Írások animációs filmekről, hosszra, formára és nemzetiségre való tekintet nélkül

Dot & Line

Dot & Line

Gondolatok a magyar animációs játékfilmekről

A Filmalap Inkubátor Programjának két animációs versenyzője apropóján

2015. november 11. - Herczeg Zsófi

A Filmalap Inkubátor Programjának 12 döntőse közé két animációs filmterv is bejutott: Gelley Bálint Átjáró Másvárosba című meseadaptációja, valamint Bánóczki Tibor és Szabó Sarolta Műanyag égbolt című nagyjátékfilm-ötlete. Ennek kapcsán nagyvonalakban átnéztük a magyar animációs játékfilmek helyzetét a kezdetektől napjainkig, illetve bemutatjuk a két animációs filmterv alkotóit.

A hetvenes években kezdődött meg Magyarországon az egészestés animációk gyártása, nevezetesen a Petőfi Sándor születésének 150. évfordulójára készült János vitézzel. A Hugó, a víziló, a Lúdas Matyi és a Habfürdő után elérkezett a nyolcvanas évek, a magyar animációs játékfilmek virágkora, amikor olyan klasszikusok készültek, mint a felnőttközönséget megcélzó Fehérlófia, a Hófehér, a Daliás idők, a Macskafogó vagy a gyerekeknek szóló Vuk, a Szaffi és Az erdő kapitánya. A kilencvenes évek viszont mélypontot hozott a rendszerváltás után, amikor egy évtized alatt négy animációs nagyjátékfilm készült, az Egérúton kívül három koprodukcióban: A hercegnő és a kobold brit-japán-magyar, A hetedik testvér amerikai-német-magyar, a Vacak, az erdő hőse pedig német-magyar koprodukcióban. Ezt a mélypontot hamar meghaladta a magyar animációsfilm-gyártás az ezredforduló után: 2002-ben jött az Ének a csodaszarvasról, 2004-ben a Nyócker!, 2007-ben az Egon és Dönci, valamint a Macskafogó 2. – A sátán macskája, 2008-ban a Kis Vuk (igaz, angol-magyar koprodukcióban), a 2010-es években pedig a sorozatból mozifilmmé gyúrt Bogyó és Babóca, 28 év után elkészült Jankovics Marcell Madách-adaptációja, Az ember tragédiája, érkezett egy geek sci-fi, a Cycle és 2014-ben a Manieggs – Egy kemény tojás bosszúja.

Ha végigtekintünk ezen a listán, látható, hogy mindig készültek inkább felnőtt- vagy gyerekközönséget célzó alkotások (pl. Macskafogó, Hófehér, Nyócker!, Manieggs, illetve Szaffi, Lúdas Matyi, A hetedik testvér, A kis Vuk), de olyanok is, amik művészi értékükkel emelkedtek ki (János vitéz, Habfürdő, Daliás idők, Az ember tragédiája) és persze animációs sorozatokból mozifilmmé alakított művek is (Suli-buli, Vuk, Bogyó és Babóca).

Az más kérdés, hogy ezeket a filmeket mennyiben támogatta a magyar állam, vagy mennyire készültek önerőből, illetve más segítséggel (pl. Manieggs, Egon és Dönci, Nyócker!). A Médiatanács rövidfilmek és sorozatok elkészítését támogatja, a Filmalap pedig egészestés alkotásokat és filmes egyetemek diplomamunkáit (így készülhetnek például a MOME animáció szakán a diplomafilmek, de a MET (korábban BKF) animációi már nem kapnak támogatást, mivel magánfőiskola).

A Médiatanácsra nem lehet panasza az animációs szakmának, hiszen fesztiválokon mindig felajánlj külön elismerést, pénzbeli támogatást egy magyar animációs alkotásnak. Csak két példa az elmúlt hónapokból:

  • Bertóti Attila a Mese című filmjével legalább négyszer kapott olyan díjat, amit a NMHH támogatott, legutóbb például a Primanimán, előtte a Filmtettfeszten, a BuShon, illetve a KAFF-on,
  • Kreif Zsuzsanna és Zétényi Borbála Limbo-Limbo Travel című animációja a CineFest Dargay Attila-díját kapta az NMHH támogatásával.

Ezen kívül idén a Dargay Attila-pályázaton három animációs sorozat (Pál Balázs: Ezüst Patak, Kreif Zsuzsanna: Candide kalandjai, Cakó Ferenc: Világmesék) és négy egyedi animációs alkotás (Tóth Roland: Istók, Glaser Katalin: Virágnyelv, Rofusz Kinga: Irijám és Jonibe, Traub Viktória: Sellők és rinocéroszok) elkészítését, a Macskássy Gyula-pályázaton pedig hat animációs rövidfilmet (Klingl Béla: A kozmosz nagykövetei, Nagy Márton, Hermán Árpád, Kovács Márton: Az égigérő fa, Jankovics Marcell: Az Árpádok emlékezete sorozat, Gelley Bálint: Átjáró Másvárosba, Dell’Edera Dávid: Balkon, Richly Zsolt: Luther Márton élete sorozat) támogatott. És ez csak néhány kiragadott példa az elmúlt hónapokból.

