A Hugó, a víziló című animációt közel 50 éve szintén az ünnepek alatt mutatták be, december 26-tól pedig a Nemzeti Filmintézet és a Pannónia Entertainment országosan elhozza a 4K-ban felújított változatot.

A Kolibri-szigetek a szegfűszeg kereskedelme révén tesz szert busás vagyonra, ám mindez veszélybe kerül, amikor cápák lepik el a kikötői öblöt. Az ország bölcs szultánja a vízilovakban látja a megoldás kulcsát, ezért be is szerez belőlük gyorsan egy tucatot, hogy azok tartsák távol a vérszomjas cápákat. A terv beválik, az ország még gazdagabb lesz, a vízilovakra pedig már nincs szükség. Egyetlen marad közülük életben, Hugó. A legkisebb víziló egy völgybe menekül, ahol gyerekek veszik pártfogásba, de még így sem érezheti magát biztonságban, az emberi kapzsiság ugyanis határtalan.

A Hugó, a víziló cselekménye megtörtént eseményeken alapul. Az internet tele van olyan videókkal, ahol vízilovak orrszarvúakkal, cápákkal, krokodilokkal vagy éppen oroszlánokkal veszik fel eredményesen a harcot, hogy megvédjék a területüket. A rajzfilmben látottakhoz hasonlóan a valóságban is az ember a vízilovak legnagyobb ellensége, a húsukért és a fogaikért vadásznak rájuk, utóbbi az illegális elefántcsont kereskedelem csatornáin keresztül jut el a vásárlókhoz. Élőhelyük, ezzel együtt a lélekszámuk az emberi tevékenység következtében fokozatosan csökken, a nemzeti parkok őreit nem fizetik meg, polgárháborús körülmények között pedig a vízilovak sorsa a legkisebb probléma.

Éppen egy éve, karácsonykor került a hazai mozikba a cseh-szlovák-magyar koprodukcióban, a Nemzeti Filmintézet támogatásával készült Tomi, Polli és a varázsfény című bábfilm, most pedig már otthon is nézhető a Filmio kínálatában.

A stop-motion technikával készült bábanimáció izgalmas, fordulatos nyomozásra invitál kicsiket és nagyokat az ódon bérház falai közé. Ott lakik a 11 éves Tomi, aki születése óta rendelkezik egy rendkívüli tulajdonsággal: a szó szoros értelmében ragyog. Bár a szülei mindentől védik, a szomszédjába költöző különc kislány, Polli kicsalogatja a csigaházából. Együtt vállalkoznak arra, hogy megfejtik a ház szellemének rejtélyét, legyőzik a házukat egyre jobban beterítő sötétséget és újra napfényt hoznak a lakók életébe.

Egy posztban szedtük össze az októberi és novemberi megjelenéseket a nyáron indult Animációs lapszemle rovatunkba, ahol más médiumokban megjelenő animációs cikkekre hívjuk fel a figyelmet. Szuper látni, hogy egyre több helyen jelennek meg a magyar animációval kapcsolatos írások, egyre szerteágazóbb témákban és alkotókról, szakemberekről. Azt pedig különösen öröm látni, hogy minőségi írások is ezek, helyesen használva az animációs szakterminusokat. 

A nyári filmpremierükhöz hasonlóan téli meglepetésekkel jön a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Animáció Tanszéke: minden adventi hétvégén közzétesznek online egy-egy 2019-es mesterszakos diplomafilmet, összesen hetet. A hatodik kisfilm Kádár Melinda A forrás és a torony című munkája.

Kádár Melinda A forrás és a torony című rövidfilmje absztrakt formákkal működő, saját szabályrendszerrel rendelkező ökoszisztémát mutat be, ahogy az örökösen váltakozik az aktív és a passzív állapot között.

A téli napforduló egyszerre az év leghosszabb éjszakája, és a fény fokozatos növekedésének a kezdete, mely maradéktalanul a kozmosz kegyes rendjére emlékeztet bennünket. Egy olyan rendre, amelyben bízhatunk. "A forrás és a torony készítésekor meg szerettem volna barátkozni ennek a növekedésnek és apadásnak a természetes ciklusaival" – mondta a MOME-nak a rendező. "Meg szerettem volna nyugtatni róla magam, és bárkit, aki nyitott rá, hogy ugyan néha kétségbeejtően ijesztőek az élet feladatai, a körforgás természete mégis olyan, hogy mindig, mindig visszatér velünk a bőség helyére. Az egész nem is lehet más, mint merő bőség."

A nyári filmpremierükhöz hasonlóan téli meglepetésekkel jön a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Animáció Tanszéke: minden adventi hétvégén közzétesznek online egy-egy 2019-es mesterszakos diplomafilmet, összesen hetet. Az ötödik kisfilm Győrfi Ágnes Szélfogó című munkája.

Ez a lírai animációs film a gyermeki lélek és a természet mély kapcsolatát tárja fel, haiku-szerű képekben. A vidéki nagyszülőknél töltött idő emlékei mozaikszerű jelenetekké állnak össze, amelyek egyszerre személyesek és univerzálisak, az emlékezés törékenységét és a természet örök szépségét megidézve. A különleges képi világú és érzelmi gazdagságú film többek közt szerepelt a Stuttgart Nemzetközi Animációs Fesztiválon, a Balkanima, a Bit Bang, a gdanski Animafest, a Cartoon Club, valamint a Teheráni Nemzetközi Animációs Fesztiválon, itthon pedig láthattuk a Primanima, a KAFF és a miskolci CineFest programjában is. 

A Nemzeti Filmintézet Televíziós Döntőbizottsága decemberi ülésén három alkotásnak szavazott meg gyártási támogatást, melyek közt szerepel egy kettős portréfilm a magyar animáció legendás alkotójáról és fellegváráról.

Lúdas Matyi, Szaffi, Gusztáv, Mézga család, Kérem a következőt!, Macskafogó és még sorolhatnánk – Nepp József a magyar animációt meghatározó módon formáló forgatókönyvíróként egy igazi animációs aranycsapat része volt Dargay Attilával és Ternovszky Bélával. Pályatársaival közösen nemzetközi sikerű rövidfilmek, máig közkedvelt sorozatok és ikonikussá vált mozifilmek sorát jegyzik. A Nepp József és a pannóniás aranycsapat című dokumentumfilm a legendás alkotó életét és munkásságát mutatja be, a magyar animációs film fellegvárát jelentő alkotóműhely, a Pannónia Filmstúdió világának megidézésével. A 24,99 millió forintos támogatást dokufilmet a számos televíziós alkotást jegyző Ordódy György rendezi, aki maga is dolgozott a Pannóniában.

Dargay Attila