Írások animációs filmekről, hosszra, formára és nemzetiségre való tekintet nélkül

Dot & Line

Dot & Line

A dél-koreai animációs játékfilm története / I. rész / A dél-koreai animáció kezdetei

2015. augusztus 18. - Faragó Zsófi

1. rész: A dél-koreai animáció kezdetei

A dél-koreai film jelene vitathatatlan sikertörténet, amit belföldön szinte egyedülállóan magas nézőszámok (a mozijegyek felét hazai filmekre adják el), külföldön pedig folyamatos fesztiválsikerek igazolnak. Miközben Dél-Korea a ’90-es évek óta a harmadik legnagyobb animációgyártó ország a világon az USA és Japán mögött,(1) az animáció évtizedekig mellőzött mostohatestvérként volt jelen a koreai filmiparban, és teljesen ismeretlen volt a nyugati nézők számára. A 2000-es évek termése már biztató fellendülést mutat és a kortárs sikerek mögött hosszú, lappangó folyamatot sejtet. Cikksorozatom a dél-koreai egészestés animációk legfontosabb mérföldköveit és napjaink sikereit tekinti át.

A koreai animáció története majd' 50 éves késéssel indult az amerikaihoz képest. Az ’50-es, ’60-as évekig a koreai mozik jórészt nyugatról importált animációkat játszottak, amelyek közül a legsikeresebbek a Disney rajzfilmek voltak. A Pán Pétert például annyira szerette a koreai közönség, hogy az évek során többször újra moziműsorra tűzték. Az első koreai animátorok persze nem vehették fel a versenyt a külföldi animációkkal, így a reklámipar felé fordultak. Mivel ekkoriban a televízió még nem terjedt el túl széles körben Dél-Koreában, a reklámokat mozikban vetítették és a közönség olyannyira szerette őket, hogy lehetőség volt egyre hosszabb (másfél-kétperces) animációk készítésére is. Nelson Shin visszaemlékezései szerint – aki szintén a reklámgyártásban kezdett és mindmáig meghatározó szereplője a koreai animációnak – ebben az időszakban ismerkedtek meg a helyi alkotók az animációkészítés technikájával, ekkor tanultak bele a szakmába.(2) Ezt az időszakot jelölhetjük ki tehát a koreai animáció kezdőpontjaként.

Az első koreai egészestés rajzfilm 1967-ben került a mozikba. A cenzúra és a szigorú filmirányítás miatt az alkotók gyerekfilmek gyártásába kezdtek, melyek a legkevesebb kockázatot jelentették számukra. Miután az élőszereplős gyerekfilmek nagy sikert arattak, az animációs alkotók is a gyerekközönséget célzó filmekkel léptek elő. A Hong Gil-dong (r: Shin Dong-heon, 1967) elkészülését az is ösztönözte, hogy az addig leginkább külföldi filmeket játszó mozik tulajdonosa, a Segi Sangsa a kvótatörvény miatt (külföldi filmek behozatala hazai filmek gyártásához volt kötve) valami különlegessel szeretett volna előállni, ami garantáltan vonzó a nézők számára.

hong_gil-dong.jpg

Bár a készítőknek nem volt tapasztalatuk a játékfilm hosszúságú animációk terén, mégis bámulatos eredményt voltak képesek felmutatni. A Hong Gil-dong rajzfilm, amihez nagy mennyiségű celluloidra volt szükség, ezért a katonaság által használt celluloidot mosták le és használták újra a filmhez. Emellett kifejlesztették a kettős exponálás technikáját, amivel lehetővé tették az árnyékok megjelenítését, valamint ez volt az első egészestés animáció, amiben az előre felvett szinkronhangokhoz igazították a képen látható szereplők beszédét.(3) A film ezért nem csak a koreai, hanem az egyetemes animációtörténetnek is meghatározó darabja. Ellentmondásos információk szólnak arról, hogy mekkora volt a költségvetése, de az ez időben készült más animációkhoz viszonyítva körülbelül 20 millió won-ra tehető, ami magas összegnek számít. A kritikusok és a közönség egyaránt jól fogadta, kb. 120 000 jegyet adtak el rá, így az év második legnézettebb filmje lett. Ám a Hong Gil-dong sikerét a koreai animáció évtizedekig nem tudta megismételni.

Bár az elkövetkező években készült még néhány egészestés animáció, melyek főként a koreai néphagyományra, mesékre építettek, a mozilátogatók száma folyamatosan csökkent.(4) Éppen mire szárnyra kapott volna az egyedi ötleteken alapuló animációs játékfilmek gyártása, a televízió egyre szélesebb körben elterjedt.

1-2. Yu Kie-Un: Global Division of Cultural Labor and Korean Animation Industry. In: John A. Lent (szerk.): Themes and Issues in Asian Cartooning: Cute, Cheap, Mad, and Sexy. 1999.

3. What is Korea’s first feature-length animation film? Korea Film Archive. (http://www.koreafilm.org/feature/ans_9.asp utolsó letöltés: 2014.01.07.)

4. Thomas Giammarco: A Brief History of Korean Animation Part I- II. (http://koreanfilm.org/ani-history.html utolsó letöltés: 2015.01.09.)

süti beállítások módosítása