Magyar rövidfilmes projekteket is várnak a Euro Connection koprodukciós vásárra Clermont-Ferrand-ban. A magyar jelentkezéseket a Daazo közvetíti.
2017 februárjában, a Clermont-Ferrand-i rövidfilmfesztivállal egyidőben megint megrendezik az Euro Connectiont, az európai rövidfilmes koprodukciós vásárt. Az Euro Connectionre való jelentkezést 23 országban hirdetik meg, és ismét várnak magyar projekteket is – a magyar jelentkezők a Daazón keresztül nyújthatják be jelentkezésüket.
Olyan rövidfilmes (40 percesnél rövidebb animációs, élőszereplős vagy dokumentumfilmes) projekteket várnak, amelyek megfelelnek a következő feltételeknek: hazájukban már rendelkeznek részleges támogatással (az adóvisszatérítés sajnos nem számít ilyen támogatásnak), producerük európai koprodukcióban gondolkodik, és a rendező vagy producer vállalja, hogy kiválasztása esetén részt vesz a februári Euro Connection pitchfórumán.
A Euro Connection 2016-os kiadásán 28 országból 168 filmes vett részt. A szervezők 75 egyéni találkozót szerveztek a résztvevők számára, akik kivétel nélkül azt a visszajelzést adták, hogy nagyon hasznosnak találták a programsorozatot, és szívesen visszatérnének a jövőbeli rendezvényekre is. A Euro Connection program segítségével eddig 67 filmet forgattak le, ezek közül 32 koprodukcióban készült.
Jelentkezési határidő: 2016. október 20.
A Euro Connection zsűrije által kiválasztott projekt producere meghívást kap Clermont-Ferrand-ba 2017. február elején (a Euro Connection programjai február 7-én és 8-án lesznek), részt vehet a filmfesztiválon és vásáron – a 4 éjszakás szállást, utazást (160 euróig), valamint az akkreditáció költségeit a Euro Connection fedezi.
Az idei Oscar-gálán Louis CK adta át a legjobb rövid dokumentumfilmnek járó díjat, amihez hozzátette, hogy ez az egyetlen kategória, amely képes megváltoztatni az alkotó életét. Mert míg a többi kategória jelöltjeiről mindig beszélnek az emberek, addig ennek a szekciónak a győztese sosem gazdagszik meg és nem fogják a filmjét sem emlegetni, ez az Oscar-díj lesz a lepukkant otthonának ékköve. Épp egy ilyen Oscar-díjat nyert 2010-ben Roger Ross Williams a Music by Prudence című rövid dokumentumfilmjével. Erre az alkotására meglehet, hogy nem fognak sokan emlékezni, viszont a Mesés élet című legújabb filmje minden bizonnyal sokakban maradandó élmény lesz, nem csoda, hogy megannyi fesztiválon közönségkedvenccé vált.
A Mesés élet valójában egy coming of age történet, mely egy amerikai srác, Owen Suskind felnőtté válását meséli el, akit hároméves korában autizmussal diagnosztizáltak. Hároméves koráig Owen élete éppen olyan volt, mint bármilyen más középosztálybeli gyereknek: egy szép házban élt odaadó szüleivel, a bátyjával rengeteget néztek Disney-filmeket, sokat játszottak együtt és fedezték fel a világot gyerekszemmel. Aztán Owen egyik napról a másikra megváltozott, elcsöndesedett, befelé fordult, nem tudott aludni, zavarodottnak tűnt a mozgása és a beszéde, a szülei rá sem ismertek és aggódva próbálták megtalálni az okokat. Ez mind a kilencvenes évek elején történt, amikor az autizmus még meglehetősen negatívan szerepelt a köztudatban, így nem csoda, hogy a szülők összeroppantak a hír hallatán. Owen családja megpróbált reménysugarakat keresni, hogy fiuk teljes életet élhessen és ne legyen rájuk szorulva. Egy évig specialistákhoz jártak, kutatták a lehetőségeket, de Owen nem változott és továbbra sem szólalt meg. Majd egy év elteltével, négyéves korában A kis hableány közben megszólalt a fiú: "csak a hangodat" – ismételte Ursula szavait, mikor Ariellel alkut köt a lábakért cserébe. Ami ekkor áttörésnek látszott, az később négy éves újabb hallgatásba merült és már a szakemberek is lemondtak a fiúról. Nyolc éves volt már Owen, mikor a család rájött arra, amit a gyerek már szinte háromévesen tudott, csak kifelé kommunikálni nem. A bátyja születésnapját ünnepelték, mikor újra megszólalt: "Walter nem akar felnőni, épp úgy, ahogy Maugli és Pán Péter sem." A szülők ekkor jöttek rá, hogy a Disney az út a fiukhoz, aki az egérstúdió filmjei által értelmezi a körülötte lévő világot és ezáltal kommunikál az emberekkel.
