November 29-én kezdődik a 15. Anilogue, ahol 5 napon keresztül több száz animációt lehet látni, a vetítéseken kívül pedig számos szuper kísérőprogramon vehetnek részt az animáció szerelmesei. A bőséges programból most az általunk legjobbnak tartott egészestés animációkat válogattuk össze.

Nagyon várjuk a fesztivál nyitófilmjét, a Have a Nice Day című alkotást, mely már a Berlinalén tartott premierje után hírhedtté vált: a kínai kormány meghiúsította a világ legnagyobb animációs eseményén, az Annecy-i Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon való szereplését, ugyanis politikai cenzúra miatt kitiltatták a fesztivál programjából. Valószínűleg azért, mert a film nyers humora görbe tükröt tart a különböző emberi viselkedéseknek és a társadalmi viszonyoknak, miközben stilizálja napjaink Kínájának közhangulatát, mely a megrekedtség és az új kezdet között áll. A szereplők bolyonganak és furcsa módon elveszettek a pontosan megrajzolt, de markánsan megváltoztatott városképek között. A kapitalizmus jelei és szimbólumai mindenhol visszaköszönnek, de a legtöbb ember ki van zárva az eme jelek adta élet ígéretéből.

Jian Liu: Have a Nice Day 

A Zombillenium Arthur de Pins kultikus képregényén alapul és egy kifordított Disneylandről szól, melyben a címadó vidámpark tagjai élőhalottak, vérfarkasok, vámpírok és egyéb rémségek. Egy minőségellenőrnek nagyon szúrja a szemét a park, ezért megpróbálja bezáratni, végül pedig ő válik Zombillenium legújabb alkalmazottjává, miközben az élők világában ott várja lánya, Lucy. A filmet Alexis Ducord és Arthur de Pins közösen jegyzi, megtartva a hollywood-i narratívát, de európai stílusjegyekkel felruházva.

Alexis Ducord, Arthur de Pins: Zombillenium

Nagy kedvenccé vált A csúnya gonosz róka, amely nemcsak gyerekeknek nagyon jó szórakozás, de a felnőttek számára is nagyon humoros és élvezetes film - és ezt saját tapasztalatból írom. Az Oscar-díjra jelölt animátor és képregényrajzoló Benjamin Renner (Ernest & Celestine) saját mesekönyveit adaptálta, melyekben egy tanyán élő állatok humoros mindennapjait mutatja be. Ez lehetne unalmas is, de cseppet sem az, nagyon szelíd humora van a filmnek, mégsem válik közhelyessé vagy feledhetővé, mert remek karaktereket és aranyosan abszurd konfliktusokat írt meg Renner, mindezt pedig a klasszikus animációs stílusban tálalva.

Még ki sem jött az idei animációs Oscar-shortlist, máris van egy magyar animáció, aminek szurkolhatunk, hogy ott legyen a 2019-es Oscar-gálán.

Október 11. és 19. tartották a 28. New Orleans-i Filmfesztivált, melynek animációs fődíját Andrasev Nadja A nyalintás nesze című MOME Anim diplomafilmje kapta. A NOFF Oscar-kvalifikáló fesztivál, vagyis amelyik rövidfilm itt nyer (akár élőszereplős, dokumentum vagy animáció), az automatikusan esélyessé válik az Akadémia díjára. Ez egyelőre csak azt jelenti, hogy bekerült abba a 60-70 rövidfilmből álló csokorba, amelyből előbb a 10 shortlistest, végül pedig az 5 döntőst választják ki. 

Az idei NOFF-on A nyalintás neszén kívül különdíjat és közönségdíjat kapott Julia Pott Summer Camp Island című rövidfilmje, melyből most készül sorozat a Cartoon Networknek. 

A nyalintás nesze már csak a 2019-ben tartott Oscar-gálára esélyes, a 2018-as nevezések ugyanis lezárultak és a napokban várható a 10-es shortlist, melyre két magyar animáció is esélyes: Bucsi Réka LOVE, valamint Bognár Éva Katinka Hugo Bumfeldt című rövidfilmjei.

A nyalintás nesze díja a New Orleans-i Filmfesztiválról (Forrás: Facebook)

A Médiatanács több mint 44,6 millió forinttal járul hozzá hat animáció, illetve animációs sorozatepizód elkészítéséhez a Magyar Média Mecenatúra Program idei Macskássy Gyula-pályázatának második fordulójában.

