Írások animációs filmekről, hosszra, formára és nemzetiségre való tekintet nélkül

Dot & Line

Dot & Line

Szürreális családtörténet sellőkkel és rinocéroszokkal

2018. március 03. - Herczeg Zsófi

Vasárnap este debütál a tévében egy új magyar animáció, Traub Viktória Sellők és Rinocéroszok című filmje, mely a Dargay Attila-pályázaton nyert támogatást 2015-ben.

Traub Viktória a MOME animáció szakán végzett 2008-ban Eső című diplomafilmjével, mely "egy víziót mutat be a minden esőcseppben megtalálható külön univerzumról, amelyben a szereplők az eső-jelenségnek alárendelve, annak mintegy metaforájaként léteznek, majd olvadnak bele a mindent elsöprő áradásba." A Sellők és Rinocéroszok a második Médiatanács által támogatott filmje, ugyanis 2013-ban elsőfilmje, a Vastojás gyártására nyert támogatást a Macskássy Gyula-pályázaton. A néprajzi motívumokból merítő Vastojást Erdély Zsuzsanna 1974-es Hegyet hágék, lőtőt lépék című néprajzi gyűjteménye ihlette, a filmben pedig keverednek a valós és szürreális elemek. A történet főhőse a kisfiú Benedek, aki egy vascsirke után kutatva eltéved a beszélő fák erdejében, útja során pedig megannyi furcsa lénybe, többek közt egy gonosz óriásharcsába is botlik. A karaktereknek olyan színészek kölcsönzik hangjukat, mint Berecz Uwe, Für Anikó, Lukáts Andor, Molnár Piroska, Reviczky Gábor, Rezes Judit és Ujlaki Dénes. A Vastojás látvány- és figuraterveit ezen az oldalon lehet böngészni. 

sellok_es_rinoceroszok_12.png

Traub Viktória: Sellők és Rinocéroszok

Nemrég elkészült Traub Viktória második önálló alkotása, a Sellők és Rinocéroszok, mely hasonlóan keveri a valóságot és a szürrealitást, de itt már sokkal inkább a groteszk felé véve az irányt. Míg a Vastojásban a mesei részeket a türkiz színek jellemezték, addig a Sellők és Rinocéroszokban a piros dominál, illetve nagy különbség, hogy ugyan mindkettő egy gyermek szemszögéből mesél, a Sellők... mégis inkább a felnőtt közönséget célozza.

A történet főhőse a 8 éves Tilda, akinek emlékképei szürreális vízióként elevenednek meg. Groteszk, esendő, vágyakozó, szeretetre éhes emberek veszik körül a kislányt. Jelenetről jelenetre tárul fel egy család titkokkal teli múltja. Cirkusz és képzelet, vágy és valóság, bánatból rinocérosz, szexusból sellő. A karakterek átlépik testük határait, a múlt képeiből és egymásból alakulnak, transzformálódnak. A szeretet és a kapcsolódás konstans hiánya keretezi a filmet.

A Sellők és Rinocéroszok forgatókönyvét a rendező mellett Gergely Dorka és Dus Polett írta, a zenét Chris Allan Tod szerezte, a hangdizájnért pedig Vadon Zoltán felelt. 

A Sellők és Rinocérosozok március 4-én 23.20-tól látható az M2/Petőfi TV-n, az ismétlése hajnali 4-kor lesz, online pedig itt lehet majd nézni ugyanezekben az időkben.

Tovább

Bucsi Réka: "Még soha nem kaptam ekkora elismerést a munkámért"

"Nagyon jól érzem magam, teljesen fel vagyok töltődve! Még soha nem kaptam ekkora elismerést a munkámért" – mondta az MTI-nek vasárnap Bucsi Réka, akinek Solar Walk című animációs rövidfilmjét a Berlinalén az Audi Short Film Awarddal díjazták.