Owen élete igazából csak ekkor indult el, nyolcévesen, amikor már a szülei is megtalálták a vele való kommunikáció útját, vagyis a Disney-filmek dialógusait felhasználva társalogni a fiúval, aki betéve tudja a stúdió összes valaha készült alkotását és sokkal jobban értette őket, a mondanivalójukat, mint kortársai. A fiú ezt később úgy használta ki, hogy Disney-klubot alapított a suliban, hogy barátokra tegyen szert és ahova nagyjából harminc hozzá hasonló fiatal járt és közösen értelmezték a filmek jeleneteit, így mindegyikük képességeit fejlesztették.
A Mesés élet már a története hihetetlensége miatt is magával ragadó, de igazán közel csak a szereplők hozzák a nézőhöz. Ott van Owen, aki autizmusa ellenére nagyon nyitott, szeret a társaság középpontjában lenni, barátságos, vidám, közvetlen és pont azok a félelmei a felnőtté válással kapcsolatban, mint bárki másnak. A bátyjának is gyerekkorában kellett megismernie az autizmust és kisfiúként kezelni azt, de idősebb testvérként kihagyhatatlan a lányokról és a szexről való diskurzus is, ami egy olyan fiúval meglehetősen nehéz, aki csak Disney-filmeken keresztül értelmezi a világot, ugyanis ezekből az alkotásokból sok (negatív) élethelyzet hiányzik, mint a szakítás, a bullying, a munkavállalás nehézségei, az önállóság, stb. De igazán mély érzelmeket a szülők jelenléte vált ki, akik mindenre úgy emlékeznek, mintha tegnap történt volna és a mai napig mérhetetlenül odaadóak a fiukkal szemben, akire nagyon büszkék is azért, amit elért és könnyes szemmel beszélnek róla. A film ereje éppen ebben rejlik, hogy annak is összeszorul a szíve, aki nem szülő vagy akinek nem beteg a gyereke.
Owen Suskind és apja, Ron, a Mesés élet című filmben
A film nemcsak beszélőfejes interjúkat használ, hanem archív felvételeket, fotókat is és végigköveti Owen mindennapjait a jelenben, ott van vele a családja körében és a szakemberekkel való megbeszéléseken is. A fiú érzéseinek illusztrációjaként pedig a Disney-jeleneteken kívül eredeti animációs betéteket is használ, amik Owen élete előrehaladtával változnak, színesednek és nagyon átélhetően adják át a fiú lelkivilágát. Owen az iskolai megalázások hatására elkezdett rajzolni (egyébként tényleg nagyon jól), de nem főhősöket rajzolt, hanem mellékszereplőket: Jágót, Balut, Rafikit, Timont, Philoktétészt, Csészikét, a törpéket és a hiénákat, akiknek úgy érezte, hogy ő a védelmezője. Ezeket a karaktereket a saját életéből vett történetekbe írta bele, ami által pedig saját magát biztosította be és védte meg, mondhatni kialakított egy fiktív baráti társaságot, akik mindig ott vannak a bajban és sosem hagyják el egymást. Leírhatatlan mennyi érzelem van ebben az autista fiúban, aki még csak most, huszonhárom évesen lépett ki a felnőttlétbe, történetét pedig legalább ennyi érzelemmel, nagyon érzékenyen és együttérzően dolgozza fel Williams.
De nem úgy kell elképzelni a Mesés életet, mint valami szomorú, megható családi történetet. Ahogy az Origo is írta a Karlovy Vary-s vetítés után: "egy igazi érzelmi hullámvasút, amit lehetetlen sírás és nagyon sok nevetés nélkül végignézni." A film tele van vidámsággal és életszeretettel, akárcsak Owen és akárcsak a Disney-filmek. Inspirálóan hat, hogy még a legkilátástalanabbnak tűnő helyzetből is van kiút, nem is hinnénk milyen egyszerűen. Végülis minden emberrel való kapcsolatteremtésben a legegyszerűbb út azon keresztül vezet, amit szeret, ez pedig Owen esetében az animáció.
Animációs szekvencia a Mesés életből
A Mesés életet a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon (BIDF) lehet megnézni összesen három alkalommal, ahol a vetítések után kerekasztalbeszélgetéssel is várják az érdeklődőket.
A napokban indult az Index és a Concorde közös projektje, a Miértország, mely egy infóvideó-sorozat a gazdaság különféle kérdéseiről és mellyel kéthetente csütörtökönként lehet találkozni a neten.