Tóth Roland Bela című alkotása Lugosi Béla emlékének adózva mutatja be a színész fiatalkori karrierjét, az ember és szerepeinek összefonódását.

Kondor Attila Belső könyvtár címmel készít festményanimációt, amelynek látszólag nincs szereplője, de ezáltal a nézőt emelheti főszereplővé. Az animáció jellegzetessége, hogy olaj-vászon technikával készül és tradicionális eszközökkel megrajzolt képekből áll össze.

Miklósy Zoltán: Janó Manó és az elveszett harmatcseppek

Újabb részekkel bővül Miklósy Zoltán Janó Manó és az elveszett harmatcseppek és Máli Csaba Szupermalac és Űrpatkány (írásunk róla itt) című szériája.

B. Nagy Ervin Cserebogarak című sorozatában nagy magyar bajnokok ifjúkorát idézi fel. Az Egerszegi Krisztina sikereinek kezdetét bemutató Egér című rész (írásunk róla itt) után ezúttal a Kárpáti Rudolf hatszoros olimpiai bajnok kardvívóról szóló Kárpáti című epizód készülhet el.

Támogatást nyert továbbá Katrin Ann Orbeta és M. Tóth Géza sorozata, a Gombi és Csusza, mely két elválaszthatatlan jó barát, egy megfontolt gombafiú és egy szeleburdi csiga kalandjait mutatja be.

via NMHH

A jövő héten kezdődő 15. Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztivál vendége lesz többek közt a DreamWorks Animation nemzetközi igazgatója, Shelley Page, valamint Sara Diamond, a Google Spotlight Stories egyik produkciós vezetője is, ahol az Oscar-jelölt Pearl című kisfilmet is gyártották.

Az elmúlt év legjelentősebb animációs alkotásaiból merítő fesztivált november 29. és december 3. között rendezik meg az Uránia Nemzeti Filmszínházban és a Kino moziban, de számos más helyszínen, például a Magvető Caféban, a Francia Intézetben és a belvárosi Három Holló kávéházban is szerveznek programokat.

"Hosszú ideje próbáltuk idecsábítani Shelley Page-t, aki maga is animátor, a Roger nyúl a pácban, a Madagaszkár és a Shrek készítésében is részt vett. Most a DreamWorks animációs cég nemzetközi igazgatója és egyik feladata, hogy világszerte tehetségeket kutat fel. Régóta kapacitáltuk, hogy jöjjön kincsvadászatra Magyarországra is, ahol nagyon sok fiatal tehetség van." – emelte ki Liszka Tamás, a fesztivál igazgatója. Page nemcsak vendégként vesz részt a fesztiválon, hanem az egészestés versenyfilmek egyik zsűritagjaként is.

Az Anilogue meghívottja Sara Diamond a Google Spotlight Stories egyik produkciós vezetője is. A kísérleti műhely, amelynek része egy animációs stúdió, a Google központjában működik és a virtuális valóságban megtekinthető animációs filmeket készítenek, Pearl című rövid animációjuk például Oscar-jelölést is kapott. Sara Diamond a művészi igényű virtuális valóság (VR) filmekről tart majd előadást a Kino moziban és a VR animációk műhelytitkaiba is beavatja a közönséget. Liszka hangsúlyozta, hogy Diamond "azt ígérte, hogy a budapesti közönségnek többet árul el, mint amit általában elmond egy bemutatón, és a még be nem mutatott filmekbe is betekintést enged."

A napokban ért véget a belgrádi GREEN FEST Nemzetközi Zöld Kultúra Fesztivál, ahol a Boxi című magyar 3D animációs sorozat Zöldben című epizódja elnyerte a Legjobb animáció díját.

November 14. és 17. között tartották az ökológiai és környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozó GREEN FEST Nemzetközi Zöld Kultúra Fesztivált, melynek kiemelt célja, hogy támogassa azokat a filmkészítőket, művészeket és oktatási szakembereket, akik környezetvédelmi témában készítenek filmalkotásokat és projekteket. A nyolcadszorra megrendezett fesztivál zöld témájú és kulturális programokat kapcsol össze filmes vetítésekkel, műhelyfoglalkozásokkal, előadásokkal, vitákkal, kiállításokkal és összehozza a környezetvédelmi szakmát az alkotókkal és a nagyközönséggel. A fesztivál programja három részre tagolódik: a Green Screen a filmes, a Green Field az oktatási és a Green Square a kiállítási program. A szervező a belgrádi Környezetvédelmi Fejlesztési Központ, akik az eseménnyel növelni szeretnék a környezetvédelmi témájú programok népszerűségét.

