Három animációsfilm-sorozat és négy egyedi animációs alkotás elkészítését támogatja a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa a Magyar Média Mecenatúra program Dargay Attila-pályázatán.
Összesen 173,9 millió forinttal támogatja az NMHH Médiatanácsa az idei Dargay Attila-pályázat nyerteseit a Magyar Média Mecenatúra program keretében a testület eheti döntése értelmében. A kiírásra önálló, egyedi alkotások szinopszisaival lehetett jelentkezni, illetve olyan alkotók pályázhattak filmsorozataik 13 részesre bővített terveivel, akiknek a gyermek-, ifjúsági és családi témájú animációs munkáit a Médiatanács korábban már támogatta a mecenatúraprogramban. A filmeket 2017. január 15-ig kell elkészíteniük a pályázóknak, amelyeket elsőként a közszolgálati csatornákon vetítik majd, legkésőbb 2017 végéig. Az idei Dargay-pályázat 250 millió forintos keretösszegéből fennmaradó 76,1 millió forintot a Médiatanács elkülöníti egy ősszel kiírandó animációs pályázatra. A testület célja, hogy a támogatás révén létrejövő művek hozzájáruljanak a magyar kortárs kulturális kincstár gyarapításához. A Médiatanács 2011 óta 91 alkalommal, összesen több mint egymilliárd forinttal támogatott animációs alkotásokat.
Sikerrel pályázott Pál Balázs az Ezüst-Patak című sorozatával, amely az azonos nevű zenekar számait felhasználva a videoklip és a rajzfilm határán egyensúlyozó alkotásokat hoz létre. Folytatódhat a modern Candide-adaptációs sorozat Kreif Zsuzsanna rendezésében, amelynek korábbi epizódjait az idei Kecskeméti Animációs Filmfesztivál versenyprogramjába is beválogatták. Cakó Ferenc Világ-mesék cím alatt készülő homokanimációi többek között kenyai, francia, jávai, indián, votják és perzsa népmeséket elevenítenek meg.
A támogatott egyedi alkotások között szerepel Tóth Roland Istók című műve, amely a XVIII. századi hansági lápi fiú történetét meséli el, valamint a Mecenatúra-díjnyertes, Glaser Katalin Virágnyelv című animációja, amelynek inspirálója két XIX. századi könyv, az akkoriban használt titkos kommunikációs nyelvek abszurditásáról és más praktikákról, furcsaságokról. Rofusz Kinga Schein Gábor verses meséjét dolgozza fel, amelyben Irijám, a halak királynője és Jonibe, a madárkirály a nehézségek ellenére egymásba szeretnek; Traub Viktória pedig Sellők és rinocéroszok címmel készíthet animációt egy nagymamájával élő, az ablakon át ábrándozó kislányról, Tildáról.
Subversiveness and Deformation in Animated Film from V4 Countries
International Academic Conference on Animated Film
Bielsko-Biała, Poland: 11. - 13. 09. 2015
CONFERENCE PROFILE
In his influential lecture “Philosophy and Post-Modern Culture” Rick Roderick makes an inspiring remark on a margin of deliberations on Sigmund Freud’s theory of 'self'. Roderick argues that what he calls mass simulational or telecommunication culture may be described as “psychoanalysis in reverse”, or “enlightenment in reverse gear”. In other words, if the goal of psychoanalysis is to broaden the scope of consciousness into the oblivion of the unconscious, the ultimate objective of mass culture is to anesthetize the anguish of critical reflection and to sink the masses into the void of collective vacuity. Roderick refers to mainstream culture of postmodern capitalism, but his observation is equally adequate as a description of the official culture of 20th and 21st century authoritarian states. In contrast to typical manifestations of culture subjugated to political powers, the kind of cultural creation that could be described by adjectives like “subversive”, “insubordinate” or “discontent” both on social and individual plain leans heavily towards threads and motives censored from the dominant discourse due to existence of various social, political or economical taboos. The researchers are invited to ponder over the subjects that have always been swept under the rug of the mainstream culture.
