Élesen megrajzolt posztapokaliptikus világot láttat a Reduction című film, de a pusztulás képeit nem öncélú műfaji játékra vagy káprázatos, de oktalan katasztrófaként használja, hanem belehelyezi a valódi emberi történet allegóriáját.

Halott és összeomlott világban tengődik a Reduction női főhőse. Omladozó épületek, mindent belepő homok és a romokban gyűjtögető emberek. Disztópikus jövőnek tűnik a felvázolt világkép, pedig az animációs film allegorikus módon a jelenünkre, egy a társadalmat foglalkoztató problémára reflektál.

A főhős egy név és hang nélküli nő, akinek nem egyedül kell elviselnie a világvége utáni állapotot. Gesztusaiból sejtjük, régóta társa a fiatalabb és vidámabb lány. A két hősnő együtt gyűjti az örökkévalóság kortárs jelképeit, a PET palackokat, hogy azokból tutajt építve átkeljenek a tengeren egy szebb világot ígérő szigetre. A sziget csupán apró messzi pont, amiről sokat nem tudunk. Az információval fukarkodó animációs rövidfilm csak a legfontosabb részleteket közvetíti: a sziget a cél, a műanyag bárka pedig a két nő kiútját jelenti. A főhőst azonban egy napon egy titokzatos, árnyszerű négylábú alak csalogatja. A nő egyre több időt tölt a hol kutya formájú, hol emberszerűbb fekete figurával, miközben emberi társától teljesen elhidegül. A lény a környezetre is jellemző tüskés felépítésű, intő jel lehet a nézőnek, hogy szándékai nem egyenesek, de a hős csak a gyámoltalanságot és az elesettséget látja a ragadozó jellemet sejtető tüskék mögött is.

Szakály Réka Anna: Reduction

A Nemzeti Filmintézet szeptember 21. és 26. között negyedik alkalommal rendezi meg a Budapesti Klasszikus Film Maratont. A hat nap alatt több fővárosi helyszínen, öt tematikus blokkban, hetvennél is több frissen restaurált klasszikus filmet láthat a közönség, többek közt a Szent István Bazilika előtti téren is. Mutatjuk az animációs programot.

Jankovics Marcell a magyar film történetének világszerte elismert rendezője, a magyar animáció egyik legjelentősebb művésze volt. Filmjein generációk nőttek fel, nem akadt nála avatottabb ismerője a magyar kultúrának és mondavilágnak. A cannes-i Arany Pálma-díjas és Oscar-díjra jelölt rendező Fehérlófia című filmjét 1982-ben a Los Angeles-i animációs olimpián beválasztották minden idők legjobb 50 animációs filmje közé. Alkotásainak szépsége nagyvásznon, immár restaurált változatban várják a nézőket. A Hommage szekcióban lesz Jankovics Marcell két filmje, a János vitéz és az Ének a Csodaszarvasról. Részletek itt.

Jankovics Marcell 1973-ban bemutatott nagyszabású János vitéz feldolgozásával indult a magyar egész estés animációs filmek gyártása. A népművészetet és a szecessziót egyedi módon ötvöző, színpompás zenés rajzfilm Petőfi Sándor születésének 150. évfordulójára készült. Ez volt Jankovics Marcell életművének első olyan darabja, amelyben a magyar kultúra évszázados értékeit ülteti át rajzfilmre. Bemutatásának évében több mint másfél millióan váltottak rá jegyet, és azóta is a magyar nézők egyik kedvence. Részletek itt.

Jankovics Marcell: János vitéz

Szeptember 10. és 18. között tartották a 17. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivált, melynek szombati záróünnepségén Darabos Éva MOME Anim alumnit kétszer is díjazták.

A fiatal magyar alkotók kisfilmjeit bemutató CineNewWave kategóriában versenyzett Darabos Éva Pá, kis panelom! című MOME Anim diplomafilmje, mely elnyerte a kategória 500 ezer forinttal járó fődíját. A zsűri indoklása szerint a film "egy evidenciának hitt hely és a mindennapi tapasztalatok sajátos, szemet felnyitó olvasata. A rendező szürreális karaktereken keresztül mutatja meg annak a helynek a szívmelengető árnyalatait, amit épp elhagyni készül." 