Váratlanul érte a siker, hiszen korábban már két Berlinalén is szerepelt alkotásaival, és akkor nem kapott díjat. "Őszintén azt gondoltam, hogy most sem fogok. Nagyszerű pillanat volt, amikor kimondták a nevemet. Olyan volt, mint egy álom, minden nagyon gyorsan történt. Miután átvettem a díjat, sajtókonferenciára hívtak, nagyon sok ember vett körül, nem volt egy percem leülni és reflektálni arra, hogy mi is történt" – idézte fel a szombat este megrendezett díjátadót.

Összefoglaló videó a Berlinale díjátadójáról, Bucsi Réka az első fél percben veszi át a díjat.

Hozzáfűzte, hogy a nemzetközi csapatból, akikkel a filmet készítette, többen is elkísérték a Berlinaléra, köztük a hanghatásokon dolgozó Lukács Péter Benjámin, de a díjátadóra már egyedül maradt. A gála után részt vett a díjazottak számára rendezett vacsorán és az azt követő ünneplésen is, ahol Bill Murray is gratulált neki és méltatta a sikerét.

Réka szerint a rövidfilmes mezőnyt, amelyben díjazott lett, rendkívüli sokféleség jellemzi, egymás mellett szerepelt benne a nagyon kísérleti, avantgárd rövidfilm és a politikai dokumentumfilm, ami önmagában igazán pozitív, de a filmeket blokkokban megtekintő nézőktől azért rugalmasságot kíván.

A terveiről elárulta, hogy most egy amerikai televíziós csatornának készít egy rövidfilmet. "Saját film lesz, a saját forgatókönyvemből dolgozom megbízás alapján. Négyperces, kisebb animációs film, mert szeretek a nagyobb projektek között egy kis időt egy rövidebb lélegzetű munkára szánni. Lazító, kikapcsoló jellegű, csak egy-két hónapig dolgozom rajta, aztán megint hozzá tudok fogni egy újabb nagy feladathoz."

bucsi_reka_x_berlinale_audi_short_film_award.jpg

Bucsi Réka az Audi Short Film Award-dal a Berlinalén

Tovább

Bucsi Réka filmjét díjazták a Berlinalén

Bucsi Réka legújabb animációja, a Solar Walk nyerte az Audi Short Film Award-ot a 68. Berlinalén.

A magyar rendező harmadik filmje debütált a Berlinalén: 2014-ben MOME Anim diplomafilmje, a Symphony no. 42, 2016-ban a LOVE című elsőfilmje, idén pedig a Solar Walk című 20 perces rövidfilmje, melyben a sci-fi vonalon maradva, de már a különböző technikákkal kísérletezve keresi a válaszokat az ember szerepére az univerzumban. 

Az egyik legrangosabb európai filmfesztiválon a Berlinale Shorts versenyprogramban szerepelt Bucsi filmje, mely a szombati díjátadón rögtön az első díjat vitte haza, az Audi Short Film Award-ot, mellyel 20 ezer eurós pénzjutalom is jár. A 24.hu beszámolója szerint a "rövidfilmes zsűri az indoklásában kiemelte az alkotó színes fantáziáját és emberségét. [...] Bucsi köszönőbeszédében elmondta, hogy bár filmje egy galaxison keresztüli utazást mutat be, épp annyira szól "a kedvességről és a másikkal való törődésről", és kiemelte, hogy bár a filmkészítés célja nem a díjak elnyerése, független alkotóként rettenetesen sokat jelent számára ez az elismerés."

A Solar Walk eredetileg a dán Aarhus Jazz Orchestra koncertjének 50 perces háttéranimációjaként készült a The Animation Workshop megbízásából, ebből vágott Réka egy fesztiváloztatásra szánt 20 perces rövidfilmet. A rövidfilm gyártása 2018 januárjában fejeződött be, a hangdizájner ismét Lukács Péter volt, a zenét pedig Mads Vadsholt dán alkotó szerezte hozzá. A rendezővel készült interjúnkat ezen a linken lehet olvasni, melyben Réka mesél a Solar Walk előkészületeiről, a gyártási folyamatáról és a nagyjátékfilmes terveiről is.