The dialectical tension between interweaving and mutually conditioned notions of architecture of individual 'self' on the one hand, and forces that drive social processes on the other, belongs to the most compelling subjects of modern and postmodern humanities. Faithful successors as well as fierce critics of Marx and Freud (just to mention Erich Fromm, Jacques Lacan, Michel Foucault or Paul Ricoeur) explored the dark abyss of solipsism in a quest for a key to understanding the grand intersubjectivity of global politics. However, the discursive reflection of intellectuals would have been nothing but an empty shell if it had not been complemented by artists' intuitive attempts to transcend the ancient maze of myths and dogmas that structure individual psyche, determine social mechanisms, and in some cases trigger historical cataclysms. In the course of 20th century, the medium of animated film has become specialized in portraying the dissident realm of intimate obsessions, obscure perversions and mighty rebellions – motives which have always been stirring wheels of censorship and propaganda as well as sponsorship and media interest. Closely linked to the conceptions of psychoanalysis and ideological critique, those key themes inspired the avant-garde movements of 1920s and 1960s, but also Eastern European filmmakers who challenged oppressive systems, as well as contemporary authors of conceptual, intermedia works.
THE THEMATIC RANGE OF THE CONFERENCE
The presentations ought to be dedicated to animated film from V4 countries (Czech Republic, Hungary, Poland, Slovakia).
The main subject will be complemented with the special panel devoted to Italian animated and experimental film.
Subjects listed below should be treated as exemplary standpoints for speakers, an invitation for further mapping of distinctive features of animated film from V4 countries.
History and politics of the region mirrored in animated film (cultural heritage of Austro-Hungarian Empire, World Wars and their influences, communist regimes and the Cold War, democratic transformations, tradition of liberation movements and threat of nationalisms, etc.).
"Artistic contraband" now and then (propaganda and censorship; animation in communist countries, animation and capitalism, etc.).
Subversivness and deformation with style and aesthetics.
Avant-garde, modernist tendencies and their legacy (absurd and grotesque; intermedia; experimental animation etc.)
Animated film as a medium of obsession, perversion, or rebellion.
Authorial subjectivity in animated film.
Psychoanalysis in reflection on animated film.
Categories of "suppression", "sublimation" or "counter-culture" in animation.
Limits of perception – surreal and rational factors that determine animated film reception.
Dangerous minds of animated film – provocateurs, visionaries and jokers.
Submit your paper by 15/08/2015 by sending submission form to the address: twisted.dreams.v4animation@gmail.com
The results will be announced no later than 31/08/2015. Presentation of paper on the conference should be no longer than 20 minutes. Preferred language of speech: English. Requested language of paper submitted to planned monograph: English Participation in the conference is free of charge.
A minyonok története az idők kezdetétől ered. A minyonok sárga egysejtű organizmusként kezdték, és fejlődtek a korokon át, és mindig a leggrúsabb gazdákat szolgálták. Mivel ezeket a gazdákat – a T-Rextől Napóleonig - folytonosan elveszítették, a minyonoknak most nincs kit szolgálniuk, és mély depresszióba zuhantak.
Ám egy Kevin nevű minyonnak van egy terve, és Stuarttal, a lázadó tinédzserrel és az imádnivaló kis Bobbal karöltve nekivágnak a világnak, hogy megkeressék azt az új gonosz főnököt, akit a fajtájuk követhet.
A trió izgalmas utazásba kezd, amely végül elvezet a következő lehetséges gazdájukhoz, a Bíbor Túlölőhöz, a világ első női szupergonoszához. A jeges Antarktiszról a 60-as évek New Yorkjába utaznak, majd Londonban kötnek ki, ahol az eddigi legnagyobb kihívásukkal kell szembenézniük: meg kell menteniük a minyon fajt... a kipusztulástól.
A Disney-Pixar legújabb animációs alkotása a Fel! című filmért Oscar-díjjal kitüntetett Pete Docter legújabb műve, amely egészen különleges helyszínen – az emberi agyban játszódik.
A tinédzserkor gyakran döcögős és akadályokkal teli. Nincs ez másként a fiatal lány, Riley esetében sem, akinek csendes, kertvárosi élete a feje tetejére áll, amikor édesapja a nyüzsgő San Franciscóban kap munkát. Mint mindannyiunkat, Riley-t is az érzelmei vezérlik – ők Derű, Bánat, Harag, Majré, Undor. Az érzelmek a Riley agyában található Központban laknak, mindennapi munkájuk során pedig azon dolgoznak, hogy a lányt átvezessék a mindennapok kihívásain. Ahogy Riley az érzelmeivel küzdve próbálja megszokni San Franciscót, a Központban kitör a káosz. Bár Derű, Riley elsőszámú és legfontosasbb érzelme megpróbálja a dolgok pozitív oldalát láttatni, összetűzésbe kerül a többi érzelemmel, akik másként vélekednek arról, hogyan kell viselkedni egy új városban, egy új otthonban és egy új iskolában.
A Kecskeméti Animációs Filmfesztivál idén is többféle kísérőprogrammal bővítette kínálatát. A fesztivál díszvendégén kívül, ami a latin-amerikai animációt ismertette meg a magyar közönséggel, különböző összeállításokat is megnézhettünk. A korábbi annecy-i filmfesztiválok legjobbjait két blokkban vetítették és a programban található volt egy másik különleges európai fesztivál, a Cartoon d’Or tavalyi versenyszekcióját bemutató összeállítás is.
A Cartoon d’Or-díjat a legjobb európai rövid animációnak ítéli oda a CARTOON Média Program, a Kreatív Európa által támogatott Európai Animációs Film Szövetség. A fesztivált megelőző kisebb-nagyobb európai mustrák díjazott alkotásai versenyeznek 1991 óta minden évben a fődíjért. A fesztivál nemzetközi zsűrije olyan szakemberekből áll, akik meghatározóak, elismertek az animációs szakmában és ők választják ki minden évben öt alkotás közül a legjobbak legjobbját.
A díjat abból a célból alapították, hogy fejlesszék a kreatív európai animációt és felhívják a figyelmet egy-egy rendezőre, akik jórészt csak rövidfilmekben mutathatják meg tehetségüket. A díjjal együtt egy nagyobb pénzösszeget is felajánlanak, amit további tévéműsorok, rövid és egészestés animációs filmek elkészítéséhez használhatnak fel az alkotók. A Cartoon d’Or egyfajta kapcsolatot szeretne teremteni az alkotók és a filmipar között. A neves és szakmailag is elismert díjat a Cartoon Forum idején osztják ki.
A díjazottak között olyan neveket találhatunk, akik azóta meghatározzák a nemzetközi animáció népszerű vonulatát. A legelső díjat 1991-ben Nick Park, brit rendező kapta a Creature Comforts című alkotásáért, azóta a Wallace és Gromit filmekkel világhírűvé lett rendező egészestés és rövidfilmjével is nyert már Oscar-díjat. A Belleville randevú rendezője, Sylvain Chomet 1997-ben Az öreg hölgy és a galambokkal nyert Cartoon d'Or-díjat.
Az első alkotás, a Boles, szlovén rövidfilm és egy író őrült világát mutatja be. Filip a nyomornegyedbeli hétköznapokból a képzeletébe menekül, gazdagságról és elismertségről álmodozik. Szomszédja, Tereza, egy öreg prostituált, akit Filip általában jó messze elkerül, most felkeresi, hogy megírasson egy levelet jegyesének. Filip bármennyire is próbálkozik, nem tud kibújni a feladat alól, és teljesíti azt. Egy héttel később azonban egy váratlan fordulat következtében Filip már a válaszlevelet gépeli. A valóság és a képzelet határán bármi megtörténhet és meg is történik.
