A magyar nemzeti kultúra, művészi alkotómunka területén végzett kiemelkedő művészeti értékteremtő munkája elismeréseként Magyarország Érdemes Művésze díjban részesült 12 alkotó, köztük Horváth Mária, Balázs Béla-díjas animációs filmrendező, grafikus, bábtervező művész.
Horváth Mária 1952-ben született Pécsett, gyerekkorát Erdősmecskén és Vémeden töltötte. A pécsi művészeti középiskolába járt, ahol ötvösnek tanult. 1971 óta dolgozik a rajzfilmes szakmában: 1971 és 1979 között a Pannónia Filmstúdió kecskeméti stúdiójában volt rajzoló, háttértervező és animátor. A ma már több mint 50 éves Kecskeméti Rajzfilmstúdió egy alapító tagja. Az animációs filmkészítés szinte minden fázisában dolgozott, rendezett reklám-, sorozat- és egyedi filmeket, műsor szignálokat, foglalkozik könyv illusztrációval, plakáttervezéssel, látvány- és bábszínházi tervezéssel is.
Horváth Mária (Forrás: Kecskemétfilm)
Első egyedi filmje az 1982-es Az éjszaka csodái, mely Weöres Sándor azonos című verse alapján készült, a Kaláka együttes zenéjével. A film az Ottawai Nemzetközi Animációs Fesztiválon második díjat nyert. Az 1992-es Zöldfa utca című kisfilmjéért Cartoon d'Or-ra jelölték. 1990-ben kapott Balázs Béla-díjat.
"Horváth Mária sokoldalú munkásságának mennyiségileg legnagyobb szeletét a sorozatepizódok jelentik, legyen szó a már lezárult Magyar népmesékről (1977–2011), amelyből több mint negyven epizódot jegyez társ-, illetve főrendezőként, vagy a 2010-es évek olyan szériáiról, mint A Négyszögletű Kerek Erdő és a Cigánymesék." – írja az alkotóról Varga Zoltán az MMA MMKI Lexikonában. "Az életműben azonban nem kevésbé fontos az egyedi filmek csoportja. A rendező rövidfilmjeit kezdettől fogva a szériákat is jellemző fixa ideák formálják: a vonzalom a meséhez és a költészethez. „Az animációs film, véleményem szerint, maga is költészet! Az animáció sűrített képek és gondolatok folyama, mint a vers” – vallja, s ez a művészi hitvallás már első egyedi filmjében, Az éjszaka csodáiban kirajzolódik."
Forrás: Kecskemétfilm, MMA Lexikon, Alapfilmek
