Az erotikus animációk mindig nagyon pörögnek, az animációs formában pedig az a legszebb, hogy a fantáziának semmi sem szab határt és az alkotók úgy valósítják meg az elképzeléseiket, ahogy csak akarják. És itt nyernek sokat a kortárs erotikus animációk, melyek nemcsak a szexuális áthallásoktól túlfűtöttek, de egyre többször mérhetetlen cukiság is burjánzik bennük (lásd: Le Clitoris, Pussy), amivel az akár kellemetlennek tűnő témákat is nagyon szórakoztatóan és befogadhatóan dolgozzák fel. 

Veronica L. Montano, Manuela Leuenberger és Lukas Suter, a svájci Lucerne University of Applied Sciences and Arts hallgatóinak 2015-ös vizsgafilmje az Ivan's Need is épp ilyen kis gyöngyszem, melyet itthon a Primanimán lehetett látni.

Az Ivan's Need is a cukin buja erotikus animációk sorát gyarapítja, melynek főhőse egy pékségben dolgozik és imádja a puha, gyúrni való dolgokat, amikről szívesen is fantáziálgat. Ez egészen addig megy, amíg az egyik megrendelőjükről ki nem derül, hogy egy óriásmellű nő, aki úgy használja bájait, mint Rapunzel a haját (és akkor már nem vagyunk messze a Tóth Luca Superbiájában élő nőstények életmódjától sem). Miután Ivan felismeri a női test szépségeit, kit érdekelnek már a dögönyözni való nyers tészták, amikből sütés után úgyis kellemetlen érintésű, kemény és szögletes kenyerek lesznek, ha sokkal nagyobb, puhább és csábítóbb testrészeken is hintázhat az ember fantáziája. Csupa kaland várja Ivant a női test felfedezésének útján, amit gyermeki kíváncsisággal és mohósággal tesz magáévá, ezt pedig az egyszerű, színes formák is erősítik.

Nem is tudom, hogy az év híre-e, mindenesetre a nyáré biztosan, hogy Don Hertzfeldt, az egyik legnagyobb hatású kortárs animációfilmes folytatást készít World of Tomorrow című Oscar-jelölt rövidfilmjéhez.

A hírt Hertzfeldt twitteren jelentette be, vagyis nem is bejelentette, hanem csak egy képet közölt a folytatás címével és egy kis rakétával: World of Tomorrow - Episode Two: The Burden of Other People's Thoughts, azaz A holnap világa - Második fejezet: Más emberek gondolatainak terhe. A sequelről egyelőre semmi mást nem tudni, csak találgatni lehet, hogy ez vajon az a film-e, amiről korábban azt mondta a rendező, hogy már az utolsó simításokat végzi rajta, vagy ez egy teljesen friss projekt. Bár valószínűleg előbbi, úgyhogy nem kell sokat várni a bemutatóig.

A közel negyedórás World of Tomorrow főszereplője Emily, akit harmadik generációs klónja keres fel a távoli jövőből, hogy egy futurisztikus-pszichedelikus melankólia-túrára vigye a kislányt, miközben egy régi emléket próbálnak felidézni és elmélkedni az emberi létről. 

A World of Tomorrow premierje a 2015-ös Sundance-en volt, ahol elnyerte a zsűri nagydíját animációs kategóriában, majd egészen az Oscar-jelölésig jutott, ám végül a chilei Gabriel Osorio Vargas Bear Story című életrajzi ihletésű alkotása nyerte az aranyszobrot, így már másodszor távozott üres kézzel Hertzfeldt az Oscar-gáláról (először 2001-ben jelölték a Rejected című filmjével). A World of Tomorrow egyébként már online is nézhető.

Ha már szó volt a MOME diákok által készített cuki cicás függöny- és illemfilmről, ne hagyjuk ki a Zsigmond Vilmos Filmfesztiválra készült promót sem, ami szintén a mozizás alatti idegesítő tevékenységekre reflektál.

A Zsigmond Vilmos Filmfesztivált idén először rendezték meg, amihez a szervezők felkértek két ex-METU-s diákot, Molnár Luca Annát és Verhóczki Ádámot, hogy készítsenek hozzá egy rövid szpotot, amit a vetített filmek előtt adnának le. A promófilmről Molnár Luca Anna mesélt: "Elég hirtelen jött a fesztivál ötlete, az arculatra nem nagyon volt idejük, így gyorsan kellett reagálnunk nekünk is. A logótól szerettünk volna kicsit eltérni egy frissebb, fiatalosabb formával. Verhóczki Ádámmal közösen találtuk ki az egész koncepciót, amit egy francia rövidfilmfesztivál szpotja inspirált. Ádám tervezte és csinálta az animáció nagy részét, én kompozitáltam, fényeltem és animáltam, Sperling Andor pedig a hang designért volt felelős.

A főszereplőt egyik volt tanárunk inspirálta, az emberi hangokat pedig egy TV szerkesztőségében vettük fel. Akkoriban nagyon sok ilyen inger ért minket a mozikban, filmklubokban, ahol ha beindul egy ilyen "hangzavar-folyam", akkor nincs megállás. Erre szerettünk volna reagálni, ami egyben egy felhívás is, hogy figyeljen a néző, mert kezdődnek a filmek."

