Írások animációs filmekről, hosszra, formára és nemzetiségre való tekintet nélkül

Dot & Line

Dot & Line

Ezeket várjuk legjobban a 6. Primanimán

2017. október 18. - Herczeg Zsófi

Ma kezdődik a legcsaládiasabb filmfesztivál, a Primanima, mely ismét a legfrissebb animációkat hozta el elsőfilmes rendezőktől, illetve filmes egyetemek vizsga- és diplomamunkáiból. A több mint 100 rövidfilmből kiválasztottunk a legjobban várt 30-at.

Az idei versenyprogram nagy része valamilyen társadalomkritikus üzenetet hordoz, az egyénre, vagy egy mikroközösségre koncentrálva mutat be sokakat érintő problémát. Andreae Lucréce Cannes-t is megjárt Nagyapa, a rozmár című filmje egy család gyászát jeleníti meg groteszk módon, melyben a tengerparton szürrealitásba hajló események kovácsolják össze a szétesett rokonokat. Natasha Tonkin Szemtől szembe című filmje szintén egy szétesett családról szól, mely tagjai telefonjaik nyomkodásával építenek falat a problémákkal való szembenézés és a látszatéletük között. A real size animáció újonca, a The Bigger Picture című diplomafilmjével Oscar-jelölt Daisy Jacobs az első filmjében maradt az életnagyságú falfestéses animációnál, de újításként megspékelte azt egy kis pixillációval. Az egész történet egy személyes családtörténetet mesél el a 80-as években megnövekedő válások és az azt megélt gyerekek szemszögéből. Paulina Ziolkowska filmje, az Oh, anyám! éppen ennek az ellenkezőjéről, a nem elválásról és a ragaszkodásról szól. Az anya testileg és lelkileg is képtelen elengedni fiát, akit még akkor is gyerekként kezel, amikor az már belépett a férfikorba, ez pedig folyamatos terhet és elnyomást, megfojtást jelent a férfi számára. 

full_story.jpg

Daisy Jacobs: Az egész történet

Az Annecy-ban a legjobb diplomafilm díját elnyerő Áradás Jonatan Schwenktől egy mikrotársadalmon keresztül mutatja be, hogy egy zárt közösség inkább elfordítja a fejét a gondokról és csak magában dühöng, minthogy bármit is tenne ellene. Amelyik tag viszont tesz a probléma megoldásáért, az hamar kirekesztve találhatja magát. Anna Eijsbouts versadaptációja, a Neil Gaiman azonos című műve alapján készült Gyűlölet kapható rímekbe szedve mondja el mennyire befolyásolható az ember és mekkora összekovácsoló ereje van a gyűlöletnek, amit nagyon könnyen el lehet ültetni az emberek fejében.

Lalita Brunner Elmerülve című filmjében az egyénre fókuszálva mutatja be azt a pillanatot, amikor a pánikra hajlamos ember felnagyítja a legapróbb dolgokat maga körül, ami végül a szétesésbe vezeti, de a filmjében megoldást is kínál erre az állapotra. Raja Suraya stop motion animációja, a Ne gondolj a rózsaszín elefántra egy olyan kislányról szól, aki minden körülötte lévő tárgytól valami borzalmasat vizionál: levágni az öccse ujjait, megölni a macskát, önmagában kárt okozni, mely látomásoktól ő maga is retteg. A film érzékenyen mutatja mennyire nehéz önmagunkat legyőzni, de végül esélyt ad az optimizmusra. Nem így a papírkivágásos technikával készült Bene látóhatára, melyben egy dzsungelben, orvvadászok közt élő kisfiú döbben rá a felnőttek borzasztó tetteinek súlyára, akit a társadalom ezért felemészt. Dmitry Ivanov A robbanás című filmje sem jár messze ettől, az orosz animáció ugyanis a kisemberre koncentrálva mutatja be a hatalom irányítóképességét a bogarat ültet a fülébe mintájára. Chiara Tessera Eva című animációja is egy hatalomjátékot mutat be: egy camgirl-lel készült interjú válik a hatalom teniszpályájává, ahol sosem tudhatjuk, hogy a nő irányít, akit néznek, vagy azok, akik vágyaik kiélésére fizetnek (és aláznak) meg embereket.

sog.jpg

Jonatan Schwenk: Áradás

Nikita Diakur Csúnya című filmje a David O'reilly-féle hibaesztétikát juttathatja eszünkbe. Az antiutópisztikus világban mindenki csúnya és rossz körülmények közt él, az elkorcsosult emberi viselkedés pedig a még szerencsétlenebben, egy kivert macskán csattan, akit végül egy törzsfőnök vesz védelmébe és vezeti át egy jobb világba. Paul Jadoul Totemek című filmje is a szürrealitással és a túlvilággal játszik: főhőse egy favágó, akire munkája közben rádől egy fa és szenvedései közben megannyi állat formáját veszi fel, akikkel ha csak egy pillanatra is, de eggyé válik. A túlvilág képében jelenik meg az emberi psziché D'Addazio Lora Juliette című filmjében, melyben három lány szenved autóbalesetet, a legszendébb közülük pedig csak a pszichéje gonosz kivetülésével tud kiállni magáért. Harriet Francis Croucher Kék fény című animációja a poszttraumás stresszről mesél, azoknak a meghatározó eseményeknek a létéről, amelyek mindig velünk fognak maradni és formálni fogják a személyiségünket. 