Idén is kiosztották a magyar animáció ifjú tehetségei számára létrehozott Dargay Attila-díjat, melyet szintén Darabos Éva nyert. A zsűri szerint "Darabos Éva bájos, ötletes, néha szürreális filmjein látszik, hogy alkotója rendkívüli fantáziával bír. Biztos kézzel kezd filmjei megvalósításához és az eredmény mindig egy egyedi látásmódú alkotás."

Darabos Éva: Pá, kis panelom!

A hazai és külföldi kis kiadók, print- és zinekészítők eseménye, az Ukmukfukk Zinefeszt idén rendhagyó módon a DRUKKER alkotóközösséggel társulva pécsi helyszínről jelentkezik egy háromnapos rendezvénnyel. Idén a fesztivál fókuszában a hazai alkotók állnak.

Az Ukmukfukk Zinefeszt hat éve indult azzal a céllal, hogy lenyomatot adjon a magyar zinekultúra aktuális állapotáról. Ugyanakkor nemzetközi kontextusba is helyezte a hazai készítőket azáltal, hogy párbeszédet hozott létre a Magyarországra látogató külföldi alkotókkal, amelynek eredményeként kölcsönösen inspiratív együttműködések, és egy európai szubkulturális platform jött létre.

Ennek is köszönhetően az elmúlt években olyan változáson és növekedésen ment át a hazai zine-szcéna, hogy megérett arra, hogy csak magyar alkotókat mutasson be a fesztivál. Két éve is a magyar zine volt a fesztivál középpontjában, 2020-ban pedig ismét nemzetközi alkotók lettek volna fókuszban, ha nem lett volna világjárvány. De pont a járvány miatt, hogy idén se maradjon el a zine-ünnep, egy kisebb lélegzetű eseményt szerveztek 2021 szeptemberében, méghozzá Pécsen, a magyar zinekkel a főszerepben.

Eltelt a nyár, volt egy MOME Anim Summer Premier, egy Kecskeméti Animációs Filmfesztivál, és idén is szerveztünk a Pride-on egy animációs kisfilmes vetítést megannyi csúcsszuper alkotással. A nyári kedvenceinkből válogattunk.

A Magyar Posta és az MTVA közös kezdeményezésében létrejött mesehősök bélyegkollekció idén tovább bővült. A Süsü, a sárkány mesejáték, majd a Frakk, a macskák réme papíranimációs filmsorozat figurái után bélyegre kerülnek a Magyar Televízió egy másik ikonikus mesesorozatának szereplői is. A Magyar Posta 2019-ben indított mesehősök bélyegsorozatának 2021-es kiadásán az 1970-es években megismert és gyorsan népszerűvé vált Kukori és Kotkoda című rajzfilm jól ismert alakjai szerepelnek.

A Kukori és Kotkoda az első olyan tévémese-sorozat volt, amely a Magyar Televízió megrendelésére készült. Írója Bálint Ágnes, tervezője és rendezője Mata János. Az alkotók nem csupán esendőségükben is szerethető figurákat alkottak, hanem ügyeltek arra is, hogy a figurák tojásformákból álljanak össze, mert így a gyerekek is könnyen meg tudják rajzolni. A sorozat ma már jól ismert zenéjét Lovas Ferenc szerezte.

A rajzfilm alapötletét Bálint Ágnes egyik kolléganője adta, aki gyakran panaszkodott arra, hogy férje nem hajlandó semmilyen házimunka elvégzésére. Így született meg Kukori, aki lustaságával minden epizódban felbosszantja Kotkodát, illetve egyéb bonyodalmakat okoz. A rajzfilmből 2 széria, összesen 26 epizód készült. Kotkoda hangját eleinte Psota Irén kölcsönözte, majd Hacser Józsa, Kukori pedig Márkus László hangján szólalt meg.