Popcorn-ropogtatás, smárolás, dumálás, mobilozás... és téged mi idegesít a moziban?

A júliusi válogatást akár nevezhetnénk "Vimeo Staff Pick" válogatásnak is, mert valószínűleg ebben szerepel az eddigi legtöbb Vimeo-plecsnis rövidfilm. Szuperjó hír, hogy az észtek egyik leghíresebb animációsa, Kaspar Jancis elkezdte felpakolni vimeóra a filmjeit és a legutóbbit, a Pianót is lehet végre látni; de itt van még az Oscar-jelölt A Single Life, és egy új LMBTQ kisfilm, az In a Heartbeat is, ami a gyerekszerelmet mutatja be Pixar-cuki módon. 

Glaser Kati legújabb animációs rövidfilmje, a Virágnyelv végre tévéképernyőre kerül!

A Városi legendák, a Három nagymamám volt és a FIN rendezőjét párszor már az egekig magasztaltuk összetéveszthetetlen mesélői stílusa miatt, ami tobzódik a bájban, a humorban és a mindennapokból ellesett, kicsit sem hétköznapi pillanatokban. Glaser Kati új filmjével, a Virágnyelvvel a korábbiakhoz képest egy egészen más irányt vett, a humorból visszavett, és egy lassabb, melankolikus hangulatú és a különböző animációs technikákat vegyítő kísérletező rövidfilm született, amelyben azért fel-felbukkan néhány utalás a rendező korábbi munkáira.

A Virágnyelv 2015-ben kapott támogatást a Médiatanács Dargay Attila-pályázatán és a leírás szerint két XIX. századi könyv inspirálta, melyek az akkoriban használt titkos kommunikációs nyelvek abszurditásáról és más praktikákról, furcsaságokról szóltak. A tízperces film mintha egy kis terepasztalon játszódna, ebben a mikrovilágban pedig még apróbb pillanatokat láthatunk, amiben a szereplők épphogy csak érintik egymás életútját. "A minket körülvevő világ számtalan lehetőséget kínál fel egyszerre, lelkiállapotunktól függ, hogy az adott pillanatot miként éljük meg: jól vagy rosszul. A világegyetem és a mikrovilágunk összefüggései apró részletekben mutatkozik meg: kutyasétáltatás, lepkék, madarak, katicabogár, felhők repülése, halak, papírhajó úszása, falevél hullása, félénk randevú, galambbúgás, zongorajáték…"

Glaser Kati a Filmhunak adott interjúban mesélt a Virágnyelvről, melyben vegyítette a különböző animációs technikákat: "Az egymás mellé rendelést nagyon szeretem. A Virágnyelv még szélsőségesebb volt, amikor beadtam rá a fejlesztési pályázatot. Majdnem jelenetről jelenetre váltottam a technikát. A szinopszis szerint egymástól független jelenetek, olyan dramaturgiai ívvel, ami nem narráció, hanem valami várakozás, bekövetkezés és elengedés. Menet közben már látszódott, hogy ezek a technikák tulajdonképpen illeszkednek, de volt vele probléma. Baromi nehéz technikailag összefésülni úgy a dolgokat, hogy az homogén képet mutasson. Innentől fogva sokkal többre van szüksége az embernek, hogy ezt megcsinálja. [...] Nekem rendezőként nagyon fontos, hogy a különböző technikákról egyrészt tudjam, mit kommunikálnak, másrészt hogyan működnek. Nem tudod úgy megrendezni, ha nem tudod mi az, amiből összeáll."

A Virágnyelv az idei KAFF rövidfilmes versenyszekciójában volt először látható, ám tévéképernyőre csak ma kerül: 23.20-tól az M2-n lesz látható, online itt lehet majd nézni.

A Budapest Film régóta együttműködik a MOME-val, melynek animációs hallgatói már több függönyfilmet is készítettek a BuFi mozijai számára. Ezek a kis szpotok a filmek előtt láthatóak és az adott mozi miliőjére és múltjára szabva álmodták meg őket az alkotók.  

Legutóbb azt a feladatot kapták a diákok, hogy "forgassanak amolyan oktató videót a mozikban való helyes viselkedés mikéntjéről". Kikötés csupán annyi volt, hogy ne legyen a Corvin mozi számára sértő, ne legyen botrányos vagy véres, egyszóval egy közönségbarát szpotot hozzanak létre. Az alkotóknak, Bogyó Péternek, Ivády Tamásnak, Kiss Panninak, Molnár Eszternek és az épp Erasmuson itt lévő Efa Grugnak sikerült elkerülnie mindezt, és egy nagyon cuki cicás papírkivágásos szpotban mutatták meg milyen, ha film közben megszólal valaki telefonja. Hát igen, gyakorlott moziba járók ezt a jelenetet hasonlóan reagálnák le, mint a szpot cuki cicái.  

A csapat konzulense egyébként a MOME-n stop motion animációs tervezést oktató Huszár Dániel volt, akit például a Mastercard számára készített karácsonyi reklámjairól ismerhetnek (itt és itt).