Idén nyolcadik alkalommal rendezik meg az Országos Rajzfilmünnepet, rendhagyó módon online, ami számos új és izgalmas lehetőséget jelent. A programunkban szereplő 200 film az esemény és a csatlakozó helyszínek egyedi YouTube-csatornáján lesz látható, így az otthon biztonságában, a fotelban lehet élvezni a legújabb rajzfilmeket és az örök klasszikusokat.

A KEDD Animációs Stúdió országszerte közel száz helyszínnel karöltve szervezi meg az Országos Rajzfilmünnepet november 13. és 15. között, melyet az esemény Youtube-oldalán lehet követni.

Idén negyven éves Magyarország első Oscar-díjas animációs filmje, A légy, ezért a Rajzfilmünnep a film rendezője, Rófusz Ferenc életműve előtt tiszteleg, aki beírta nevét az egyetemes mozgókép történetébe és előkelő hely illeti meg őt a magyar filmtörténeten belül is. A háromnapos rendezvényen a nagysikerű rövidfilm mellett a rendező más alkotásai, többek között az Egy év Hoppifalván, a Ticket és Az utolsó vacsora is műsoron lesznek.

Rófusz Ferenc: A légy

A Polgár lányokról szóló rajzfilm nyerte a Legjobb Magyar Gyerekfilm díját a 3. CINEMIRA Nemzetközi Gyerekfilm Fesztiválon. A legjobb élőszereplős kisfilm egy iskolai beilleszkedéséről szóló izraeli alkotás, a legjobb animáció egy szlovák stop-motion lett. Az Európai Gyerekfilm Szövetség díját magyar animációs kisfilm, a Kippkopp a hóban kapta.  

Október 24. és 25. között zajlott a budapesti Akvárium Klubban 3. CINEMIRA Nemzetközi Gyerekfilm Fesztivál, Magyarország egyetlen családoknak szóló filmfesztiválja. A versenyprogramban a közönség a világ minden tájáról több mint 40 gyereknek szóló animációs és élőszereplős kisfilmmel találkozhatott. A legjobb filmeknek járó Arany Mókus díjakról a szakmai zsűri döntött, továbbá díjat osztottak az Európai Gyerekfilm Szövetség (ECFA) képviselői is. A fesztivál fődíjasát, a Legjobb Magyar Gyerekfilm díjazottját gyerekzsűri választotta ki.

B. Nagy Ervin: A Polgár lányok

A Legjobb Magyar Gyerekfilmnek járó Arany Mókus-díjat és az azzal járó 300.000 Ft-s pénzdíjat B. Nagy Ervin Cserebogarak szériájának A Polgár lányok című epizódja nyerte (a film itt megtekinthető). A gyerekzsűri külön dicséretben részesítette Mészáros Bori a Budapesti Metropolitan Egyetemen készült stop-motion animációját, Az utolsó Yetit (a film itt megtekinthető).

Az Árpád-házi szentekről kezdődhet új sorozat gyártása a Kecskemétfilm stúdiójában a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával.

Árpád-ház szentjei címmel készül ismeretterjesztő sorozat a Kecskemétfilmnél, melynek rendezője és tervezője Békési Sándor teológus, grafikus, animációsfilm-tervező, aki korábban olyan animációkon dolgozott, mint a Daliás idők vagy A hercegnő és a kobold, illetve dramaturgként jegyzi Rófusz Ferenc Az utolsó vacsora című kisfilmjét. 

Részlet az Árpád-házi szentek képes forgatókönyvéből (Forrás: hiros.hu) 

Hétvégén ért véget a Szolnokon tartott Alexandre Trauner Art/Film Fesztivál, melyen díjazták Rófusz Ferenc, M. Tóth Géza, Klingl Béla, Ulrich Gábor és Bakos Fanni animációs kisfilmjeit, Mikulás Ferenc pedig életműdíjat kapott. 