Viszont amikor tavaly bejelentette a Filmalap, hogy 16 film elkészültéhez nyújt támogatást, egy animáció sem szerepelt köztük. De hogy ne legyek ennyire szigorú és szomorú, az elmúlt hónapokban néhány reményteli hírt is olvashattunk. A következő filmek, események nyertek támogatást a Filmalaptól idén (köztük összesen négy egészestés animáció): 

  • 2015. szeptember: a Ruben Brand, a gyűjtő című film gyártás-előkészítése
  • 2015. július: támogatás az Anilogue filmfesztiválnak
  • 2015. július: a Helka című gyerekkönyv-adaptáció forgatókönyv-fejlesztése,
  • 2015. június: Emil Goodman MOME Anim diplomafilmjének (trailerének), a Henry Waltznak forgatókönyv-fejlesztési támogatás
  • 2015. május: Varsányi Ferenc Piszkos Fred közbelép című Rejtő-adaptációjának forgatókönyv-fejlesztése
  • 2015. április: a KAFF támogatása
  • 2015. március: a Filmtett Workshop támogatása
  • 2015. február: MOME diplomafilmek
  • 2015. január: a Salamon király legendája gyártása

De hol vannak az animációs nagyjátékfilmek a mozikból? Amikre nem 28 évet kell várni (Az ember tragédiája), amik nem önerőből készülnek (Manieggs), amiket nem sorozatepizódokból gyúrnak össze (Bogyó és Babóca) és amik nem buknak meg a kritikusok és a közönség előtt sem (A kis Vuk)? Támogatást kap rengeteg élőszereplős film, viszont amiben valaha a legjobbak, sőt világhírűek voltunk, azt miért nem, vagy miért csak alig támogatják? Olyan zseniális rövidfilmeket készítenek a fiatal magyar animációs filmrendezők (akik közt végre nagyon sok nő is van!), miért nem szavaznak több bizalmat nekik? 

Ezekre a kérdésekre valószínűleg megannyi válasz van, viszont a Filmalap Inkubátor Programjával adódott egy újabb lehetőség animációs játékfilmek készítésére, méghozzá elsőfilmes rendezőknek. A program olyan, minimum 70 perces, kis költségvetésű alkotásokat támogat, "melyek lehetőséget teremtenek a fiatal rendezők innovatív, kísérletező alkotói bemutatkozására", valamint segítik megismertetni a jelentkezőkkel a Filmalap rendszerét, hogy később hatékonyabban pályázzanak filmterveikkel. A program hátránya, hogy csak a megjelölt felsőoktatási intézményekben, a megjelölt szakokon diplomát (illetve abszolutóriumot) szerzett rendezők jelentkezhetnek, így animációs filmötlettel csak a MET (korábban BKF) és a MOME animáció és médiaművész hallgatói vehetnek részt a pályázaton (valamint külföldi egyetemek animációs képzésén végzettek).

A beérkezett 67 pályázatból az eredetileg tervezett 10 projekt helyett 12-t választott ki az Inkubátor Program szakmai zsűrije, amibe két animációs film is került: Gelley Bálint Átjáró Másvárosba című meseadaptációja, valamint Bánóczki Tibor és Szabó Sarolta Műanyag égbolt című nagyjátékfilm-terve. A 12 film alkotójának már tartottak felkészítő workshopot, hogy november 20-án minél eredményesebben tudják bemutatni a szakmai zsűrinek filmötleteiket egy pitch fórum keretében.

A 12 döntősből csak 5 kaphat támogatást: forgatókönyv-fejlesztésre egységesen 2 millió forintot, a filmgyártási szakaszra az animációs filmek 82 millió forintot, a mozibemutatás határideje pedig a támogatás elnyerésétől számított 24 hónap. A Filmalap a pénzbeli segítségen kívül folyamatos szakmai támogatást nyújt a döntőbe került filmtervek alkotóinak.

 

Akiknek pedig szurkolunk:

Gelley Bálint: Átjáró Másvárosba

Gelley Bálint Átjáró Másvárosba című filmterve már a Médiatanács Macskássy Gyula-pályázatán is kapott támogatást, mely Magyari Andrea 2013-ban azonos címen megjelent könyvének animációs adaptációja. A könyvhöz egyébként a MOME textil szakán végzett Mészely Ilka készített illusztrációkat. A Filmalap Inkubátor Progamjának facebook oldalán olvasható a rendező összefoglalója a filmről:
"A könnyed, humoros, gyerekeknek szánt cselekmény mögött egy komoly, felnőttként is átérezhető történet áll, amelynek témája az alkotói válság, elvágyódás, valamint az emberi kapcsolatok borús és napos oldala. Így a film az egész családnak szórakoztató, izgalmas és elgondolkodtató moziélményt nyújt."

