A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen április 12-én mesterkurzust tart a Balázs Béla-díjjal kitüntetett grafikusművész, animációs rendező, az 1970-es évek romániai grafika egyik megújítójaként számontartott Szilágyi Varga Zoltán.

Szilágyi Varga Zoltán közel 10 évet töltött (1976-1985) a bukaresti Animafilm Rajzfilmstúdióban, majd Magyarországra telepedését követően 1987 és 2015 között a Kecskeméti Animációs Filmstúdióban művészgrafikusként és rajzfilmrendezőként dolgozott. Emellett képgrafikával, rajzzal és metszetkészítéssel is foglalkozik, könyvterveket, borítókat, címlapokat és illusztrációkat készít, számos csoportos és egyéni tárlat kiállítója. A bukaresti időszak során készített rajzfilmjei a New York-i Museum of Modern Art (MoMA) gyűjteményét gazdagítják.

A vetítéssel egybekötött esemény során az érdeklődők megismerhetik Szilágyi Varga Zoltán életútját: a kezdeti bukaresti évek alatt készített olyan újító szellemű nemzetközi fesztiváldíjas alkotások háttértörténetébe kapnak bepillantást, mint a Gordiuszi csomó (1979), az Aréna (1982), valamint Szilágyi Varga Zoltán utolsó Romániában készült munkája, a Monológ.

Középen Szilágyi Varga Zoltán, balra jelenetkép A jókedvű örmény temetése című animációs kisfilmből,
jobbra az Álom című ceruzarajza (1987)

Április 6-tól látható a magyar mozikban országszerte a KEDD animációs stúdió új filmje, a Bogyó és Babóca 5. – Hónapok meséi című mesefilm.

Az évszakok váltakozását bemutató Bogyó és Babóca 5. – Hónapok meséi című rajzfilmben a megszokott szereplők mellett feltűnik a filmvásznon Liliomtündér és egy kalandos utazás során a Zöld kukac is. A természet játékra hívja Babócáékat, akik mindegyik történetben valamilyen ötletes megoldással válaszolnak az őket ért kihívásokra.

A kisgyermekek a moziban átélhetik, hogyan hívja meg a Barlangi pók teázni az esőben elázott méhecskét és szarvasbogarat, miként sikerül a szorgos hangyáknak megjavítani a kilyukadt ugrálóvárat és milyen módon lehet újjávarázsolni az elromlott játék teherautót. Emellett a szereplők olyan társasjátékot is kitalálnak, amelynek célja nem a másik legyőzése, hanem a közös siker elérése.

Elkészült a Puskás Öcsi és barátai animációs sorozat első, 13 részes évada, melyet a Magyar Televízión mutatnak be. 

A sorozat a gyermek Puskás Öcsi életrajza, a vele kapcsolatos történetek és városi legendák alapján készült, valamint felhasználták hozzá Kemény Kristóf író és Mayer Tamás illusztrátor háromkötetes Puskás Öcsi – A külvárosi vagány hihetetlen kalandjai című mesekönyv-sorozatát is. A sorozat Facebook-oldalán április elsején, Puskás Ferenc születésnapján adtak hírt az alkotók arról, hogy az első évad hamarosan látható a Magyar Televízió műsorán.

"Éppen három éve annak, hogy 2020 április elsején debütált [...] a Puskás Öcsi és barátai mesesorozatunk első, A rongylabda c. pilot epizódja." – írta Facebook oldalán Takó Sándor, a sorozat egyik producere. "Az első film a Mecenatúra program támogatásával készülhetett el, Szöllősi György kezdeményezésére, Mayer Tamás és Kemény Kristóf nagysikerű mesekönyve alapján, Gellár Csaba rendezésében. Minden várakozást felülmúló siker volt, a Nemzeti Sport együttműködésével rövid idő alatt elértük a százezres nézettséget is."

Gellár Csaba: Puskás Öcsi és barátai – A rongylabda

A Countryside Αnimafest Cyprus és a Primanima Nemzetközi Elsőfilmes Animációs Fesztivál közös, hosszútávú szakmai programot hirdet. Szakítsd át a horizontokat Contemporary Animation Horizons programban!

A Countryside Αnimafest Cyprus és a Primanima fesztivál közti eddigi közös művészeti együttműködések nagyon sok fiatal vizuális alkotóművésznek adtak lehetőséget arra, hogy ismerkedjenek különleges formákkal, olyan gyakorlatokkal, amelyek kreatív kihívások elé állították őket.

A Contemporary Animation Horizons programban a szervezők egy olyan nemzetközi eseménysorral készülnek, melyben a fiatal ciprusi és magyarországi alkotóknak dedikált gyakorlati workshopokon túl vetítések, mesterkurzusok, koncertek és kiállítások is helyet kapnak. A workshopokat kísérő események mindenki számára nyitottak lesznek.

A program két szakmai eseménnyel veszi kezdetét: elsőként 2023 márciusában Nicosiában, majd 2023 májusában Budaörsön. Nicosia-ban március 31-én és április 1-én a közönségnek lehetősége volt arra, hogy olyan kortárs és klasszikus alkotók válogatott műveiből álló programot tekintsen meg, akik a kollázs technikával dolgoztak. A program kurátora Orosz Anna Ida, a Magyar Nemzeti Filmarchívum filmtörténésze, a programot pedig Patrovits Tamás animációs filmrendező, Primanima fesztivál igazgatója vezette be a ciprusi közönségnek. A Hambis Városi Grafikai Múzeum mindeközben helyet adott Patrovits Tamás eredeti filmkollázs munkáiból rendezett kiállításának is. A nicosiai hétvégén továbbá a 10. Primanima fesztiválon bemutatott gyerekfilmekből a Primanima programkurátorai által válogatott "PrimaKids Best of" filmprogram is látható volt.

A megbízható ütemben érkező vígjátékok és romkomok mellett továbbra is ritkaságnak számítanak a magyar élő szereplős film palettáján az olyan műfajok, mint a sci-fi vagy a horror. Mivel emellett hazai gyártású egész estés animációból sincs túlkínálat, így külön öröm, hogy Bánóczki Tibor és Szabó Sarolta első nagyjátékfilmje két hiányt is enyhít egyszerre. A Műanyag égbolt egy olyan tudományos-fantasztikus animáció, amire büszkék lehetünk.

A rendezőpáros első egész estése ugyan inkább nevezhető egy szerzői sci-fi–melodráma hibridnek, mint vegytiszta műfaji filmnek, a Műanyag égbolt mégis példásan teljesíti a science fiction legfontosabb kritériumait: a világépítés koherens, a disztópia szabályrendszere pedig aprólékosan kidolgozott és jól érthető.

A 2120-as évek Magyarországán játszódó történet szerint a Földön gyakorlatilag megszűnt az élet: a talaj terméketlen, ennek következtében a növények és az állatok is eltűntek. Az emberiség csak úgy kerülheti el a kihalást, hogy saját magát, mint egyetlen megmaradt szerves energiaforrást használja fel: aki betölti az ötvenet, annak a teste az államé lesz, szívébe magot ültetnek, hogy az így létrehozott fa oxigénnel és táplálékkal lássa el az életben maradtakat. A jövő Magyarországán már csak Budapest maradt állva, a fővárost körülvevő hatalmas búra alatt működik ez a szigorú szabályok mentén kiépült létfenntartó rendszer.

A Toldi animációs sorozat 2021-es őszi premierje után az egész estés film televíziós bemutatója is a Dunán lesz. Jankovics Marcell, a magyar animáció egyik legnagyobb alakjának utolsó alkotása húsvétvasárnap 21 órától látható.

Arany János elbeszélő költeményének hőse, Toldi visszatér a képernyőre. Az MTVA felhívására és támogatásával a Kecskemétfilm stúdiójában készült 12 részes animációs sorozatot 2021 őszén láthatták a Duna nézői, húsvétvasárnap pedig a festői szépségű mozifilmet is a csatorna tűzi elsőként műsorára.

Az MTVA támogatásával megvalósult film a Magyar népmesék sorozatot is jegyző Kecskemétfilm stúdiójában készült. A figuraterveket és a forgatókönyvet Jankovics Marcell, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, grafikus készítette. Jankovics mellett a film társrendezője Csákovics Lajos.

A Toldi mozifilm