De nem csak ilyen komoly filmek lesznek a Primanimán. Heta Jäälinoja Penelope című filmjében a finnekre jellemző csattanós humorral mutatja be egy rendetlen lány randi előtti készülődését. David Stumpf Kovbojok földje két svenkben forgatja ki a vadnyugat abszurd és logikátlan működését egy bandita üldözése során. Eugene Boitsov Az asztal című szösszenete egy pedáns asztalosról szól, akit mindig megzavarnak és aki annyira megszállottja a munkájának, hogy végül eggyé válik vele. Florian Babikian, Vincent Bayoux, Victor Caire, Théophile Dufresne, Gabriel Grapperon és Lucas Navarro Kerti parti című 3D filmjében egy elhagyatott házat laknak be és derítenek fel viccesebbnél vicces módon állatok, miközben a háttérben kirajzolódik egy gengsztertörténet. Liza Astretsova Felébreszteni a farkast című filmjében egy társasház groteszk lakói abszurdabbnál abszurdabb módon próbálják tudtukon kívül felébreszteni a szendergő farkast. Nagy Szabolcs KAFF-on a legjobb elsőfilm díját elnyert Fiaskó című animációjában egy telhetetlen öregember próbál túljárni egy furcsa mágikus lény eszén, macska-egér játékuk pedig egyre mókásabbá válik.

cowboyland3.jpg

David Stumpf: Kovbojok földje

Renata Gasiorowska imádnivaló Punci című filmje amilyen egyszerű látványvilágú, annál viccesebb: egy fiatal lány minden örömszerzési kísérlete kútba hullik, mikor a puncija megunja ezt, leugrik, és elkezdi magát a legkülönbözőbb módokon kényeztetni, ami a lányra is nagy hatással van. Marta Magnuska Idegen test című animációja is egy lány és az ő testrésze kapcsolatát mutatja be, azt, hogy hogyan szokja meg és fogadja el új testrészét és egyben önmagát. Matt Reynolds Hotdog kezű filmje egy olyan lányról szól, akit ujjai miatt kigúnyolnak a többiek, ám ami az egyik társadalomban gúny tárgya, az egy másikban királynővé teheti az embert. Férfiak beszélnek az orgazmus-élményeikről Antoine Bieber Petit Mort című filmjében, mely nagyon érzékenyen mutatja be a sokszor tudaton kívüli pillanat különbözőségét és az emberekre gyakorolt hatását. 

Anete Melece Analízis Paralízise két szálon fut: egy bűntényt felgöngyölíteni vágyó kertészhölgy és egy sakkpartnert kereső öregúr vonalán, akiknek valószerűtlen találkozása mindenre magyarázatot és megoldást ad. Elli Vuorinen Fájó szemek az örökkévalóságnak című filmje egyszerre szorongáskeltő és varázslatos: kellemetlenebbnél kellemetlenebb emberek érkeznek az optikus boltjába, akik minden látszerét valamilyen furcsa módon használják, amivel új megvilágításba kerülnek bizonyos dolgok, amik hol szépek, hol megbotránkoztatók. Kilian Vilim Szétesve című animációjában egy liftes fiú próbálja felkelteni az utasai figyelmét, amiből egy szürreális és abszurd egyveleg lesz, amivel önmagát is darabokra szedi és újra összerakja. Felvidéki Miklós Gorgon című horror homage-a nemcsak a kísértetház toposzt, hanem az ókori mitológiákat is egybegyúrja, mindezt csodaszépen kidolgozott és aprólékos látványvilággal. Piotr Kabat pedig egy igazi exploitationt készített a Szuperfilmmel, amelyben a tömegkultúra különböző meghatározó termékei és elemei, firkák, logók, feliratok, szlogenek keverednek hajmeresztően őrületes és lendületes módon. 

sore_eyes.jpg

Elli Vuorinen: Fájó szemek az örökkévalóságnak

A fesztiválon három egészestés animáció is lesz, ráadásul véletlen egybeesés, hogy mindegyik film a rendező első nagyjátékfilmje, vagyis ennél jobban bele sem illhetnének a Primanima programjába. Az Oscar-jelölt A vörös teknős  (kritikánk itt) és az Életem Cukkiniként mellett amit igazán várunk, az A levágott kezű lány (kritikánk itt), melyet a francia Sébastien Laudenbach rendezett a Grimm-testvérek azonos című története alapján. Az egyszerre minimalista, de művészileg mégis komplex film mindenféle technikát (hagyományos kézirajz, vízfesték- és 2D animáció, stb.) kever és olyan grafikai stílust használ, amit korábban csak rövidfilmekben láttunk.

A 6. Primanima október 18. és 21. között zajlik Budaörsön. A részletes program és információk a fesztivál megújult honlapján érhetők el. Facebook-esemény itt.

A bejegyzés trackback címe:

https://dotandline.blog.hu/api/trackback/id/tr1112938505

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása