November 27-én, szerdán 19 órakor a legendás Aardman stúdió Shaun, a bárány és a farmonkívüli című egész estés gyurmaanimációja nyitja az idei Anilogue-ot az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A fesztivál a berlini fal leomlásának idején játszódó, részben magyar készítésű Fritzi – Egy forradalmi mese (Fritzi – A Revolutionary Tale) ősbemutatójával zárul a szombat esti díjkiosztó gálán.

Az idei Anilogue-on versenyen kívül, premier előtt vetítik a Medvevilág Szicíliában című olasz filmet, mely a XX. század egyik legjelentősebb gyerekkönyvét dolgozza fel a medvék és az emberek közti viszályról. Látható lesz a japán Katsushi Sakurabi DanMachi: Orion nyila (DanMachi Arrow of Orion) című alkotása is, melyben a veszedelmes szörnyeket a legbátrabb földi halandók csak istenekkel szövetkezve tudják legyőzni. A Chris, a svájci (Chris, the Swiss) című animációs dokumentumfilmben a délszláv háború idején egy fiatal svájci újságírót rejtélyes körülmények között holtan találtak. Felnőtt unokatestvére, a film rendezőnője, Anja Kofmel úgy dönt, kinyomozza, mi is történt valójában. A boldogság szerkezete (Happiness Machine) című szkeccsfilm húsz női alkotó tíz kisfilmjének fűzére, mely mind a Közös Jó Gazdaság különféle aspektusait, esélyeit latolgatják. A litván Gints Zilbalodis El innen! (Away) című filmjében egy fiú és egy kis madár egy motorkerékpáron igyekeznek elmenekülni a sötét szellemből és hazatérni.

November 27-én jön a KISKAKAS, a MOME animációs tanszékének évente jelentkező vetítése, melyen a 2019-ben mesterszakos diplomát szerzett hallgatók diplomafilmjeit láthatja a közönség.

A MOME Anim tanszékén 2019-ben is változatos és izgalmas munkák születtek formai és műfaji tekintetben egyaránt. Készült könyv, játékterv, rövidfilm, az alkotások között találhatunk technológiai kísérleteket, filozofikus kérdésfelvetéseket, precíz önelemzést, lírai belső utazást a múltba, világépítést és játékos reflexiókat a mai magyar valóságra.

Kádár Melinda: A forrás és a torony

Kádár Melinda egy ökoszisztéma felbomlásának és újjáalakulásának körforgásából inspirálódva alkotta meg A forrás és a torony című 2D digitális animációs filmjét. Amikor az ökoszisztémát éltető forrás elapad, segélykérése beindít egy folyamatot, mely a világ összes erőforrását egy torony megépítésére fordítja. Ez látszólag romboló hatással van a környezetre, a toronynak azonban nincs más célja, mint a forrást újraindítani.

November 27. és december 1. között rendezik meg az Anilogue Nemzetközi Animációs Fesztivált, melynek idei újdonsága, hogy három versenykategóriában osztanak ki díjakat. A rövidfilmes szekcióban 16 ország 24 alkotása látható, a nagyjátékfilmek versenyében 5 egész estés animációt vetítenek, és idén először 20, kifejezetten gyerekeknek készült animáció is versenyzik.

Hiroyasu Ishida (Rain Town) A pingvinek titkos élete (Penguin Highway) című sci-fijében egy japán kisváros lakóit ismerjük meg, akiknek nyári nyugalmát fenekestül felfordítja egy csapat pingvin megmagyarázhatatlan bevonulása. Masaaki Yuasa (Mind Game, Lu over the Wall, Night Is Short, Walk On Girl) legújabb filmjében, a Hullámok hátán (Ride Your Wave) című misztikus animében egy szörfös lány és egy tűzoltó fiú valószerűtlenül megkapó szerelmi története bontakozik ki. Ugyancsak a versenyprogramban szerepel a francia Jean-François Laguionie (A festmény, Louise a tengerparton) új filmje, a Herceg utazása (The Prince's Voyage), amelyet akár a Majmok bolygója és a Gulliver keresztezésének is tekinthetünk. A filmben a hajótörött majomfejedelmet egy olyan tudóscsalád menti meg és veszi pártfogásába, akiket a saját majomtársadalmuk mindaddig különcként kezelt, mert régóta hittek a hercegéhez hasonló, párhuzamos civilizációk létezésében.

Masaaki Yuasa: Hullámok hátán

Az idei Anilogue újdonsága, hogy a rövidfilmes program mellett önálló szekcióban, két korcsoportban, 4+ és 8+ korú gyerekek számára készült alkotások versenyeznek a kifejezetten gyerekeknek készült animációk. A műsorban a legjobb francia, német, olasz és cseh gyerekanimációk mellett szép számmal szerepelnek magyar alkotók művei is, többek között Glaser Kati Városi legendák sorozatának következő része és Klingl Béla legújabb filmje Boxiról, a kartonkutyáról.

2019. november 15. és 17. között hetedik alkalommal rendezik meg az Országos Rajzfilmünnepet, melyen az ország legkülönbözőbb pontjain lesznek vetítések és egyéb családi programok. Egy hétvégén keresztül több mint 110 helyszínen – mozikban, művelődési és közösségi házakban, könyvtárakban, iskolákban – lesz a magyar és a nemzetközi animációé a főszerep.

A KEDD Animációs Stúdió 2011-ben azzal a céllal indította útjára a Rajzfilmünnepet, hogy az ország minél több településére juttassa el a rajz- és animációs filmek sokszínű kultúráját, minél szélesebb közönség számára tegye elérhetővé a közösségi filmnézés élményét. Az idén hetedszerre megrendezett Országos Rajzfilmünnep filmkínálatát több mint 500 animációs alkotásból, egész estés és rövidfilmből, valamint sorozatból állították össze. Az aranykor klasszikus filmjei és sorozatai éppúgy szerepelnek a gazdag filmlistában, mint az elmúlt években készült magyar művek, illetve kortárs animációs összeállítások.

Hegyi Olivér, Németi Fanni, Szénás Marcell: Vidámparki kalamajka

A 110 programból gyerekek és felnőttek is könnyedén találhatnak kedvükre való elfoglaltságot. A Lengemesék vagy a Bogyó és Babóca már pár éves kortól ajánlott, középiskolásoknak készült a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem trash-válogatása, az Oscar-díjas Michaël Dudok de Wit által rendezett, nagyrészt a Kecskeméti Rajzfilmstúdióban animált A vörös teknős különleges hangulata miatt inkább a tinédzser és felnőtt korosztálynak szól, akárcsak a valóság és képzelet határának különös birodalmában játszódó Mirai – Lány a jövőből  vagy Jankovics Marcell monumentális mozifilmje, Az ember tragédiája is.

Az októberünk már nyolcadik éve forgott a Primanima körül, itt láttuk a legtöbb szuper kisfilmet a hónapban (az évben?), párat meg is mutatunk belőlük, amik már elérhetők neten. Figyeljétek a neveket, mert van köztük három magyar alkotó is, remek sulis kisfilmmel!

November 10-én Gyulai Líviusz Kossuth-díjas grafikusművész és animációsfilm-rendező lesz az Uránia vendége, aki összetéveszthetetlen kézjegyével, rajzainak utánozhatatlan humorával hat évtizede meghatározó mestere a magyar képkultúrának.

Gyulai Líviusz a hetvenes-nyolcvanas években új aranykorát élő magyar grafika egyik legjelentősebb mestere. Pályáját könyvillusztrációkkal kezdte a hatvanas évek elején, az elmúlt évtizedekben mintegy ötszáz könyvet illusztrált, Villontól Shakespeare-ig és Karinthytól Weöresig a legnagyobbak műveit. A Weöres Sándor Psychéjéhez készült rokokó hangulatú rajzai 1972-ben egy csapásra híressé tették a nevét. Groteszk humor, mesei hangulat, pajzánság és klasszikus hangütés jellemzik metszetsorozatait is. Ezekben egyedi módon értelmezte újra Dürer híres rinocéroszát, a bestiáriumok szörnyeit, Casanova alakját és a rokokó erotikáját. 

A rajzfilm számára a hetvenes évek közepén a Pannonia Filmstúdió felkérésére kezdett dolgozni. Aprólékosan kimunkált grafikáitól eltérően ebben a világban szabadabb vonalvezetés jellemzi. A groteszk azonban e munkáit is áthatja. Mozgóképes történetei pedig gyakran utazások, stílustörténeti kalandozások. Felismerhető irodalmi forrásai és kultúrtörténeti utalásai megmozgatják a néző képzeletét.

Gyulai Líviusz: Tinti kalandjai