Az öt, egyenként kb. 3 perces részből álló sorozat mindegyike animációs kisfilm. Ha az előzetesből jól veszem ki, lesz stop motion, digitális papírkivágásos technikával és krétaanimációval készült, hagyományos 2D és videójátékra emlékeztető darab is. A szériát Pálfi Szabolcs rendezte (akiről épp a napokban írtunk új sorozata kapcsán), többek közt a MET-en tanult Burján Gergő animálta, a szöveget és a koncepciót Szentkirályi Balázs, az Index újságírója találta ki, a narrátor pedig Fekete Ernő színész.
A szeptember 22-ei első részből kiderül, hogy miért nem nyomtathatnak több pénzt, a második október 6-án érkezik, ebben arról lesz szó, hogy miért nem élünk úgy, mint a nyugatiak. A harmadik rész október 20-án jelenik meg és a bankok szerepével foglalkozik, a november 3-ai negyedik kisfilm pedig azt a kérdést járja körül, hogy szükség van-e spekulánsokra, illetve kik is ők egyáltalán. Az utolsó epizóddal november 17-én lehet találkozni, ebből pedig az derül majd ki, hogy a legokosabb, ha az állam takarékos, amikor bővül a gazdaság, de bőkezű, ha rosszul mennek a dolgok. Néha pedig nagyon is jó döntés az eladósodás.
Az első rész itt, a további négy filmből előzetes az Index oldalán látható.
UPDATE A második részből kiderül, hogy miért nem keresünk annyit, mint a nyugatiak.
Kihirdették a 22. Encounters Rövidfilm és Animációs Fesztivál nyerteseit és meglepetésre köztük volt egy magyar animációs film is!
Szeptember 22. és 25. között tartották a 22. Encounters Rövidfilm és Animációs Fesztivált Bristolban, ahol idén hét magyar alkotó animációja is szerepelt. Vetítették Bucsi Réka LOVE, Tóth Luca Superbia, Szederkényi Bella Vaddisznó és Áprily Zoltán Ungvár című rövidfilmjét, Dell'Edera Dávid MET diplomamunkáját, a Balkont, valamint Vácz Péter Dear John, illetve Ducki Tomek Animals című klipjeit.
Ahogy a Filmhu is írja, a bristoli fesztivál nagy múltra nyúlik vissza és az elmúlt időszakban az egyik legfontosabb animációs filmfesztivállá nőtte ki magát. Az itt díjazott filmek automatikusan jelölve lehetnek Európai Filmdíjra, BAFTA-, Cartoon d’Or- és Oscar-díjra is.
Az idei Encounters díjazottjait szombat este hirdették ki és szerepel köztük egy magyar film is. Dell'Edera Dávid Balkon című animációja a Cartoon d'Or-jelölés díját kapta, így jövőre ott lesz azok közt a filmek közt, amelyek a 2017-es Cartoon d'Or-ért, vagyis a legjobb európai animációs rövidfilmnek járó elismerésért versenghetnek. Az 1991-ben létrehozott díjat a Cartoon MEDIA európai partnerfesztiváljainak (köztük az Encounters) nyertes rövidfilmjei kaphatják, a fődíjas alkotást pedig az ősszel tartott Cartoon Forum-on hirdetik ki. Ez idén a francia Gabriel Harel Yúl and the Snakes című filmje lett, itt lehet megnézni milyen sikerfilmek közül választották ki.
Dell'Edera Dávid a Balkon című filmjét a Budapesti Metropolitan Egyetemen, az Umbrella stúdióval koprodukcióban készítette, melyre a Médiatanács Macskássy Gyula-pályázatán nyert támogatást 2015-ben. Ezzel Dell’Edera munkája lett az első olyan MET animáció, melyet a Médiatanács támogatott.
A hatperces, 2D és 3D technikát alkalmazó film asszociatív módon szól az elidegenedésről egy fülledt nyári napon egy panelnegyedben. Bár a panelrengetegben élők ugyanabba a közösségbe tartoznak, a távolság köztük leküzdhetetlen. A lakásaikba visszahúzódó emberek mindennapi teendőikkel foglalkoznak, míg valami ki nem zökkenti őket a banális rutinból.
Dell'Edera Dávid: Balkon
A Balkon idén nyáron az Annecy-i Nemzetközi Animációs Filmfesztivál diplomafilmes versenyszekciójában szerepelt elsőként a MET filmjei közül, ahol rögtön különdíjas is lett. A hazai premierje a miskolci Cinefesten volt nemrég, ahol szintén különdíjat nyert a legszebb képi világért a CineNewWave nevű szekcióban. Legközelebb a szeptember 29-ei Animascope-on láthatja a közönség az Átrium Film-Színházban.
Dell'Edera Dávid az Encounters Rövidfilm és Animációs Fesztiválon a Balkon díjával (Fotó: Osváth Gábor)
Patrovits Tamás animációsfilm-rendező, egyetemi tanár, fesztiválalapító veszi át idén a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle nagydíját, a Sárga Csikó-díjat.
