A Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum gondozásában jelenik meg DVD-n december 10-én Jankovics Marcell két klasszikusa, a Fehérlófia és a János vitéz, melyeket nemrégiben újítottak fel 4K-ban.

Jankovics Marcell 1973-ban bemutatott nagyszabású János vitéz feldolgozásával indult a magyar egész estés animációs filmek gyártása. A népművészetet és a szecessziót egyedi módon ötvöző, színpompás zenés rajzfilm Petőfi Sándor születésének 150. évfordulójára készült. Ez volt Jankovics Marcell életművének első olyan darabja, amelyben a magyar kultúra évszázados értékeit ülteti át rajzfilmre. Bemutatásának évében több mint másfél millióan váltottak rá jegyet, és azóta is a magyar nézők egyik kedvence.

A János vitéz teljes körű digitális felújítása a Magyar Nemzeti Filmalap igazgatóságaiként működő Filmarchívum és Filmlabor együttműködésében valósult meg. A felújított animációs klasszikust a világ legrégebbi filmarchívuma és filmmúzeuma, a párizsi Cinématheque Francaise fesztiválján vetítették először.

Ismét magyar animációs kisfilm lesz kísérőfilm a mozikban: az Oscar-díjra jelölt Uberto Pasolini (Alul semmi) új filmje, Az örökbeadás december 23-tól látható a hazai mozikban, mely előtt Ulrich Gábor Dűne című kísérleti filmjét láthatják a nézők.

Ulrich Gábor 1967-ben született Balázs Béla-díjas mozgóképművész, képzőművész a ’90-es évek óta alkot aktívan. Munkáira jellemző a kísérletezés, témáiban gyakran az emberi test organikus struktúrája jelenik meg, melyet képzőművészeti oldalról vizsgál. Mielőtt című kisfilmjével 2005-ben jelölték a rangos Cartoon d'Or díjra. Ulrich szerzői kisfilmjei számos neves fesztiválon versenyeztek, mint például az Annecy Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon, vagy a Hirosimai Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon.

Ulrich Gábor: Dűne

November 24. és 28. között rendezik meg a 19. Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztivált Budapesten. A gyereknek és a felnőtteknek szóló animációs filmvetítések az Uránia Nemzeti Filmszínházban, az Art+Cinemában és a Francia Intézetben várják az érdeklődőket. A kicsiknek animációs játszóházzal is készülnek a szervezők.

Az Anilogue idén tíz egész estés animációs filmet tűz műsorra, három rövidfilmes versenyblokkot nézhet a felnőtt közönség, a gyerekeknek két vetítéssel és játszóházzal is kedveskednek, bemutatkozik a portugál animáció múltja és jelene, ezen kívül jönnek az ultrarövid animációk és a csaknem hajnalig tartó animált éj.

Farkasok népe

Embertársaink döntő többsége, magunkat sem leszámítva, képtelen összeegyeztetni saját egyszeriségének tudatát a sajogva lüktető ténnyel, hogy gondolatai, szóhasználata és ízlése különféle forrásokból hagyományozódott át rá – akár tudatában van ennek, akár nem. Kétszáz évente egyszer feltűnő zseniket leszámítva az emberlény úgynevezett eredetisége többnyire csak a másolat másolatának frappáns csomagolását takarja. A művészetben sincs ez másként: a legtöbb, magára valamit is adó alkotó azért teper, hogy ne legyen elsőre is egyértelmű, hogy ő is csak a Campbell-féle „a hős útja”, a Rómeó és Júlia, a Káin és Ábel-történet vagy valamely hasonló, kopástűrő őstoposz mintázatát követi. Ez a teperés is előrelöki a kultúrát, amennyiben új stílusokat és irányzatokat szül – van azonban egy másik megközelítési mód is, amely feltétlenül ritkább, ezért a maga módján talán érdekesebb.

Mert vannak olyanok is, akik úgy tesznek, mintha szokatlanul nyílt kártyákkal játszanának. Felteszik a kezüket, és úgy mondják, hogy mi aztán nem csinálunk semmi forradalmit, csak mutatós mintázatokba rendezzük a kirakós mindenki által jól ismert, mintegy készen kapott darabjait. Ahogyan főművében, a Cowboy Bebop című japán animációs tévéfilmsorozatban Vatanabe Sinicsiró rendező is teszi – látszólag, mert biztos, ami biztos, mindjárt az út legelején kiteszi a „vigyázat! csalok!” táblát.

Bánóczki Tibor és Szabó Sarolta legelső mozifilmje a disztópikus Műanyag égbolt, melynek utószinkron munkálatai jelenleg zajlanak. Az utószinkron munkálataiba engedtek bepillantást az alkotók.

Hosszas kutatómunka után alkotja meg Bánóczki Tibor és Szabó Sarolta azt a lepusztult, elsivatagosodó környezetet, amelyben a Műanyag égbolt cselekménye játszódik. Az animációs rendezők szakemberek segítségét is kérték, hogy a 2121-ben zajló történetben a kizsigerelt környezetet (beleértve a Tátrát és a magyar vidéket) minél hitelesebben ábrázolják.

A rendezők által öko-disztópikusnak is nevezett sci-fiben az emberiség az apokalipszis utolsó óráiban jár. Mi vagyunk ugyanis az egyetlen élőlények, amelyek a tönkretett bolygón még kolóniába verődve túlélünk. A nemzetközi fesztiválokon többszörösen díjazott író-rendező páros víziója szerint a növények és az állatok már rég kihaltak, a talaj terméketlenné vált, a túlélők számára a teljes elszigeteltségben létező Budapest nyújthat egyedül menedéket a várost védő kupola alatt.

Műanyag égbolt

Negyedik alkalommal jön a CEE Animációs Workshop, mely egy egyéves, négy modulból álló képzési program animációs producerek és szakemberek számára. Jelentkezési határidő november 15.

A CEE Animációs Workshop egy egyéves képzési program, amely projektfejlesztésre és szakmai kapcsolatépítésre ad lehetőséget producerek és kreatív csapatuk számára. A workshopra jelentkezhet a Kreatív Európa MEDIA programban részt vevő valamennyi tagállam, köztük Magyarország szakemberei. Az egyéves program főleg olyan producerekre és projektekre fókuszál, akiknek animációs ipara kevés alkotást termel ki. Ennek ellenére jelentkezhetnek olyan producerek és projektek vezetői, akik vezető animációs iparral rendelkeznek, amennyiben bizonyítják, hogy érdeklődnek koprodukciós stúdiók iránt a Közép-Kelet-Európa régióban.

A cél, hogy az alkotóknak segítséget nyújtsanak tartalomfejlesztés területén a forgatókönyv-fejlesztéstől kezdve a művészeti és gyártási tanácsadásig, valamint a producerek és kreatívok bevonása a nemzetközi animációs iparágba, és animációs projektek fejlesztése a jelenlegi piaci és forgalmazási igényeknek megfelelően.