiskolások és a kiskamaszok korosztálya volt. Az alkotók azonban olykor kimondottan a művészi kifejezés eszközeként használták a gyermekközpontú rajzfilmeket, és kísérleteztek a mozgóképes médium lehetőségeivel, ami nem kis ellentmondást keltett. Az összeállításban bemutatott filmek a második világháború utáni ifjúsági kultúra töredékes megnyilvánulásai, amelyek a vasfüggöny „rossz oldalára” is átszűrődtek.

Forrás: BKFM