A film szinopszisa:

"A kilenc éves Kázmérhoz egy borús, és kelkáposzta-főzelékben gazdag napon különös alak érkezik a cserépkályhán keresztül: Közbenjáró, Másváros küldöttje. Segítségre van szüksége, mert a titokzatos városban egy ideje nem történik semmi. Kázmér, és legjobb barátja, Kamilla útrakelnek: a nyomok a bogaras Szkriptumhoz, az alkotói válságban szenvedő íróhoz vezetnek, akit egy ideje nem látott senki. A Másvárost fenyegető vész már a valódi világot fenyegeti, amikor a gyerekek rábukkannak a megoldásra."

Gelley Bálint a MOME animáció mesterszakán végzett 2012-ben, diplomamunkája az Otthon című rövidfilm volt, mely számos fesztivált megjárt. A rendező munkásságát egyébként végigkísérik az adaptációk: diplomafilmje Bodor Ádám Tanyai lány című novelláján alapszik, Horváth-Molnár Pannával készített versanimációja Barak László Ki szelet vet című művét viszi filmre és az Átjáró Másvárosba is egy gyerekregényt adaptál.  

Gelley Bálint Szederkényi Bellával idén májusban megalapította a CUB Animation stúdiót, ahol az Átjáró Másvárosba is készül, céljuk pedig, hogy segítsék a kortárs animációs generációt bemutatkozni hazai és nemzetközi színtereken.

gelley_balint_atjaro_masvarosba.jpg

 

Bánóczki Tibor és Szabó Sarolta: Műanyag égbolt

Bánóczki Tibor 2004-ben diplomázott a MOME (akkor még Magyar Iparművészeti Főiskola) és 2007-ben a londoni National Film and Television School animáció szakán, ahol diplomamunkája a Tejfogak című tízperces film volt, amivel megjárta a világ fesztiváljait, többek közt megnyerte vele az Annecy Nemzetközi Animációs Filmfesztivál zsűrijének különdíját és az Ottawai Nemzetközi Animációs Fesztivál nagydíját is. Bánóczki jelenleg a MOME animációs mesterképzésének vezetője. Itt olvasható a rendezővel egy interjú, amiben sikereiről mesél és ekkor még csak 2010-et írtunk.

A MOME és a Royal Collage of Art fotó szakán végzett Szabó Saroltával 2007-ben létrehozták a Domestic Infelicity nevű alkotócsoportot, ahol közösen dolgoznak filmjeiken (Leftover, Meatless Days, Les Conquérants, Sleep), melyek a felnőttközönséget célozzák, többnyire bizarr, szürreális világokban játszódnak és fontos társadalmi kérdéseket feszegetnek.

Az Inkubátor Program döntősei közé került filmtervük is a felnőtt korosztálynak szól, a Program facebook oldalán azt írják róla: "Hisszük, hogy filmünk egyszerre képes szórakoztató történetet mesélni, amely bár egy elképzelt jövőben játszódik, reflektál a mai valóságra, és provokatív mondanivalót hordoz."

A film szinopszisa:

"A jövőben a termőföld a Föld teljes felszínéről eltűnik. A flóra és fauna végleges kipusztulása előtt egy különös növényt kísérleteznek ki tudósok, amelynek hihetetlenül tápláló levelei vannak. Ez a növény kizárólag emberi húsból képes táplálkozni, halálos szimbiózisban élve a gazdatesttel, mint valami gombazsákot, használva azt. Ebben az új társadalomban egy fiatal lány indul hosszú útra, hogy megváltoztassa ezt a brutális rendszert. De vajon lehetséges-e a változás? Vagy a Földnek teljes „újraindításra” van szüksége?"

banoczki_tibor_szabo_sarolta_muanyag_egbolt.jpg

A két filmtervből látszik, hogy az egyik inkább a gyerekközönséget (a családokat), a másik pedig inkább a felnőtteket szólítaná meg, így folytatódna az a hagyomány, hogy készül egy gyerek- és egy felnőttanimáció, mint ahogy ez a nyolcvanas, majd a kétezres években is jelen volt. Így még inkább van miért izgulnunk, mert mindkettő olyan animációnak tűnik, ami végre művészi értékkel is bírna és mondanivalót is hordozna amellett, hogy szórakoztat. Valljuk be, az utóbbi évek animációs nagyjátékfilmjei ezt a három szempontot nem tudták egyszerre teljesíteni, csak maximum kettőt. 

Forrás: Filmalap - Inkubátor Program / facebook, Filmalap

A bejegyzés trackback címe:

https://dotandline.blog.hu/api/trackback/id/tr358068822

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása