A Daazo csapata március 25. és 29. közt rendezi meg a harmadik Friss Hús fesztivált a Toldi moziban, ahol mind a kilenc blokkban lesz látható animációs rövidfilm is.

Facebook-esemény: https://www.facebook.com/events/830992293640760/

Nemzetközi versenyfilmek I., március 27. 19.00

I Remember 30’ Janna Ji Wonders – Germany
Last Base 14’ Aslak Danbolt – Norway
Capture 16’ Tamar Rudoy – Israel
Where we are 14’ Ilker Çatak – Germany
Meanwhile 5’ Stephen McNally – United Kingdom

Meanwhile trailer from Stephen McNally on Vimeo.

Nemzetközi versenyfilmek II., március 28. 17.00

The Phone Call 20’ Mat Kirkby – United Kingdom / Oscars 2015 for Short Film (Live Action)
Remains 30’ Yotam Ben-David – Israel
How to Build a Terrarium 16’ Emma Piper-Burket – Czech Republic
Killing My Girl 12’ Tasos Giapoutzis – United Kingdom, Greece
The Bigger Picture 7’ Daisy Jacobs – United Kingdom

The Bigger Picture Trailer from daisy jacobs on Vimeo.

Nemzetközi versenyfilmek III., március 28. 21.00 

Misophonia 24’ Marianne Skovdahl – Norway
Sunny 29’ Barbara Ott – Germany
The Noisemaker 16’ Karolis Kaupinis – Lithuania, Sweden
Faded Finery 11’ Sonia Gerbeaud, Mathias de Panafieu – France

Bad at Dancing 11’ Joanna Arnow – USA Berlinale 2015 Short Competition

Magyar Versenyfilmek I., március 25. 19.00, március 27. 17.00

Viadal / Fight 14' Szeiler Péter
Kamaszkor vége / End of Puberty 9' Szilágyi Fanni
Marea / Tides 15' Breier Ádám
Szépségkirálynő / Beauty Queen 13' Oláh Judit
Yes 9' M. Tóth Géza
Limbo Limbo Travel 17’ Kreif Zsuzsi, Zétényi Bori

Limbo-Limbo Travel trailer from Zsuzsanna Kreif on Vimeo.

Magyar Versenyfilmek II., március 25. 21.00, március 28. 15.00

Saudade 11' Fazekas Gyöngyi
Egy nap kezdete / The Beginning of a Day20' Teszler Tamás
Leftover 15’ Bánóczki Tibor és Szabó Sarolta

Visszajöttem volna / I would have come back 16' Besenyei Zsuzsanna
Az őz meg ott rohad a csomagtartóban / Rotten deer 25' Brauner Máté

Magyar Versenyfilmek III., március 26. 19.00, március 29. 21.00

Frusztráció / Frustration 3’ Kopasz Milán

Egy fiatal férfi felszáll a buszra és kezdetét veszi egy szürreális utazás, melynek során egyre mélyebbre hatol elfojtott, ki nem mondott frusztrációiban.

A telep / The Blocks 27' Csoma Sándor
Bestiárium / Bestiary 1' Kruppa Noémi

A paradicsom / The Paradise 13' Bán Attila
Betonzaj / Concrete Noise 30’ Kovács István

Magyar Versenyfilmek IV., március 26. 21.00, március 29. 17.00

Fasírt / Meatball 14’ Hartung Attila
Hetvenes / Seventies 29' Dombrovszky Linda
Szívradír / Heart Blocker 17' Csukás Sándor és Oláh Kata
Kiss Me Hard! 9’ Barta Árpád
Mese / Tale 7' Bertóti Attila

Rajzfilm Lenocskáról, Vanykáról, a királyról, a királynőről, a rablóról, az őrökről, a lóról, a kovácsról, a tűzoltóparancsnokról meg a feleségéről Danyiil Harmsz írása nyomán.

Magyar Versenyfilmek V., március 27. 21.00, március 29. 19.00

Terek / Places 23' Erkel Bálint
Reggeli látogató / Morning Visitor 13' Csicskár Dávid
Levél Istenhez / Letter to God 30' Topolánszky Tamás
Mező utca 1. / Meadow Street 1 Király Krisztián

Magyarországon 1993.10.31-én, 42 év után megszűnt a Szabad Európa Rádió. Ezen a napon egy vidéki kisvárosban különös esemény ütötte fel a fejét.

