Január 31-én adták át a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) Film- és Tévékritikus Szakosztályának és a Magyar Filmművészek Szövetsége Filmkritikus szakosztályának elismeréseit. A megjelenteket Kocsi Ilona, a MÚOSZ elnöke köszöntötte, ezt követően pedig Kovács Bálint, a HVG újságírója értékelte a 2024-es évet. A 2024-es díjazottak teljes listája itt olvasható.

A magyar filmkritikusok Csáki László Kék Pelikan című animációs dokumentumfilmjét választották 2024 legjobb magyar animációjának. 

A valós eseményeket feldolgozó, felnőtteknek szóló animációs film sok humorral és korabeli zenékkel meséli el hogyan oldották meg okosba’ az utazást a kilencvenes évek csibészei. 1988-ban Magyarországon már mindenki igényelhetett világútlevelet, kinyíltak a határok, felszabadult az utazás lehetősége, a vonat és a busz azonban nagyon drága volt. Mit ér a szabadság, ha nem lehet élni vele? A Nyugatra vágyódó három jóbarát, Ákos, Laci és Petya rájönnek, hogy a MÁV-nál a jegyeket kézzel írva, kék Pelikan indigót használva töltik ki – egy budapesti belvárosi bérház egyik lakásában megkezdődnek a kémiai kísérletezések, hogy hamis vonatjegyekkel mehessenek világot látni…

A KAFF diákzsűrijébe idén is nyílt felhívásban keresik azt a hat hazai vagy határon túli főiskolást vagy egyetemistát, akik rajonganak az animációs filmekért, valamint szívesen és felelősségteljesen döntenek a díjazottakról. Jelentkezési határidő: március 1.

Idén május 27. és június 1. között rendezik meg a legnagyobb hazai animációs eseményt, a 17. Kecskeméti Animációs Filmfesztivált. A KAFF fő küldetése szemlézni az utóbbi két évben készült magyar és európai animációs filmeket, melyek több kategóriában versenybe szállnak a zsűrik és a közönség által kiosztott díjakért. A KAFF versenyprogramjában szereplő filmeket több grémium értékeli, majd dönt a díjakról: nemzetközi szakemberekből álló zsűri, diák-és junior zsűri, valamint a közönség is szavazhat a legkedvesebb filmalkotására.

Megfiatalodva érkezik a mozikba az örök klasszikus, mely nyomasztó hangvétele ellenére is sokakat terelt a film, az animáció világa és annak szeretete felé. Az idő urai január 23-tól a mozikban.

Mielőtt Claude egy balesetben életét vesztené a Perdide bolygón, üzenetet küld barátjának, Jaffarnak, hogy mentse meg magára maradt fiát, Pielt. A kommunikációra egy Miki nevű adó-vevő szolgál. Jaffar veszi a segélyhívást és el is indul a Perdide felé, ám űrhajójának fontos utasai vannak: Matton herceget száműzik bolygójáról, ezért feleségével, Belle-lel és egy rakás kinccsel menekül. A hercegnek nem tetszik a kitérő, ezért Mikin keresztül megpróbálja kicsalni a kisfiút a biztonságot nyújtó erdőből. Jaffar a mentőakcióhoz felveszi hajójára régi barátját, Silbadot. A nyolcadik utas: a Halál (1979) óta tudjuk, hogy a messzi űrből érkező segélyhívást mindig óvatosan és fenntartásokkal kell kezelni, mert az önzetlenség és kíváncsiság rosszul sülhet el. Spoiler! Ezúttal sem pont úgy történnek a dolgok, ahogyan azt eltervezték.

A nálunk 1983-ban bemutatott, francia-magyar koprodukcióban készült sci-fi animáció alapjául Stefan Wul (Pierre Pairault) 1958-as A Perdide bolygó árvája című regénye szolgált, de attól több ponton is eltér. Ugyan rendezője René Laloux, látványtervezője pedig a kor egyik legnagyobb képregényese, Mœbius volt, a gyártás nagy része a Pannónia Filmstúdióban zajlott. A magyar változathoz a kor ismert színészei kölcsönözték a hangjukat: Sztankay István, Kállay Ferenc, Végvári Tamás, Halász Judit, Haumann Péter, Körmendi Janos, Kern András, Gruber Hugó, Usztics Mátyás, Szabó Gyula, Kézdy Görgy és még sokan mások.

A magyar kultúra napja alkalmából megérkezett a Csongor és Tünde új előzetese. A családi mesefilm Vörösmarty Mihály drámai költeménye nyomán, Dargay Attila eredeti figura tervei alapján, a sikeres nemzetközi alkotásokat is jegyző Cinemon Entertainment gyártásában, a Nemzeti Filmintézet támogatásával készült. A film 2025. április 17-én érkezik a hazai mozikba.

Csongor és Tünde története a minden akadályt legyőző szerelemről szól, amely most a gyerekek nyelvén mesél bátorságról, bajtársiasságról, a boldogságot kereső királyfi és a meseszép tündér kalandjain keresztül. A klasszikus mesében tündérek, királyfiak, ördögfiak és boszorkányok lenyűgöző világa kel életre, hogy meghódítsa a közönséget.

A 70-es években megkezdett nagyszabású tervet élesztette fel a Cinemon stúdió alkotócsapata, akik Vörösmarty időtlen költeményének feldolgozása során Dargay szellemiségét követték, Henrik Irén a néhai rajzfilmrendező alkotótársa és özvegye részvételével. Az alkotók a mozifilmhez felhasználták Dargay figuraterveit és bíznak benne, hogy a kedves képi világgal megszólítják a mai közönséget és eljutnak a gyerekek szívéhez.

Januárban két animációs pitchfórumra lehet jelentkezni: az egyik az Annecy MIFA pitchfórum, a másik pedig a Magyar Animációs Pitchfórum, a Friss Hús szervezésében.

A Magyar Animációs Pitchfórum két részből áll: az első pitch Budapesten lesz, ahol szakmai zsűri választja ki azokat a magyar projekteket, amelyek bemutatkozhatnak Annecy-ban, a hivatalos MIFA pitchfórumtól függetlenül, egy külön, csak magyaroknak dedikált, de nemzetközi közönség előtti pitchen. A magyar szervezés értékes része, hogy segíteni, mentorálni fogja a pitchek fejlesztését, felkészítését. 

Turai Balázs mutatja be filmtervét a Friss Hús pitchfórumán (Fotó: Friss Hús)

Február 13-tól újra nagyvásznon látható Mijazaki Hajao 2001-ben bemutatott, Arany Medve- és Oscar-díjas Chihiro Szellemországban című animéje. 

Az ADS filmforgalmazó tavaly december 5-én mutatta be a hazai mozikban Mijazaki Hajao A vándorló palota című kultfilmjét a 20. évforduló alkalmából, ezt a sort folytatja a februárban mozikba kerülő Chihiro Szellemországban.