Klingl Béla: Boxi – Zöldben

A GREEN FEST hivatalos versenyprogramjában szerepelt a Magyar Média Mecenatúra által támogatott Boxi sorozat Zöldben című epizódja is. A Boxi szériában Kartomi, a csintalan papírfiú és Boxi, a kartonkutya különös történetei elevenednek meg egy gyermek képzeletbeli, háztartási hulladékból épült világában. A négyperces Zöldben című részben kivágták a kartonerdőt, az állatok Kartominak és Boxinak panaszkodnak lakóhelyük eltűnéséről, akik később megmutatják hogyan lehet többfunkciósan felhasználni a korábban kidobásra szánt tárgyainkat. A fakitermelés és az újrahasznosítás témájával foglalkozó epizód a fesztiválon megkapta a Legjobb animációnak járó elismerést, a díjkiosztón pedig részt vett a Boxi producere és egyben egyik rendezője, Klingl Béla, aki személyesen vette át a díjat.

Idén ez a hatodik hivatalos fesztiválszereplése a Zöldben című epizódnak: a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál (KAFF), az ukrán Dytiatko és a baszk Zinetxiki gyerekfilmes fesztiválok mellett már két környezetvédelmi fesztivál hivatalos versenyprogramjában vetítették: a világ első és egyik legnagyobb zöld témájú fesztiválján, a spanyolországi Nemzetközi Környezetvédelmi Fesztiválon (FICMA - Festival Internacional de Cine del Medio Ambiente), valamint az olaszországi CFF Caselle Filmfesztiválon.

A Boxi széria Zöldben című epizódja teljes hosszában megnézhető a KEDD youtube-csatornáján. A díjjal kapcsolatban pedig az MNO oldalán olvasható egy interjú Klingl Bélával.

Felkerült a netre az utóbbi idők egyik legintenzívebb animációs filmélménye, és vajon mit is lehet egy vizuálisan ennyire erős filmről írni? Azt, hogy erre találták ki az animációt.

Közösségi finanszírozásból készítette a francia Vincent Gibaud a The Night I Dance With Death (La Nuit Le Danse avec la Mort) című 6 perces kisfilmjét, mely egy pofonegyszerű történetből hozza ki a legtöbbet. Jack egy visszahúzódó srác, aki barátaival tölt egy estét. A bulit nem élvezi annyira, ezért bevesz egy háromszög alakú, kéken világító pirulát, ami nemcsak az elméjét, de a testét is felszabadítja, a pszichedelikus trip pedig nemcsak felhőtlen boldogságmámorba vezeti a fiút, hanem szabadjára engedi a félelmeit is. 

Vincent Gibaud: The Night I Dance With Death

Az animáció mindig is kézenfekvő forma volt hallucinogének hatásai és különböző szürreális vízióik megjelenítésére, hiszen csodálatosan lehet vele megragadni a változó térérzetet és a karakterek lelkiállapotát. A The Night I Dance With Death ráadásul nem egy drogaddikt egy estéjét mutatja be, hanem egy olyan fiúét, aki csak szórakozni, feloldódni szeretne kicsit, úgyhogy a film az ártatlanság és a szenvedély között lavírozik és egy percre sem engedi el sem a fiút, sem a nézőt. Gibaud animációján érződik, hogy a figurákra és a vizualitásra nagy hatással volt a Mind Game (2004) és a Tekkonkinkreet (2006) meglehetősen egyedi, sokszor absztrakt és dinamikus látványvilága, és bátran kihasználja az animáció minden tulajdonságát. Ábrázolja a megfoghatatlant, Jack hullámzó érzelmeit és az azzal együtt változó, képlékeny környezetet, ami a pirula bevételétől kezdve egyre szürreálisabb, miközben hagyja a befogadót is fantáziálni.

Vincent Gibaud: The Night I Dance With Death

És ebben rejlik az animáció sajátossága, amire semmilyen más filmes technika nem képes, leképezni a változás állapotát, legyen az bármilyen irreális, szürreális, vagy absztrakt. A film tele van lenyűgöző szekvenciákkal és nézőpontokkal, és csodálatos vizualitással mutatja be a fiú környezetére való rácsodálkozását és belső érzelmeinek változását. A pörgős synthwave zene is rásegít a filmélményre, de igazán a képek erőteljes, vibráló (neon)színei és az izgalmas morfanimáció dinamikája az, amitől leginkább emlékezetes marad Gibaud alkotása.