Írások animációs filmekről, hosszra, formára és nemzetiségre való tekintet nélkül

Dot & Line

Dot & Line

Az én szétszedése és összerakása – interjú Buda Flórával

2019. február 08. - Herczeg Zsófi

Február 7. és 17. között rendezik meg a 69. Berlinalét, melynek rövidfilmes versenyprogramjában két magyar animáció is szerepel: Buda Flóra Anna MOME Anim diplomafilmje, az Entropia, valamint Tóth Luca Lidérc úr című új kisfilmje. 

Buda Flóra Anna 2018-as MOME Anim diplomafilmje az Entropia, melyet a november végén megrendezett Kiskakason lehetett itthon látni. A tízperces filmben megjelenő világ egy belső univerzum, amin belül három női karakter és mikrokörnyezete létezik, de egyikük sem tud boldogan funkcionálni a másik nélkül, a környezetük teremtette egyoldalúság pedig frusztrációt szül, vágyaikat képtelenek kielégíteni. Az Entropia (jelentése: belső változás) hipotézise azon kérdést járja körbe, hogy mi történik egy emberrel, ha egy hiba folytán találkozik önmagával, vagy akár önmaga többféle kivetülésével. 

Flóra korábban olyan filmeket rendezett, mint az alapszakos diplomamunkaként készült gyerekdal-adaptáció, a Műlovarnő (2014), a kísérletező A nap, amikor az anyatermészet megütött (2015), vagy az Essemble nemzetközi program keretében létrejött Social Animals (2015, társrendezők: Koska Zoltán, Szász Enikő, Tímár Anna, Takács Barbara). 2016-ban a Visegrádi Animációs Fórum tv-sorozat kategóriájának győztese lett Turai Balázzsal közös sorozatterve, a Masnifej királykisasszony kalóz kalandjai (The Piracy of Princess Priceless), mellyel szerepeltek a Cartoon Forumon is. Flóra jelenleg az ASF (Animation Sans Frontières) nemzetközi workshopon veszt részt.

A Berlinale Shorts programba eddig egyszer válogattak MOME Anim diplomafilmet, méghozzá Bucsi Réka Symphony no. 42 című kisfilmjét 2014-ben, azóta csak Lovrity Anna Katalin diplomamunkája, a Vulkánsziget szerepelt a Berlinalén, a Generation Kplus programban 2017-ben. A Berlinale Shorts másik magyar kisfilmje Tóth Luca Lidérc úr című animációja, a rendezővel készült interjúnkat itt olvashatjátok el.

buda_flora_anna_x_entropia_3.jpg

Buda Flóra Anna: Entropia

Mit csináltál, amikor megtudtad, hogy bejutott a filmed a Berlinale rövidfilmes versenyprogramjába?

Épp Andrasev Nadja új rövidfilmjében háttereztem, amikor hívott Glaser Eszter a MOME-ról. Teljesen lefagytam, mintha képszakadásom lett volna, aztán felhívtam anyukámat.

Mit vársz a Berlinale szerepléstől?

Nem tudom mire számítsak, úgyhogy abszolút kíváncsian várom mi fog történni. De reménykedek például abban, hogy segít egy következő film lehetőségében. És persze azt, hogy jól érezzem magam azokkal, akik elkísérnek.

Hogyan jött a film ötlete?

A film szupermarketben játszódó részét majdnem teljesen pontosan megálmodtam. Ljubljanában voltunk egy filmfesztiválon, ahol levetítették Michel Gondry Is the Man Who Is Tall Happy? című filmjét, ami nagyon inspiráló volt számomra. Volt benne egy mondat, hogy mit csinálnál, ha elromlana az időgép és találkoznál önmagaddal. Ez a gondolat szöget ütött a fejemben, mert nagyon érdekelnek a párhuzamos valóságok, és egyáltalán az, hogy az ember egyfolytában keresi önmagát. Akkor elkezdtem ezzel jobban foglalkozni, hogy ki vagyok és hogyan tudnám definiálni önmagam, viszont képtelen voltam ezt egy lineáris történetben megfogalmazni, mert ennél sokkal komplexebben látom a helyzetet. Így tudtam a legőszintébben leírni azt a tapasztalást, amit megélek. Szerintem semmiképp sem egy szinten működik az ember.

Hogy különítetted el a három síkot, a három női karaktert?

Ebben Ruttkay Zsófia forgatókönyvíró és Bánóczki Tibor, a MOME Anim mesterképzésének vezetője volt a segítségemre. Zsófival a forgatókönyvön dolgoztunk együtt, Tibor pedig a látványfejlesztésben adott nagyon jó tanácsokat. Először az volt az ötlet, hogy mindhárom sík különböző stílusú legyen, de mivel egy emberről van szó, ezért végül úgy döntöttem, hogy egységesítem a stílust, ezzel is segítve a nézőt, hogy egyértelműbbé váljon (legalábbis a végére), hogy ez a három sík egy ember három aspektusa.

