Idén is van magyar jelölt az egyik legrangosabb animációs eseményen, az Annie Awards-on.

A Netflix Love, Death & Robots antológiájának The Secret War című epizódját az Annie Awards Best FX for Media/TV kategóriában jelölték. A 18 részes rövidfilm-sorozat minden epizódját más alkotócsapat készítette különböző országokból, a The Secret War című kisfilmet pedig teljes egészében a budapesti Digic Pictures csapata animálta, rendezője Zorkóczy István. A 17 perces animációban a Vörös Hadsereg elit alakulatai ördögi erőkkel csapnak össze Szibéria ősi erdőinek mélyén.

A Digic Pictures főként a játékokhoz készült videóiról ismert, de gyártanak 3D animációt és vizuális effektusokat egész estés filmekhez is. Az Index májusban beszélgetett Rabb Sándor Alex-szel, a Digic Pictures ügyvezető igazgatójával és Lendvai Gábor vezető animátorral a kisfilm elkészültéről. "Nekünk kellett kitalálni az elejétől a végéig mindent. Volt egy írott sztori, az abból készült forgatókönyvet megkaptuk, de onnantól kezdve minden a stúdió falai között jött létre. Nagyon jó volt ez a szabadság, jó átvezető projekt volt ahhoz, hogy a játékok kötöttségéhez képest megízleljük az egész estés filmek szabadságát." - mondta Rabb Sándor.

Love, Death & Robots - The Secret War

Salvador Simó Bunuel a teknősök labirintusában című alkotása nyerte a legjobb egész estés animációnak járó Európai Filmdíjat.

Szombat este tartották az Európai Filmdíjak átadóját, melynek egész estés animációs versenyében négy alkotás szerepelt: Jérémy Clapin I Lost My Body (J'ai perdu mon corps) című francia, illetve Zabou Breitman és Eléa Gobbé-Mévellec Kabul fecskéi (Les Hirondelles de Kaboul) című szintén francia filmje, továbbá Anca Damian francia-román-belga koprodukcióban készült Marona's Fantastic Tale című alkotása, valamint Salvador Simó Buñuel  a teknősök labirintusában (Buñuel en el laberinto de las tortugas) című spanyol-holland animációja.

Bunuel a teknősök labirintusában

A legjobb egész estés animációnak járó Európai Filmdíjat a Bunuel a teknősök labirintusában kapta, mely valós eseményeket dolgoz fel. A film az 1930-as évek elején játszódik, és Luis Bunuel a Spanyolország északi részén élő hurdákról forgatott dokumentumfilmjének (Föld, kenyér nélkül) készítését mutatja be, beleszőve a rendező apjával való kapcsolatának hatását, ezáltal szürrealista elemekkel gazdagítva a filmet. 

Rég volt olyan erős hónapunk, mint a november: nemcsak Martina Scarpelli csodálatosan érzékeny Egg című kisfilmje került fel a netre, hanem Tomek Popakul agyondíjazott Acid Rain című félórás coming-of-age animációja is. Már ez a kettő is elég lenne a hónapra, de ezek mellett többek közt Uri és Michelle Kranot Nothing Happens, Nara Normande Guaxuma, Siqi Song Sister, illetve Valentin Riedl és Frédéric Schuld Carlotta's Face című szuperjó kisfilmje is elérhető lett, nem beszélve a több mint két tucat animációról, amely a 2020-as Oscar-díjért verseng. 

Ötféle alkotói látásmódot, megközelítést sorol egymás mellé a Műcsarnok Képpraxisok 2. elnevezésű kiállítás-együttese, amely Francois Fiedler (Fiedler Ferenc) és Jankovics Marcell tárlataival indul ezen a héten.

A Kép­pra­xi­sok 2014-es első és a most kö­vet­ke­ző, má­so­dik ki­ál­lí­tá­sa pár­hu­za­mos ön­ál­ló be­mu­ta­tók­ként a "kép­csi­ná­lás" mű­fa­ja­it il­lesz­ti egy­más mellé; az előző al­ka­lom­mal a fes­té­szet és a fo­tog­rá­fia át­ha­tá­sa­i­ra, míg az idei ki­ál­lí­tás­sal a mű­fa­jok sajá­tos­sá­ga­i­ra össz­pon­to­sí­tva – mondta el a keddi sajtóbemutatón a Műcsarnok vezető kurátora, Kondor-Szilágyi Mária. Szerdától a Franciaországban nemzetközi hírnévre szert tevő Francois Fiedler tárlata nyílik meg a közönség előtt, majd péntektől Jankovics Marcell rajzfilmrendező, grafikus kiállítása is látogatható.  Várady Róbert és Lukáts Andor munkáival december 13-tól találkozhatnak az érdeklődők, Alexander Gyenes tárlatára pedig december 14-től várják a közönséget az ötös kiállítás 2020. februári zárásáig.

