Palesztin – a szóról tankok, robbanások és leomlott házak jutnak eszünkbe. Pedig mögötte nemcsak egy távoli háború, hanem emberek is vannak. Mats Grorud rendező A torony (The Tower) című filmje róluk szól, melyet a 8. Primanimán láthat a közönség.

1948-ban a palesztin népesség kétharmada kényszerült elhagyni otthonát az ott létrehozott Izrael állam miatt. A történet szerint közéjük tartozik főhősünk, Wardi dédapja is. A család azóta a bejrúti menekülttáborban él. Wardi iskolába jár, segít a nagypapájának felvinni a bevásárlószatyrot, mindennapjait csak néha zavarja meg egy-egy felettük elzúgó helikopter. Amikor dédapja rábízza régi otthonának kulcsát, Wardi attól tart, hogy örökre elvesztette a hazatérés reményét. Elindul hát, hogy családtagjai segítségével visszaszerezze azt.

Útja során, ahogy egyre feljebb halad a család otthonát képező ház emeletein, rokonaitól újabb és újabb történeteket hall, amelyek helyzetüket különböző nézőpontokból láttatják. A címben szereplő torony is erre utal: egyszerre helyszín és dramaturgiai eszköz. Minél feljebb jutunk a házban, annál nagyobb részét ismerjük meg a család problémájának is. Elindulunk az otthon elhagyásától, haladunk a visszatérés megkísérlésén, lázadáson, félelmen át a szeretett személyek elvesztésének fájdalmáig. A trauma ugyanaz, a feldolgozására tett kísérlet viszont mindenkinél más. A családtagok történeteit valósághoz való hűségük teszi igazán erőssé: Mats Grorud rendező testközelből ismerhette a Wardiéhoz hasonló családok helyzetét, mivel gyerekkorában anyja egy libanoni menekülttáborban dolgozott. Grorud később tanárként állást is vállalt egy táborban – animációt és angolt oktatott menekülteknek. 

A nyolcadik alkalommal jelentkező Primanima Nemzetközi Elsőfilmes Animációs Fesztivál idén új programszekcióval, a kamaszoknak szóló animációs rövidfilmekből álló PrimaTeennel bővül. A vetítéseket Peer Krisztina gyermekpszichológus által vezetett beszélgetések követik. A fesztivált Budaörsön október 30. és november 2. között tartják, a tiniszekció vetítései a BABtérben, valamint a Városi Ifjúsági Klubban zajlanak majd.

A Primanima gyerekprogramja az elmúlt években átgondolásra szorult. Míg a fesztivál meseválogatása nagyon népszerűek voltak az óvodások és kisiskolások, valamint a kisgyermekes családok körében, náluk pár évvel idősebb korcsoportot, akik még nem a felnőtt vetítéseket látogatják, már nehezebb volt megszólítani komolyabb, de őket érintő történetekkel.

Lisa Fukaya: Mimi

A nemzetközi és hazai kisfilmekből összeállított válogatással a szervezők célja, hogy a kamaszok számára komfortos vizuális világon keresztül szólítsák meg őket, és ezáltal olyan témákról tudjanak beszélgetni egymással, mint önmaguk és a másik elfogadása, az iskolai zaklatás, a testvérféltékenység, a nemiség vagy akár a halál. A serdülőkor egyik legfontosabb feladata az identitás megtalálása, amelyhez elengedhetetlen, hogy a fiatalok társadalmi és egyéni problémákról beszélgessenek a kortársaikkal és a számukra releváns felnőttekkel, illetve képesek legyenek a kortárs közösségbe beilleszkedni és elfogadtatni önmagukat. Ezek a filmek és a róluk való beszélgetés ezt a folyamatot próbálja segíteni.

Október 30. és november 2. között nyolcadik alkalommal rendezik meg a Primanima Nemzetközi Elsőfilmes Animációs Fesztivált, ahol négy napon keresztül ismét a fiatal animációsoké a főszerep. A budaörsi fesztiválon hazai és nemzetközi diákok és pályájuk elején álló alkotók rövidfilmjei mellett egész estés filmek, nemzetközi workshopok, mesterkurzusok, kiállítások és koncertek is színesítik a programot. A Primanima idei programja kiemelten foglalkozik a kortárs animációs dokumentumfilmekkel. A gyerekek számára összeállított gazdag mesefilm-válogatást országszerte és a határon túl is vetítik a fesztivállal egy időben, újdonságként külön filmprogram várja a kamaszokat is.

A 8. Primanimára közel 700 filmet neveztek, ezek közül választott ki az előzsűri 60 animációt, melyek a diák-, diploma- és elsőfilm kategóriákban versenyeznek, valamint 45 animáció szerepel a gyerekfilmes, és 15 kisfilm az újonnan létrehozott PrimaTeen versenyprogramban. A számos filmprogram között Night Moves néven éjszakánként a fesztiválra nevezett legextrémebb animációkból lesz látható egy-egy összeállítás.

A fesztivál versenyprogramjában olyan sikerfilmek láthatók, mint a cseh Daria Kashcheeva diák-Oscar-díjas Lány (Daughter) című megrázó stop-motion alkotása, mely egy apa-lánya kapcsolatról szól, Andrasev Nadja Szimbiózis című filmje a párkapcsolati féltékenységet állítja középpontba, Buda Flóra Anna Entropia című, Berlinálén díjazott filmje a női szerepek ellentmondásosságát mutatja be, a svájci Michael Frei videójátékából készült KIDS című fekete-fehér kisfilmje a csoportdinamikát vizsgálja, az angol Anna Mantzaris Jó szándék (Good Intentions) című bábanimációja pedig a bűntudatot járja körbe. A fesztiválon mutatkozik be a holland Jelle van Meerendonk elsőfilmje, a Balra lépni szabad (Freedom of Failure), amely egy balszerencsés golfosról szól, valamint Rebák Tamás METU-n készített diplomamunkája, a Szökési sebesség című sci-fi is, melyben egy űrhajós és egy furcsa lény párharcát követjük nyomon.

Andrasev Nadja: Szimbiózis

Az idei Primaimára rekord mennyiségű gyerekfilm érkezett be, ezért a szervezők bővítették a fesztivál gyerekfilmes versenyprogramját. A gyermekeknek készült animációs kisfilmek közül kitűnik a német Julia Ocker Animanimals című websorozata, melyben élcelődve mutat be egy-egy állatot és annak tulajdonságait. A változatos témákat felvonultató, vizuálisan erős válogatásba több olyan kisfilm is bekerült, amelyek a kisgyermekek számára is érthetően, átélhetően dolgoznak fel komoly kérdéseket, mint a szlovák Martin Smatana világszerte díjazott bábfilmje, A papírsárkány (The Kite), amely egy családtag elvesztéséről szól. Az innovatív kézműves technikát használó mesefilmek közül Az erdő ritmusa (Rhythm of the Woods) című szingapúri filmben egy térben kinyitható leporellón elevenedik meg az erdei vadvilág.

"Animációnak látom az egész világot" – Dargay Attila, a Vuk, a Szaffi, számos legendás állatkarakter megalkotója, a magyar Disney-ként emlegetett rajzfilmrendező tíz éve, 2009. október 20-án hunyt el.

1927. június 20-án született Mezőnyéken. 1945-től a Képzőművészeti Főiskolán tanult, de 1948-ban "osztályidegenként" kitették az intézményből. 1951-ben a Nemzeti Színházhoz került díszletfestőnek, ugyanekkor kapcsolódott be a rajzfilmgyártásba gyakornokként. 1954-től rajzfilmtervezőként, 1957-től rajzfilmrendezőként tevékenykedett a Pannónia Filmstúdióban.

Dargay Attila a Rendhagyó történetek című portréfilmben (Forrás: Dargay Attila gyűjtemény / Filmarchívum)

Bár első önálló munkája, a hatvanas évek változásait megelőlegező Ne hagyd magad, emberke! (1959) karikatúraszerű elemeivel, filozofikus gondolataival a felnőtteknek készült, későbbi szinte egész pályafutása a gyerekeknek szólt. 1963-ban készült a Dióbél királyfi, 1970-ben a Rendhagyó történetek. Az 1967-es Variációk egy sárkányra című alkotását szintén a felnőttek élvezhették, említésre méltó a Hajrá, mozdony! (1972), a Három nyúl (1973) és a Visszajelzés (1977) is.

Jankovics Marcell és Gyulai Líviusz rajzfilmrendező kapta a látványtervezők munkásságára fókuszáló szolnoki Alexandre Trauner Art/Film Fesztivál életműdíjait.

A méltatás szerint Jankovics Marcell nemcsak rajzfilmrendezőként, illusztrátorként, hanem kultúrtörténészként is közismert, életműdíja nemcsak az animációs filmrendezőnek, hanem a polihisztornak is szól. Gyulai Líviusz munkásságát egyedülálló stílusérzék, virtuóz grafikai tudás és derűs, intelligens szellemesség jellemzi, az odaítélt díj tisztelgés életpályája egésze előtt.

A fennállásának 50. évfordulóját ünneplő szolnoki filmfesztiválon öt nap alatt több mint 150 vetítést tartottak. A szolnoki filmfesztivál tavaly vette fel Alexandre Trauner nevét, tisztelegve a magyar születésű, Oscar-díjas Trauner Sándor látványtervező munkássága előtt. A művész mintegy nyolcvan film díszletterveit készítette, Hollywoodban dolgozott például Orson Welles, Billy Wilder, Peter Ustinov és Fred Zinnemann rendező mellett. A Legénylakás című, 1960-ban bemutatott Wilder-film látványterveiért kapott Oscar-díjat.

Forrás: MTI

Az M2 gyerekcsatornáján október 20-án mutatják be az egész estés Boxi mesét, melyben kartonpapírból hajtogatott animációs figurák a terepasztal-rajongó gyerekek szívét szeretnék meghódítani.

Boxi, a kartonkutya és barátja, Kartomi egy különleges "doboz világban" élnek, egy kisfiú szobájának terepasztalán. A sorozat írója és rendezője Klingl Béla, akinek régi terve volt 3D animációs filmet készíteni hajtogatható figurákból, így készült el a Boxi sorozat 15 része, és most az egész estés mesefilm, melyre a Médiatanács Dargay Attila-pályázatán nyertek támogatást.

A 60 perces tévéfilmben az alkotók kerettörténettel és kiegészítő jelenetekkel kötötték össze az eddig elkészült epizódokat. Az új filmben emellett egy új képességgel ruházzák fel a főszereplő fiút, Kartomit: sok mindent tud tárolni a testében, ami nem meglepő, hiszen maga is dobozból van hajtogatva.