Mit jelképez a három női alak?

Az egyik alak egy ösztönlény, a másik a társadalmi elvárásoknak megfelelni próbáló karakter, a harmadik pedig egy belső személyiséget ábrázol, aki nem tud kitörni.

Most, hogy elkészült a film, hogy érzed, hogy sikerült feldolgozni ezt az identitáskeresést?

Nagyon sokat segített, és valójában ez volt a cél, mert amikor elkezdtem írni, pont erre volt szükségem, hogy kicsit jobban lássam magamat és a körülöttem lévő embereket. Bénán hangzik, de végülis segített beilleszkedni a társadalomba, és arra is rájöttem, hogy mindenki ugyanezekkel a dolgokkal küszködik.

buda_flora_anna.jpg

Buda Flóra Anna

A diplomavédésen említetted, hogy David Lynch inspirált (belőle írtad a szakdolgozatod is). Miben?

Amikor nekikezdtem a szakdolgozatomnak, még egész másról szerettem volna írni. Aztán valamikor az animatik készítés környékén nagyon sok interjút hallgattam Lynch-csel. Már korábban is nagyon szerettem a munkáit, és biztos, hogy nagyon sok minden beépült a vizuális gondolkodásomba, amit tőle tanultam. Egyik interjújában azt mondja, hogy amikor filmet készít, akkor ott van ő és ott van egy fal, a fal mögött pedig ott van az az ember, aki szintén ő, de ő tudja a megoldást arra, hogy hogyan kell megcsinálni a filmet. Szerinte a filmkészítés az, hogy áttöröd ezt a falat és megtalálod azt az önmagadat, aki már tudja hogyan kell leforgatni. Ez akkor nagyon tetszett. Alapvetően engem is nagyon foglalkoztat az álom feldolgozása, ilyen szempontból abszolút közel érzem magamhoz Lynch gondolkodását.  

Az Entropia cím nagyon találó. Hogy jött?

Amikor a forgatókönyvet kezdtem írni, az volt a címe, hogy Vanities, de ahogy formálódott a történet, egyre kevésbé volt igaz a filmre. Bera Nándorral (Candide, Fák) beszélgettem a filmről, mikor azt mondta, hogy ez egy entrópikus alkotás. Ez pedig nagyon megragadott. Kicsit beleástam magam a témába, és minél többet olvastam róla, annál határozottabban láttam, hogy ennek a filmnek ez lesz a címe. Kicsit féltem, hogy túl tudományos lesz, és óva is intettek, hogy sok ember nem fogja érteni. De szerintem nagyon jól illik erre a fajta ciklikus, körforgásszerű, elmúlás- és újjászületés folyamatra.

buda_flora_x_entropia_02.jpg

Buda Flóra Anna: Entropia

A filmnek nagyon erős a szimbólumrendszere, folyamatosan visszatér például a légy és a lárvák, a szarvas, a konzumtársadalom. Ezek mit jelképeznek számodra?

Szerintem a szarvas szimbólum a legegyértelműbb, mert ott egy férfi-nő kapcsolatról van szó, egyfajta ismerkedési módszerről. Az erdőben játszódó részben mindenképp úgy szerettem volna bemutatni a nőt, mint egy vadászó lényt, aki a fiatal szarvast levadássza. A légynél először az a kép volt a fejemben, amikor elkezdenek kikelni a lárvák egy döglött állatban. Volt egy álmom, amiben egy óriási lárvával ültem egy fürdőben és folyékony szappant öntöttek a medencébe. Az egésznek volt egyfajta Miyazaki stílusa. Akkor éreztem, hogy ennek az óriáshernyónak van valami keresnivalója a filmben. Egyértelműnek tűnt, hogy ha be akarok mutatni egy ciklust, akkor ott vannak ezek a lárvák, de nyilván valamit kezdeni kell velük, hogy mindhárom részben működjenek, és az egésznek legyen logikája. Ezért végül egyfajta mesélőnek találtam ki a legyet, amelynek bemutatjuk az életciklusát az időt és a körforgást jelképezve.

Még ki volt rád hatással a film látványvilágánál? A film szürreális képei engem Magritte festményeire emlékeztetnek. 