Rockenbauer Zoltán és Makláry Kálmán kurátorok elmondása szerint a 20. század során több magyar alkotó is sikeres tudott lenni a sokáig a nemzetközi képzőművészet központjának számító Párizsban, hazatérésük után azonban mégis "elfelejtődtek" külföldön. A nemzetközi kánonba azoknak a magyar művészeknek sikerült tartósan bekerülniük, akik külhonban folytatták pályájukat: ilyen Hantai Simon, Victor Vasarely, Nicolas Schöffer, Reigl Judit, illetve Fiedler Ferenc is – idézték fel.

Jankovics Marcell (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

Szilágyi V. Zoltán erdélyi magyar grafikusművész, rajzfilmrendező lesz az Uránia Nemzeti Filmszínház vendége december 7-én, szombaton.

A világszerte ismert és számos díjjal elismert alkotót az 1970-es évekbeli romániai grafika egyik megújítójának tartják a montázsok sajátos alkalmazásának és virtuóz rajztechnikájának köszönhetően. A szerzői napon, amely egyik filmje nyomán az Apropó címet kapta, mozivásznon látható az alkotó életművének legjava, köztük az a három rövid animáció, amelyeket a New York-i Modern Művészetek Múzeuma (MoMA) is a gyűjteményébe választott.

Mialatt a moziteremben délután Szilágyi V. Zoltán gyermekeknek és felnőtteknek készült mozgóképei láthatóak, addig az Uránia emeletén az alkotó válogatott rajzaiból nyílik kiállítás, 18.30-kor pedig az Uránia kávézójában rendezett beszélgetésen maga az alkotó mesél életének meghatározó történéseiről és a munkák mögött álló inspirációs forrásokról. A beszélgetés moderátora és a kiállítás kurátora Szilágyi Róza Tekla.

Szilágyi V. Zoltán: Jegyzőkönyv Mansfeld Péter emlékére

A Kabul fecskéi című egész estés francia animációs film tragikus szerelmi történetet mesél el egy tálibok uralma alatt lévő, háború nyomait viselő városban. Az akvarell stílusú film társrendezője, Eléa Gobbé-Mévellec az Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon beszélt az MTI-nek a fesztivál versenyprogramjában szereplő produkcióról, mely a szombati díjátadón a 17. Anilogue legjobb egész estés filmnek járó díját kapta. 

"Hihetetlen, amikor ennyi év munka után látjuk, hogy a közönség átéli azokat az érzéseket, amelyeket szerettünk volna átadni. A cannes-i filmfesztivál előtti bemutatón a vetítés után tapintható volt, ahogy a közönség fellélegzett. A nézők a vége főcím után sem mozdultak, csöndben ültek, de sokan kisírt, piros szemmel jöttek ki a teremből, és látszott, hogy nem találják a szavakat. Volt, aki csak átölelt a vetítés után" – idézte fel az első vetítés élményét Eléa Gobbé-Mévellec animációs rendező, akinek a Kabul fecskéi az első egész estés filmje.

A Kabul fecskéi Yasmina Khadra 2002-ben megjelent regénye nyomán született. A rendező elmondta, hogy éppen az érintette meg őt és a társrendező Zabou Breitman-t, hogy egy politikai rezsim a regény háttere, de szerelmi történetet ábrázol. Mint fogalmazott, a történetben megjelenő sorsok és mély emberi értékek ragadták meg: "olyan ez, mint egy Shakespeare-tragédia." A film női főhőse, Zuneira az elnyomó rendszerrel szembeni ellenállás szimbólumaként is értelmezhető: a szabad szellemű festőművész olyan értéket vall, amelyet a saría törvényeit követő, zenét és az emberábrázolást tiltó Talibán nem tűr el.