Radikális gondolatkísérlet anyagi magvalósítása az Attitűd, mely okosan használja a stop motion technikát, miközben egzisztenciális kérdéseket feszeget.
Idilli kertes házzal indul az Attitűd című stop motion animációs film. A néző hozzáállása ide vagy oda, az idill szó szerint kettészakad, ahogy a nézői pozíció hátrébb kerül, és kiderül, hogy mindez csak festmény volt egy szűk lakás falán. A zárt világban pedig a fali dísz szétesése a legkisebb gond, látszólag minden a semmibe vész.
Pataki Szandra és Kemény Zsuzsanna filmjének főszereplője egy név és arc nélküli egyén, a nagybetűs ÉN, akinek helyzetébe mindenki (főleg nagyvárosi fiatal) beleképzelheti magát. A hős élete, pontosabban környezete a szétesés jeleit mutatja, ahogy a virágok a vázában, a kabát ujja, de lassan minden más is saját árnyékává, áttetsző, anyagtalan tárggyá válik. Minden művészet közül a film tudja leginkább hatásosan láttatni az elmúlást, hiszen az idő függvényében mutatja először a létezés fázisát, majd annak hiányát. A stop motion technika pedig ezt fokozza azzal, hogy minden, amit látunk, valódi anyag, minden képkocka az egyszer létezett valóságot tükrözi.
Pataki Szandra, Kemény Zsuzsanna: Attitűd