bucsi_reka_solar_walk_08.png

Bucsi Réka: Solar Walk

Tovább

A mágikus cell bemutatja: a hónap animációi | Január

Már majdnem vége a februárnak, de még adósak vagyunk a januári kedvenceinkkel is. Az egyik legizgalmasabb, hogy nemrég került fel netre a két évvel ezelőtti Cannes-i Filmfesztivál legjobb rövidfilmnek járó Arany Pálma díjas alkotása, a libanoni Ely Dagher önéletrajzi ihletésű Waves '98 című animációja. De ezen kívül még sok más szuper filmet láttunk januárban reklámon, reel-en és vizsgafeladaton keresztül klipeket és szerzői darabokat is.

Tovább

Érdekesen ábrázolni az elképzelhetetlent

Interjú Bucsi Rékával

Bucsi Réka harmadik filmje debütál a Berlinalén: 2014-ben MOME diplomafilmje, a Symphony no. 42, 2016-ban a LOVE című elsőfilmje, idén pedig a Solar Walk című 20 perces rövidfilmje, melyben a sci-fi vonalon maradva, de már a különböző technikákkal kísérletezve keresi a válaszokat az ember szerepére az univerzumban. A Solar Walk eredetileg a dán Aarhus Jazz Orchestra koncertjének 50 perces háttéranimációjaként készült, ennek alapján vágott Réka egy fesztiváloztatásra szánt 20 perces rövidfilmet, melynek hangdizájnere ismét Lukács Péter Benjámin volt, a zenét pedig Mads Vadsholt szerezte hozzá.

bucsi_reka_solar_walk_02.jpg

Bucsi Réka: Solar Walk

Hogy kezdődött a Solar Walk projekt?

Az ötlet Viborgban jött, ahol a LOVE is készült. A dán Aarhus Jazz Orchestra háttéranimációt szeretett volna az egyik koncertjükhöz, a projektre pedig a The Animation Workshop adta a támogatást, ők kerestek hozzá rendezőt is. Erről két évvel ezelőtt kezdtünk beszélgetni velük, akkor még nem gondoltam, hogy tényleg meg fog valósulni, mert annyira nagy projektnek tűnt. Eleinte kicsit tartottam az egésztől, nagyon nehéz és fárasztó volt ilyen rövid idő, négy és fél hónap alatt legyártani, de tanulás szempontjából nagyon hasznos volt.

Tartalmaz történetet ez a háttéranimáció? A sci-fi tematika adott volt, vagy te találtad ki?

Az volt a koncepció, hogy olyasmi legyen, mind a Disney 1940-ben bemutatott Fantázia című filmje. Én a zene MIDI, hangszerelés nélküli verziójával dolgoztam, ezt és az éneket felhasználva rajzoltam meg a story board-ot. A hat fejezetre osztott koncert tematikája az űrutazás, ami adott volt. Az volt az instrukció, hogy az ember szerepét jelenítsük meg filozofikus módon, hogy ebben a hatalmas univerzumban hol van és hogy érzi magát. Nagyon kevés időm volt a story board-ra és a gyártás-előkészítésre. Többek közt asszociatív írási technikát használtam, az egész gyakorlatilag egy játékos történet, melyben az egyik karaktert követjük a másik után. Vannak benne teremtéstörténeti elemek, és valamiféle történet is, de nem azon van a fókusz, hanem inkább a helyzetek teszik érdekessé. Egyrészt állandóan visszatérnek a karakterek, másrészt minden fejezetben van egyfajta történetmesélés, csak inkább a videóklipekhez hasonlóan, mert zenére van komponálva a kép.

A LOVE is sci-fi, és a Symphony no. 42-ben is megjelenik ez a tematika. Mi vonz a sci-fiben?

