Az amerikai Tom Schroeder 2010-es Bike Race című rövidfilmje két barát fogadásáról szól, akik egy háromfordulós kerékpárversenyt szerveznek Tour de Force néven, hogy eldöntsék ki a jobb kerékpáros, Eddie Merckx vagy Lance Armstrong. A verseny egyre komolyabbá válik, amikor már nem csak a legjobb kerékpáros címe lesz a tét, hanem a barátság és a szerelem kérdése is.
A Bike Ride történetét Tom Schroeder egyik barátja ihlette, aki ötven mérföldet tett meg, csak hogy lássa a barátnőjét, aki végül dobta őt. A történetet maga a srác, James Peterson meséli el.
A két rövidfilm dobkíséretét a The Bad Plus dobosa, David King szerezte, illetve improvizálta, aminek a Birdman ismerete nélkül is elég vibráló hatása van a dokumentarista narrációval együtt.
A 2006-os Bicycle Messengers azért figyelemreméltó animáció, mert az élőszereplős közegben csak a címszereplők, a futárok vannak animálva. A jeleneteket leforgatták húsvér bringásokkal, majd nélkülük is, és az utóbbi anyagra rajzolták rá az először felvett snittek alapján a figurákat.
Az 1987-es Red's Dream a Pixar és John Lasseter második rövidfilmje (a Luxo Jr. az első). A rövidfilm egy piros monocikliről szól, aki egy kerékpárbolt sarkában álmodozik szebb karrierről.
A 2007-es Bicycle Trip főhőse egy svájci kémikus, Albert Hofmann, aki 1943-ban egy véletlen folyamán ismerkedett meg az LSD hallucinogén hatásával. A film erről az LSD-tripről szól.
A The Road Ahead-et a kanadai Sindre Ulvik Péladeau 3300 kilométeres túrája inspirálta Montreal és New Orleans között. A rendező megpróbálta összefoglalni a háromhetes út tekerés általi monotonitását a helyszínek és az időjárás változékonyságával, amikor a pedálozás már egy olyan reflexszé válik, mint a levegővétel.
A Dargay-Jankovics-Nepp trió 1964-ben indult Gusztáv című sorozatának egyik epizódjában a címszereplő benevez egy kerékpárversenyre, ahol sajátos megoldásokkal próbálja legyőzni ellenfeleit.
A Life Cycle egy rövid összefoglaló arról, hogy milyen kapcsolata van az embernek a kerékkel az élete folyamán. Az alkotók között van egyébként az a Frédéric Doazan, aki a Supervenus-t is készítette.
Most jöjjön két reklám, az egyik a Tempo márkájú zsebkendőt, a másik pedig az edinburgh-i bikepolo-t promózza.
Ezeken kívül érdemes megnézni még néhány ujjgyakorlatot, amiknek történetük ugyan nincsen, viszont jól néznek ki.