Expedíció / The Expedition 11' Szirmai Márton

Magyar versenyfilmek VI., március 28. 19.00, március 29. 15.00

Idegenek / Strangers 19' Kapitány Iván
Ól / Sty 10' Hermán Árpád
Jaffa 25' Szabó Szonja
Rimbaud 21' Lichter Péter

Boglárka 21’ Badits Ákos (részben animált)

Minden nap egy alma és a doktor al’ ma, tartja a mondás. Az ausztrál Peter Cornwell ezt visszájára fordítva egy olyan gyurmaanimációs rövidfilmet készített, amiben az orvosok számára a gyógyítás, és maga a kórház is teljesen új értelmet kap.

A 2003-as Ward 13 főhőse Ben, aki egy baleset következtében kórházba kerül. Mikor felébred, mindenféle furcsa és nyugtalanító, majd egyre vészjóslóbb és rémisztőbb eseményekkel szembesül. Ebben a láthatóan lerobbant és higiéniamentes kórházban nem a beteg meggyógyítása a cél, hanem az orvosok kénye-kedve szerinti átalakítása, csonkítása. Nem telik el sok idő, mire Ben is rájön, hogy bizony ő is potenciális alanya a Frankenstein-ház mániájának, és kénytelen lesz menekülésre fogni az útját, ami korántsem megy olyan könnyen.

Peter Cornwell: Ward 13

Az amerikai Tom Schroeder 2010-es Bike Race című rövidfilmje két barát fogadásáról szól, akik egy háromfordulós kerékpárversenyt szerveznek Tour de Force néven, hogy eldöntsék ki a jobb kerékpáros, Eddie Merckx vagy Lance Armstrong. A verseny egyre komolyabbá válik, amikor már nem csak a legjobb kerékpáros címe lesz a tét, hanem a barátság és a szerelem kérdése is.

A Bike Ride történetét Tom Schroeder egyik barátja ihlette, aki ötven mérföldet tett meg, csak hogy lássa a barátnőjét, aki végül dobta őt. A történetet maga a srác, James Peterson meséli el.

A két rövidfilm dobkíséretét a The Bad Plus dobosa, David King szerezte, illetve improvizálta, aminek a Birdman ismerete nélkül is elég vibráló hatása van a dokumentarista narrációval együtt.

A 2006-os Bicycle Messengers azért figyelemreméltó animáció, mert az élőszereplős közegben csak a címszereplők, a futárok vannak animálva. A jeleneteket leforgatták húsvér bringásokkal, majd nélkülük is, és az utóbbi anyagra rajzolták rá az először felvett snittek alapján a figurákat.

A Pesti Vigadóban február 10-én tartott Magyar animáció 100 című kiállítás nyitókonferenciáján elhangzott előadások közül a legtöbb felkerült a netre. Ezek a tovább gombra kattintva láthatók.

A Michael Fassbender főszereplésével készült, tavaly július végén bemutatott Frank kísérőfilmje Bucsi Réka többszörösen díjazott diplomamunkája, a Symphony no. 42 volt. A szeptember 25-én mozikba került Szabadesés is kapott egy kísérőt: Tóth Luca A kíváncsiság kora című, szintén számos díjjal jutalmazott animációs alkotása volt látható látható Pálfi György legújabb mozifilmje mellett. Ezzel vajon előkerül egy rég kikopott szokás, a kísérőfilmek vetítése a magyar mozifilm-forgalmazásban?

Tavaly augusztus elején pályázatot írt ki a KMH Film és a Vertigo Média maximum 10 perces rövidfilmek készítésére, melyek közül a legjobb alkotást Pálfi György Szabadesés című filmje előtt vetítették. A nyertes a MOME animáció szakán, később a londoni Royal College of Art mesterképzésén diplomázott Tóth Luca A kíváncsiság kora című filmje lett, mely az Annecy filmfesztiválon különdíjban is részesült.

Bucsi filmjének moziban történő bemutatása, kísérőfilmmé avanzsálása is meglepetés volt, az augusztusi kiírás után viszont már felmerül a kérdés, hogy esetleg mégis látnak potenciált a mozifilm-forgalmazók a magyar (animációs) rövidfilmek kvázi double feature-ként való vetítésében?

Rövidfilmek és diplomamunkák leginkább csak fesztiválok (Friss Hús, Titanic Filmfesztivál, Magyar Filmszemle, Primanima) vagy különleges vetítések (a Magyarhangya programjain, vagy legutóbb az Uránia Filmszínházban az egyhetes 100 éves a magyar animáció vetítéssorozatán), esetleg filmklubok (Pest megér egy estet, Filmestészta) keretein belül láthatóak, nemcsak rövidfilmes blokkokban, hanem kísérőfilmként is. A Symphony no.42-t például a Titanicon a Lovak és emberek című izlandi film mellett vetítették. Így a nagyközönséghez maximum televízióban vagy interneten juthatnak el, már ha megvásárolják a jogokat, illetve elérhetővé teszik az alkotók. Előbbire egyre több példát látunk (M. Tóth Géza: Mama, Glaser Katalin: Három nagymamám volt), de utóbbival is sokszor lepnek meg minket a készítők: Vácz Péter például 2013 karácsonyán pár napra elérhetővé tette Nyuszi és őz című, több mint 70 díjjal jutalmazott rövidfilmjét, de Szirmai Márton Grimm Café-ja is egy hétig volt látható tavaly január elején egy videomegosztó oldalon (azóta már teljes hosszában megtekinthető). Hiszen ha fesztiváloztatni szeretnék az alkotók, hogy filmjük minél több szakmai elismerésben, illetve díjban részesülhessen, addig nem lehet megosztani a világhálón.

Symphony no. 42 - teaser from Reka Bucsi on Vimeo.

A korábbi példákban animációs (a Mama esetében részben animált) rövidfilmeket említettem, nem véletlenül, hiszen ha kísérőfilmekről van szó, valószínűleg mindenkinek a Pixar rövidfilmjei jutnak eszébe. Az animációs stúdió sikeresen rászoktatta a közönséget a kidolgozott és mély tartalommal bíró, gyerekek és felnőttek számára is élvezhető rövid alkotásokra, amik olykor maradandóbb élményt okoznak, mint maga a főfilm (mint például az Egy bogár élete előtt játszott Geri sakkozik). Ezek a filmek általában egy geg (Nippfelkelés, Egyszemélyes zenekar, Presto) vagy egy érzékenyebb emberi probléma (Kissé felhős, La Luna, A kék esernyő) köré épülnek, és olyan módon vannak kidolgozva, ami a multiplexekbe járóknak, de a művészibb igényűeknek is szórakoztató.

A Symphony no.42 és A kíváncsiság kora vizuális, akusztikai és narratív szempontból is a szürreális, a fősodorbeli filmek konvencióit felrúgó, jóval elvontabb utat célozza meg amellett, hogy ugyanúgy az univerzalitásra törekszik, mint Pixar-társai. Ezek hangulatukban – akárcsak a Pixar-művek – igazodnak a nagyfilm érzelmi és képi világához, mondhatni ráhangolják a nézőt. Bucsi szubjektív, asszociációk által összekapcsolt jelenetekből álló rövidfilmje jól illik a Frank valóságon alapuló, komoly (művész)létbeli kérdésekkel foglalkozó, de a papírmasé fej által mégis őrületes és humoros, az érzelmi dinamika által formált cselekményéhez. Tóth Luca animációs rövidfilmjéről pedig egyenesen azt mondta Pálfi György (aki a Szabadeséssel a Taxidermia után egy újabb groteszk és szürreális formába öntött társadalomkritikát tár a néző elé), hogy szerinte bátrabb alkotás, mint az övé. Kis érdekesség, hogy a Csillagok háborúja első (vagyis negyedik) része előtt Reisenbüchler Sándor kollázstechnikával készült Pánik című, a jövőbeli technokrata civilizáció nyomasztó világáról szóló animációját adták a mozik.

Igaz, hogy míg a Pixar-filmek a multiplexek, a Frank és a Szabadesés művészmozik műsorát bővíti, így nyilvánvaló a tematikabeli különbözőség és a bátrabb művészi elemek használata. Az előbbinél a reklámok és a bemutatók vesztegetik az ember idejét, utóbbinál viszont egy 10 perces alkotással lehet gazdagabb a filmre jegyet váltó néző. A frissen diplomázott alkotóknak hatalmas lehetőség nemcsak nagyvásznon, de nagyközönség előtt is bemutatni munkájukat, amivel a nagyjátékfilmek árnyékában tengődő rövidfilm presztízsét is növelhetnék.

The Age of Curious (trailer) from Fakt 13 Visual Lab on Vimeo.

Az írás eredetileg az ELTE-BTK kari lapjában, a PBÚ-ban jelent meg.

A Bottle egy homokember és egy hóasszony keserédes szerelmi történetét meséli el, akik anyagukból adódóan külön földrészen élnek, az egyetlen kommunikációs csatorna köztük egy palack, ezen keresztül üzengetnek egymásnak. Mindkét fél a saját élőhelyén előforduló anyagokat küldi a másiknak, amivel fokozatosan alakul és rajzolódik ki a két, kezdetben személytelen természeti anyag egyénisége, a végén pedig elérkeznek a nagy – és végső – találkozás ötletéhez.

Bottle from Kirsten Lepore on Vimeo.

Ahogy már Shakespeare is megírta, "hű lelkek násza nem ismer akadályt", így a kisfilm két főszereplője sem, még akkor is kitartanak egymás mellett, ha pontosan tudják, milyen vég vár rájuk. A szerelem ezerféle jelentését és kifejezési módját, de ha egyet hátra lépünk, akkor a barátság mibenlétét is kiolvashatjuk a két formátlan figura kapcsolatából. Kezdve attól, hogy a távolság nem feltétlenül számít a kapcsolattartásban, hogy eltérő kultúrák képviselői is képesek jó viszonyban lenni, vagy hogy mennyire hat az egyik életére a másik, hogy milyen módon formálja saját képére az egyik a másikat, hogy egy kapcsolatot csak a folyamatos és kölcsönös figyelmességen alapul. Vagy éppen pusztán azt, hogy milyen mohón szeretnénk örömet okozni a másiknak és ez akkor is sikerül, ha mások számára furcsának tűnhet az ajándék. És ezek még csak a legalapvetőbb gondolatok voltak, amik a szerelemmel vagy barátsággal kapcsolatban eszébe juthatnak az embernek.

A kisfilmet jegyző Kirsten Lepore a CalArts (California Institute of the Arts) hallgatójaként készítette ezt a stop-motion animációt, amiben a két fő animált anyag a hó és a homok. Lepore már egy korábbi filmjében, a Sweet Dreams-ben is az összeférhetetlenséget, a két teljesen eltérő kultúrából származó figurát: a dzsentri édességvilágból érkező muffint és a puritán zöldségvilágban élő sütőtököt párosította, az ő szerelmüket helyezte a középpontba, mindezt a muffin személyes vágyódásán és robinson crusoe-i utazásán keresztül bemutatva.

Sweet Dreams from Kirsten Lepore on Vimeo.

A Bottle kiválósága nem pusztán az ötletben, de a kivitelezésben is rejlik. Lepore a legminimálisabb és legkézenfekvőbb anyagokkal képes dolgozni, és olyan egyszerű ételekből, mint a fagyis tölcsér, a muffin, a nyalóka is képes önálló világokat felépíteni, amikben a szereplőknek felismerhető karaktere van, még arc nélkül is. A Bottle-ben is ezt látjuk, hiába pusztán egy halom hó és egy kupac homok a főszereplő, a hozzájuk adott apró élőhelyi jellegzetességek és mozgásuk (illetve annak illúziója) formálja őket élőkké, akikkel a néző képes együttérezni. És mi az animáció lényege, ha nem az életre keltés, ami nem csak a filmszalagon, de a befogadóban is megmozgat valamit.

Az írás eredetileg a Hetedik sor közepe című oldalon jelent meg.