Kiskoromban nagyon sokat vittek kiállításokra, szóval nagyon sok vizuális hatás ért gyerekként. Például Cézanne színkeverési módszere abszolút hatással van rám. Nagyon vonz a látszatkeltés, a szemfényvesztő grafikák, például Escher térábrázolása. A kompozíció és a vágástechnika terén leginkább élőfilmek inspirálnak. De annyi vizuális tartalmat fogyaszt az ember napi szinten, hogy sokszor már nem is tudja követni, mert annyi információt dolgozunk fel a szemünkkel naponta, és nyilván akarva-akaratlanul is beépül a gondolkodásunkba.

buda_flora_x_entropia_04.jpg

Buda Flóra Anna: Entropia

Az Entropia kapcsolódik valahogy a korábbi alkotásaidhoz? Például A nap, amikor az anyatermészet megütött-ben is feltűnik a női alak köré csavarodó, hosszú gilisztaszerű lény.

Ez valószínűleg tudatalatti lehet, ez az óriási hernyószörny talán egy belső félelem kivetülése. A vonat visszatérő dolog nálam. Imádok vonatozni, amikor tehetem, csak azzal utazok.

A film rokokó szintetizátoros zenéje és zöreje is egyszerre futurisztikus és baljós. Hogy alakult a hangi világ?

Nagyon nagy szerencsém volt a hangi világgal. Matos Gergő szerezte a film zenéjét és a hangdizájnért is ő volt a felelős. Egy buliban hallottam fellépni és nagyon megtetszett, amit csinál. Egy kísérleti elektronikai szettet játszott az egyik zenésztársával, mikor szikraként beütött, hogy nekünk együtt kellene dolgozni. Megkérdeztem a közös munkáról, és ő is nagyon lelkes volt, mert vannak ambíciói ebbe az irányba. Egy kicsit bíztam is az ösztöneimben, mert Gergő még nem dolgozott animációs filmek hangdizejnereként.

Milyen instrukciókat adtál neki?

Sokszor példákat gyűjtöttem. A reklámos résznél például stílusbeli leírást küldtem, hogy milyen zsáner legyen keverve, hozzá pedig néhány konkrét példát. Nagyon sok példát gyűjtöttem, viszont próbáltam a lehető legnagyobb szabadkezet adni Gergőnek, mert nagyon jó ötletei voltak és ezeket bátran bele is rakta a filmbe, amik legtöbbször működtek. Kevésszer mondtam neki nemet.

buda_flora_x_entropia_03.jpg

Buda Flóra Anna: Entropia

Jelenleg min dolgozol? Van már következő filmterved?

Jelenleg az ASF (Animation Sans Frontiéres) nevű workshop-sorozaton veszek részt, és a nyáron elkezdtem írni egy filmtervet is. Az Entropián két évig dolgoztam, és már másfél év után elkezdtek szállingózni az új ötletek, amiket viszont már nem építhettem be ebbe a filmbe. Ezért elkezdtem írni egy következő történetet, ami most treatment szintjén van, illetve vannak már látványtervek is hozzá.

Az kísérletezőbb lesz?

Olyan szempontból lesz számomra kísérlet, hogy lesz benne párbeszéd. Mindenképp szeretnék szöveget adni a karakterek szájába, de azért a narratívát szeretném meghagyni komplexnek.

Hogy hat rád, hogy ennyi nemzetközi projekben veszel részt, vagy hogy a francia MIYU animációs stúdiónál voltál gyakorlaton? Mit tud adni egy fiatal animációsnak a sok nemzetközi lehetőség?

Rengeteg új impulzust és nézőpontot. 2018 nyarán Valance-ban voltam, ami azért volt nagyon jó, mert kvázi gyűjtőhelye az egyik legjobb francia iskolának és rengeteg stúdiónak. Az a fantasztikus benne, hogy mindenki egy helyen ebédel, mindenki egy helyen van, a diákoktól kezdve a már befutott celebrendezőkig, és mindenki nagyon kedves és nyitott, könnyen beszédbe tudsz elegyedni bárkivel. Néha egy fél mondat is segíteni tud átlendülni egy nehézségen vagy új nézőpontot tud adni a megoldásra. Az apró információk megváltoztatnak benned dolgokat, és sokat tanulhatsz abból, hogy hogyan dolgozik egy másik ember, milyen logika alapján vagy hogy építi fel a gyártását. Ezek mind olyan dolgok, amiket egész életemben tanulni fogok, hogy hogyan lehetne még jobban, praktikusabban vagy épp bonyolultabban csinálni a gyártás egyes részeit.

Az interjú rövidített változata a Magyar Nemzeti Filmalap Hungarian Film Magazine Berlinale 2019 számában jelent meg.

A bejegyzés trackback címe:

https://dotandline.blog.hu/api/trackback/id/tr7914614344

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása