Harmadszorra adták át a magyar animáció ifjú tehetségének járó Dargay-díjat a Jameson CineFesten, mellyel idén a Take Me Please alkotóját, Hegyi Olivért jutalmazta az öttagú szakmai zsűri.

A Jameson CineFest idén is meghirdette 30 év alatti magyar animációsoknak szóló pályázatát, melyre eddigi rendezői életművel lehetett pályázni, és amelyhez a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 1 millió forint pénzjutalmat ajánlott fel. A szakmai zsűri tagjai Henrik Irén, Dargay Attila özvegye és alkotótársa, Kiss Melinda, a METU animáció szakának vezetője, Orosz Anna Ida, a Primanima fesztivál kurátora és a Magyar Nemzeti Filmarchívum animációs referense, Fülöp József, a MOME rektora, valamint M. Tóth Géza, a Kedd Animációs Stúdió vezetője voltak. Az öttagú zsűri a számos beérkezett nevezés közül négy jelöltet javasolt a CineFest Dargay Attila-díjára: Hegyi Olivért, Ivády Tamást, Orosz Tinát és Tóth Lilit, akik közül végül Hegyi Olivérnek ítélték a díjat.

Hegyi Olivér: Take Me Please

A MOME OPEN a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem iskolarendszeren kívüli képzéseit, tanfolyamait, továbbképzéseit támogató központként jött létre 2016-ban, melynek célja új felnőttképzési programok fejlesztése és indítása. 2017. elején indítottak először Visual Storytelling kurzust, idén ősszel pedig újra lehetőség nyílik a storyboard szakma alapjait megtanulni.

A Visual Storytelling tanfolyam célja a képesforgatókönyv-rajzoló (storyboard artist) szakma utánpótlásának képzése. Olyan fejlett ábrázolási készséggel és rajztudással rendelkező érdeklődők jelentkezését várják, akik a filmszakma, és a mozgóképes tartalomfejlesztés területein szeretnének hivatásos alkotókká válni.

A képes forgatókönyvek készítése során elengedhetetlen fontosságú a szöveg alapú narratívák értelmezése. A rajzolók dolga a történetek vizuális ábrázolása, amely alapján később életre kel a film. Mindezt a szövegek jelenetekre, szekvenciákra bontásával, a filmnyelv sajátosságainak, illetve az adott produkció stílusának ismeretében kell végrehajtania. A tanfolyam elsődleges célja ennek a folyamatnak a gyakorlása, olyan szakmai közeget modellezve, ahol a rendezővel, operatőrrel folytatott kommunikáció is fontos szerepet kap.

A tanfolyam résztvevői további ismereteket szereznek a képregénykészítés és a concept art (látványfejlesztés) gyakorlásával is. Különböző vizuális történetmesélési metódusokat elsajátítva, a filmes produkciók előkészítési szakaszában sokoldalúan hasznosítható tudást szereznek.

A kurzus oktatói Szabó Levente, Futaki Attila, Gombos Gáspár és Molnár Márk, akik nemzetközi viszonylatban is a szakma kiváló és elismert mesterei.

Jelentkezési határidő: 2019. szeptember 29. 

További információk és jelentkezés a http://open.mome.hu/visual-storytelling/ oldalon.

Indulás: 2019. október 7.

Helyszín: Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (1121 Budapest, Zugligeti út 9-25.)

Simon Balázs reklám- és videoklip rendező is szerepel a The One Club legjobb 30 év alatti kreatívjait összegyűjtő listáján.

A The One Club egy nonprofit, a kreatív szakma legjobbjait díjazó szervezet, amely Young Guns néven rendezi meg minden évben a fiatal tehetségekre fókuszáló versenyét. A Young Guns-ra idén összesen 500 nevezés érkezett, ebből választott ki a 61 fős zsűri egy szűkített, 81 alkotóból álló listát. Az animációs kategóriába 14 művészt választottak, köztük Simon Balázst. 

Simon Balázs

Simon Balázs a Budapesti Metropolitan Egyetem animáció szakán végzett 2014-ben, tanulmányai alatt készítette Kötelék című vizsgafilmjét, mely számos fesztiválon szerepelt. 2014-ben jelent meg a Nils Frahm Re című számához készült videóklipje, mely a Montreal Music Video Awards fesztiválon elnyerte a legjobb animációnak és a feltörekvő tehetségnek járó díjat, valamint beválasztották a UK Music Video Awards legjobb 6 alkotása közé a Best Animation in a Video kategóriában. 2019-ben a Leifur James Wurlitzer című dalához rendezett klipje harmadik helyezett lett a Berlin Music Video Awards legjobb experimentális alkotásai között. Balázs sokáig az Umbrella stúdiónál rendezett reklámokat, a METU-n óraadóként tartott előadásokat 3D animáció témában, 2016-ban támogatást nyert a Kvagga című sci-fi rövidfilmre, melyet Kovács Eszterrel közösen készített, jelenleg pedig szabadúszóként dolgozik.

A legjobb animációs rövidfilm díját nyerte Rófusz Ferenc Az utolsó vacsora című alkotása a Jesus Cine Fest - Nemzetközi Keresztény Filmfesztiválon, Argentínában.