Az idei Alexandre Trauner Art/Film Fesztiválon öt nap alatt  124 vetítést tartottak, ezek közül 10 filmet az Európai nagyjátékfilmes versenyprogramban, 114-et a Képzőművészeti és a Diákfilmes versenyprogramban  mutattak be. A vetítések és díjak odaítélése mellett a fesztivál több filmszakmai programmal is készült idén, ahol a látványtervezők munkássága állt a fókuszban október 13 és 18. között.

A fesztivál Képzőművészeti és Diákfilmes versenyprogram zsűrijének a tagjai Kollarik Tamás, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem igazgatója, a Nemzeti Filmintézet Televíziós döntőbizottságának tagja, Kucsera Tamás, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára, Varró Attila filmkritikus-filmtörténész és Futó Tamás tervezőgrafikus művész, képzőművész voltak. 

Rófusz Ferenc: Az utolsó vacsora

Október 24. és 25. között rendezik meg a 3. CINEMIRA Nemzetközi Gyerekfilm Fesztivált, amely az egyetlen, kifejezetten gyerekeknek és a kamaszoknak szóló filmes mustra itthon. Hazai premierként láthatók többek között a Berlinálén és a velencei filmfesztiválon debütált családi nagyjátékfilmek, a versenyprogramban pedig remek animációs és élőszereplős kisjátékfilmek versengenek az Aranymókus-díjért. A vetítések mellett számos interaktív filmes családi program is várja a látogatókat. 

Világszerte készülnek nagyszerű, gyerekeknek szóló filmek, azonban ezek az alkotások szinte soha nem jutnak el a hazai mozikba. Mi van a Disney- és Pixar-filmeken túl? A CINEMIRA komolyan veszi a gyerekeket, és idén is elhozza a legkiemelkedőbb nemzetközi gyerekfilmeket a hazai közönségnek. 

Az idei fesztivál programjában szereplő alkotások a gyerekek életét formáló erőkről mesélnek, olyan témákat is feszegetnek, mint a beilleszkedés, az elfogadás, a digitális függőség, az első szerelem, a nagyszülők elvesztése vagy épp a környezetünk védelme. Mindezt szórakoztató módon, a gyerekek nyelvén, a gyerekek szemszögén keresztül. A CINEMIRA ritka lehetőséget kínál arra, hogy a mai gyerekek mindennapi életével foglalkozó családi filmekkel találkozzon a mozivásznon a hazai közönség. A filmek képi fogalmazásmódjukban is különleges élményt nyújtanak, kitágítják a gyerekek vizuális horizontját. A CINEMIRÁN látott filmek után garantáltan lesz miről beszélgetnie a családnak.

Martin Smatana: Papírsárkány

Szellemesen állít tükröt az emberiség elé a legújabb magyar animációs sorozat, a Naszreddin hodzsa meséi, melynek címszereplője nevettetve adja át az élet nagy igazságait. Történeteit évszázadok óta hallgatják, elbeszélései bejárták a világ minden táját. A szóbeli hagyományoktól az írott könyveken át hodzsa történetei a KEDD Stúdió által most eljutottak a rajzfilmsorozatos változatig. A Naszreddin hodzsa meséi első évada már elérhető a Telekom tVOD-kínálatában.

Az 52 epizódból álló sorozat egy 13. században élt közel-keleti bölcs, Naszreddin hodzsa történeteit dolgozza fel, aki legendás eszével vált a török humor jelképévé. A széria rendezője és írója, Gerdelics Miklós Kúnos Ignác turkológus A török hodzsa tréfái című gyűjteményét vette alapul, modern köntösbe öltöztetve a klasszikus török meséket. A másfél-két perces történetek időtálló, univerzális üzenetet közvetítenek: a bolondos mester az abszurd humor nemzetközi nyelvén tanít a fortélyos gondolkodásra, szokásaink újraértelmezésére, ezáltal a keleti és a nyugati közönséget is megszólítja. "Az élelmes gondolkodás a magyar és a török mesehagyománynak is fontos eleme" – magyarázza Gerdelics Miklós rendező.

Naszreddin hodzsa meséi