Az első erdélyi magyar játékfilmről elnevezett életműdíjat 2012-ben alapította a Filmtett Egyesület. Az egyesület évente tüntet ki a díjjal egy-egy olyan filmes személyiséget, aki munkásságával jelentős mértékben segíti vagy segítette a kezdő és a tapasztalt erdélyi filmesek pályájának alakulását. Az erdélyi képzőművészek – idén a nagyváradi Szép Jankó Noémi – által készített trófeával 2015 óta pénzjutalom (egymillió forint) is jár az NMHH Médiatanácsa Magyar Média Mecenatúra Programjának felajánlásával. A korábbi díjazottak időrendben: Durst György, Buglya Sándor, Muhi András és Balogh Zsolt.
Patrovits Tamás 1968-ban született Budapesten. A budapesti Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola elvégzése után 1994-ben a Magyar Iparművészeti Főiskola animáció szakán szerzett diplomát a Képlények című filmjével. 1991-ben három hónapot a Halas&Bachelor Stúdióban töltött John Halas-ösztöndíjjal. 2004-ben a MANIFESZT alapítótagja, az egyesület vezetője, 2005-től az ASIFA Hungary elnöke. Szerzői rövidfilmek, illetve televíziós és online sorozatok tervezése és rendezése mellett képregényeket, karikatúrákat, illusztrációkat, animációs főcímeket, szpotokat, reklámfilmeket is készít. Jelenleg az Illyés Művészeti Akadémia szakvezető tanára. 2012-ben Orosz Anna Idával közösen indították el a budaörsi Primanima Nemzetközi Elsőfilmes Animációs Fesztivált. Az elmúlt évtizedben rendszeresen tartott animációs foglalkozásokat Erdélyben, főképp a Partiumi Keresztény Egyetem képzőművészeti tanszékén. Évek óta visszatérő műhelyvezető a Filmtett Egyesület nyári alkotótáborában, útmutatása alatt több tucat fiatal erdélyi filmes végzett animációs ujjgyakorlatokat, vagy készített animációs rövidfilmet. A Filmtett-táborban készült az animációkat korábban itt szedtük össze, Patrovits Tamás honlapja pedig itt található.
Patrovits Tamás és Orosz Anna Ida a tavalyi Primanimán (Forrás: Primanima)
A Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemlét 2016. október 5. és 9. között rendezi meg 16. alkalommal a kolozsvári Filmtett Egyesület. A rendezvény alapvetően filmszemle jellegű, versenyprogramja erdélyi magyar rövidfilmekre irányítja a figyelmet. A Sárga Csikó-díjat a Filmtettfeszt október 9-én 19 órakor kezdődő záróünnepségén veszi át Patrovits Tamás.
Időpont:2016. szeptember 29. 18.30 Helyszín:Átrium Film-Színház, 1024 Budapest, Margit krt. 55.
A Budapesti Metropolitan Egyetem színes vetítési programmal és informatív szakmai beszélgetéssel várja az animációs műfaj iránt érdeklődő közönséget immár hagyományos koraőszi mustráján, az Animascope-on. Az elmúlt tanév diplomafilmjeiből és évközi gyakorlataiból válogatott anyag a szakma és a társintézmények számára is betekintést kínál a MET animációs képzésének munkájába.
A rendezvény alkalmat teremt a fiatal tehetségek bemutatkozására, a műhely szellemiségének, szándékainak közvetítésére, valamint reprezentálja azt a törekvést is, amely a klasszikus és kortárs technológia konstruktív kapcsolatában, kreatív újragondolásában képzeli el a műfaj jövőjét.
A válogatásban számos fesztiválsikert láthatnak az érdeklődők, többek között az Annecy-ban és a Cinefesten díjnyertes MET diplomafilmet, Dell'Edera Dávid Balkon című alkotását.
Az eseményt Báron György DLA Táncsics Mihály-díjas filmkritikus nyitja meg, a szakmai beszélgetést Kiss Bea rádiós újságíró vezeti.
A belépés ingyenes, helyfoglalás az érkezés sorrendjében történik. Facebook-esemény itt.
Az első erdélyi magyar játékfilmről elnevezett életműdíjat 2012-ben alapította a Filmtett Egyesület. Az egyesület évente tüntet ki a díjjal egy-egy olyan filmes személyiséget, aki munkásságával jelentős mértékben segíti vagy segítette a kezdő és a tapasztalt erdélyi filmesek pályájának alakulását. Az erdélyi képzőművészek – idén a nagyváradi Szép Jankó Noémi – által készített trófeával 2015 óta pénzjutalom (egymillió forint) is jár az NMHH Médiatanácsa Magyar Média Mecenatúra Programjának felajánlásával. A korábbi díjazottak időrendben: Durst György, Buglya Sándor, Muhi András és Balogh Zsolt.