Hogy végtelen lehetőségem van. Hogy bármit el lehet képzelni és bárhogyan meg lehet valósítani, és külön kihívás érdekesen ábrázolni azt, ami gyakorlatilag elképzelhetetlen. Valahogy megpróbálni ábrázolni az időt és a teret, olyan tereket, amiket amúgy nem tud felfogni az ember, ez pedig nagyon sok absztrakt helyzetet és megjelenítési módot enged meg. A filozofikus sci-fiket szeretem, mint a 2001: Űrodusszeia vagy a Sztalker, és ezt igyekszem követem a saját filmjeimben is. A Solar Walk-ban például megpróbáltam ellensúlyozni a komolyabb dalszövegeket egyfajta játékos, ironikus és szarkasztikus humorral.

Tovább

Végre női rendező ötletét is támogatta a Médiatanács

Kihirdették a 2017-es Macskássy Gyula-pályázat harmadik fordulójának nyerteseit, melynek keretében 10 filmalkotást (9 sorozatepizódot és egy egyedi filmet) összesen közel 67 millió forint támogatásban részesített az NMHH Médiatanácsa.

Elkészülhet a harmadik része Miklósy Zoltán Szőrmók Ovi, Szederkényi Bella Ahány király annyi mese (A hólakók királya) és Gelley Bálint Átjáró Másvárosba (Kértem a következőt) című sorozatainak, valamint a második résszel folytatódhat Fabók Szilvia és Lerch Tamás Kippkopp a hóban, illetve Klingl Béla Hunor című szériája.

Gyulai Líviusz Mark Twain regénye alapján kezd új sorozatba Egy jenki Arthur király udvarában címmel, Szórádi Csaba pedig Muszorgszkij zongoraművéből készít sorozatadaptációt Egy kiállítás képei címen, Fodor Veronika szövegével és Szimonidesz Kovács Hajnalka illusztrációjával. Lugosi István Doktor Traum bemutatja: Ne bánts apa! című új sorozata egy psziché iránt rajongó emberről szól, Kelen Bálint Draco a borzasztó – és förtelmes barátainak rémületes kalandjai című pilotepizódja pedig egy szörnyképző intézet kamaszrémeinek mindennapjait jeleníti meg.

A 2017-es Macskássy-pályázat harmadik fordulós nyerteseinek egyetlen önálló alkotása Koós Árpád áldokumentarista gegfilmje, a távoli jövőben játszódó Acid, mely a zenei trendek illékonyságát mutatja be.

ahany_kiraly_annyi_mese_a_konyvgyujto_kiraly.png

Szederkényi Bella: Ahány király, annyi mese - A könyvgyűjtő király

A Médiatanács két animációs pályázatot hozott létre: 2011-ben a Macskássy Gyula-pályázatot az egyedi filmek, és az új sorozatok első három részének támogatására, 2014-ben pedig a Dargay Attila-pályázatot, melyen a korábban támogatásban részesített szériák további epizódjaira, valamint a teljes (13 részes) sorozatok egészestés tévéfilmmé alakítására lehet pályázni.

2017-ben 23 filmalkotás nyert támogatást a Macskássy Gyula-pályázaton, ezek közül 17 sorozatepizód és 6 egyedi film. A tavalyi évben támogatásban részesített filmek rendezői között összesen három nő van: társrendezőként szerepel Fabók Szilvia a Kippkopp a hóban, valamint Katrin Ann Orbeta a Gombi és Csusza című sorozatokban, Szederkényi Bella pedig önállóan rendezi az Ahány király, annyi mese harmadik részét, A hólakók királyát. 2017-ben tehát egy női rendező sem kapott támogatást egyedi filmre. Egyedi filmet, vagy sorozatot készíthetett 20 férfi rendező, a teljesség igényével: B. Nagy Ervin, Baltavári Tamás, Bárdos Csaba, Gelley Bálint, Gyulai Líviusz, Heim István, Kelen Bálint, Klingl Béla, Kondor Attila, Koós Árpád, Kovács Márton, Lerch Tamás (társrendező), Lugosi István, M. Tóth Géza (társrendező), Máli Csaba, Miklósy Zoltán, Nagy Marci, Szórádi Csaba, Tóth Roland és Weisz Béla, akik közül ketten (Máli Csaba, Miklósy Zoltán) két sorozatrészre kaptak támogatást. 

Forrás: NMHH

süti beállítások módosítása