Róusz Ferenc kilencperces animációja Leonardo Da Vinci Az utolsó vacsora című művének animációs feldolgozása, melynek egyik célja, hogy Leonardo da Vinci freskójának kritikus állapotára hívja fel a figyelmet. "Az emberi mulandóságot jelképező kép ugyan elveszhet, eltűnhet, de a megváltás és a szeretet üzenete az egész emberiség számára közös és örök." - olvasható a film szinopszisában.

Rófusz Ferenc Az utolsó vacsora készítése közben (Forrás: MTI/Éberling András)

A légy című animációjával 1981-ben Oscar-díjat nyert Kossuth-díjas Rófusz legújabb munkájáról korábban elmondta, hogy a film ötletét 40 évvel ezelőtt adta be a Pannónia Filmstúdióhoz, de akkor a vallási téma miatt nem készülhetett el. Az NMHH Dargay Attila-pályázatának támogatásával elkészült filmen az eredeti tervekhez képest semmit nem változtattak, "minden kockája ugyanaz, mint amit 40 évvel ezelőtt storyboardként beadtam". Bár a koncepció az eredeti, a film 21. századi technológiával készült, a nyolcezer rajzot digitálisan készítették és színezték.

Október 30. és november 2. között rendezik meg a 8. Primanima Nemzetközi Elsőfilmes Animációs Fesztivált Budaörsön, melyen a fókusz ismét a fiatal animációs alkotókon lesz. A négynapos fesztiválon hazai és nemzetközi diákok, fiatal alkotók rövidfilmjeit vetítik, emellett egész estés filmek, workshopok, mesterkurzusok, kiállítások és koncertek is színesítik a programot. Az idei versenyprogramot is egy háromtagú nemzetközi zsűri szemlézi, köztük Lucija Mrzljak horvát animációs filmrendező és illusztrátor, aki tanulmányait a zágrábi, krakkói, prágai és a tallinni képzőművészeti akadémián végezte. Priit és Olga Pärn tanítványaként szerzett mesterszakos diplomát Észtországban és itt is tett szert tapasztalatokra animátorként a Joonisfilm stúdióban. Első filmje, a Morten Tšinakovval közösen jegyzett A nagyszerűség demonstrációja négy felvonásban a PrimaSound különdíját kapta a 2018-as  Primanimán. 

Lucija Mrzljak

Hogy kerültél Észtországba és miért pont ott  akartad folytatni az animációs tanulmányaidat?

Miután megszereztem az animáció alapszakos diplomát Zágrábban és Krakkóban, olyan hely után néztem ahol elvégezhetem a mesterképzést. Akkoriban nagyon keveset tudtam Észtországról, a fejemben csak egy távoli rejtélyes ország volt a térképen. Amit tudtam, hogy az észtek bizarr animációs filmeket készítenek. A zágrábi Animafesten minden évben láttam párat, amiket nagyon izgalmasnak találtam, ezért kíváncsi lettem a helyre. Később megtudtam, hogy Priit Pärn Tallinnban tanít és a program középpontjában a történetmesélés áll. Szóval szerencsét próbáltam és végül fel is vettek az Észt Művészeti Akadémiára.

Harmadik alkalommal tér vissza az MMA animációs filmklubja: szeptember 30-tól október 28-ig hétfő esténként 18 órától a Premier Kultcaféban újabb tematikus válogatásokat láthatnak a nézők a magyar animáció alkotásaiból. A vetítések után dr. Varga Zoltán, a filmklub házigazdája meghívott alkotókkal és szakértőkkel beszélget.

A magyar animációs film több mint 100 éves története bővelkedik kiemelkedő értékekben, időtálló remeklésekben, generációk számára hivatkozási alapot jelentő élményekben. Ahogy dr. Pápai Zsolt filmtörténész fogalmazott, "a hazai mozgókép históriájának legdicsőségesebb fejezetei közül többet éppen animációs rendezők írtak". Az animációs film a hazai mozgóképkultúra kiemelkedően fontos területe, többek szerint a magyar filmművészet egyik, ha nem a legszínesebb része. "A magyar animációt az különböztette meg korábban a többi nemzetétől, hogy ahányan voltunk, annyiféle film került ki a kezünk közül" – írta Jankovics Marcell az Animációs körkép című kötet előszavában.

Glaser Kati: Három nagymamám volt

A Magyar Művészeti Akadémia vetítéssorozata, a Válogatás a magyar animációs film történetéből bőséges betekintést nyújt, a teljesség igénye nélkül, a hazai animáció kincsestárába. Az összeállításból könnyen érthetővé válik, miért mondható olyan színesnek, sokfélének a magyar animáció. Az MMA harmadik animációs filmklubjának összeállítása a magyar animáció kortárs jelenségeit is felöleli, az új alkotói nemzedék nagy sikert arató munkáitól kezdve a számítógépes animáció hazai eredményeiig.

A sorozat házigazdája A magyar animációs film: intézmény és formatörténeti közelítések című kötet szerzője, Dr. Varga Zoltán. Az előadások beszélgetéssel fejeződnek be, amelyre meghívják az aznapi filmek egyik alkotóját vagy szakértőjét. A beszélgetésről videófelvétel készül.