A 12 perces bábanimációt Spela Cadez készítette 2013-ban és elsőfilmesként szerepelt vele tavaly a Cartoon d'Or-on. A ’77-es születésű rendező Ljubljanaban tanult vizuális kommunikáció design-t, majd Németországban folytatta tanulmányait média design szakon a cologne-i Médiaművészeti Akadémián. Két bábanimációt készített az egyetemi évek alatt, a Mate to Measure-t és a Lovesick-et, ez utóbbit a világon száznál több fesztiválon is bemutatták és legalább 30 díjat nyert vele a rendező. Cadez azóta ismét Ljubljanában tevékenykedik független animációs rendezőként és producerként.
Kiki a Montparnassról (Amélie Harrault, 14’27")
A Kiki of Montparnasse című animációs filmet egy létező személy ihlette. Alice Prin a ’20-as évek párizsi kultúrájának egyik meghatározó alakja volt, többek között színészettel, modellkedéssel, énekléssel, festéssel, képregény készítéssel foglalkozott. A Montparnasse királynőjeként is ismert Kikiről például Man Ray is rengeteg portrét készített és Ferdinand Léger Mechanikus balett című avantgárd filmjében is feltűnik. Amélie Harrault animációs filmje a ’20-as évek pezsgő kulturális életének tanúját, Kikit teszi meg főszereplőjének, az ő emlékeiből táplálkozik (ezt 1929-ben könyv formában ki is adták), benyomásit, meglátásait adaptálja. A film a témához illesztve többféle technikát használ, reflektálva ezzel a rettentően élénk és színes korszakra. Megjelennek benne Kiki portréi és az általa rajzolt, festett alkotások is. A 15 perces film Kiki szinte egész életútját bemutatja a döcögősen induló kezdetektől egészen a haláláig.
A rendező, Amélie Harrault a toulouse-i Szépművészeti Egyetemen, majd az angouléme-i EMCA animációs iskolájában tanult. Szintén első filmjeként készült el a Kiki a Montparnasseról. Harrault Coloristként, animációs workshop szervezőként és könyvillusztrátorként dolgozik.
Anatole kis fazékja (Éric Montchaud, 5'37")
A rövid bábanimációs film története egy kisfiúról és az elhagyhatatlan kis fazékjáról szól. Nem nehéz szimbolikusan értelmezni a kis fazék jelentését, a film mindenkiről szól, aki egy kicsit is más, mint a többiek. A fazékkal nem könnyű, egyszer Anatole fejére esett, azóta mindenhová beakad, a kisfiú nem szeret vele mutatkozni. Szeretne elbújni a világ elől, szerencsére a hatalmasra nőtt fazék ilyen funkciót is el tud látni, de nem lehet örökké elbújni elrejtőzni a problémák elől.
Éric Montchaud, francia animációs rendező, 1999-ben a valence-i La Poudriére animációs iskolájában tanult és stop motion technikára specializálódott. Főleg reklámokkal foglalkozik, de animátorként dolgozott Michel Gondry Az álom tudománya és a Tajtékos napok című filmjeiben is. Ezután készítette el első professzionális rövidfilmjét, az Anatole kis fazékját, Isabelle Carrier könyvének adaptációját.
Hublot Úr (Alexandre Espirages & Laurent Witz, 11’48")
Hublot úr kényszerbeteg és visszavonultan él lakásában, fél a változásoktól és a kinti világtól. Egyik nap az erkélyéről nézelődik és megesik a szíve egy elhagyott kis robotkutyán. A kis háziállat fenekestül felfordítja megszokott világát. A steampunk világot idéző 12 perces animáció 2014-ben Oscar-díjat nyert legjobb animációs rövidfilm kategóriában. Laurent WitzésAlexandre Espigares rendezőket a főszereplő, Mr. Hublot megalkotásánál Stephane Halleaux munkái inspirálták. A filmhez egy honlapot is készítettek az alkotók, ahol bepillanthatunk Hublot úr világába.
Laurent Witz Hágában született és a metz-i Szépművészeti Intézetben diplomázott. Alexandre Espirages spanyol-luxemburgi származású és a luxemburgi Képzőművészeti Egyetemen szerzett diplomát 2000-ben. A film CGI animációval készült és a luxemburgi alkotópáros első közös munkája.
Pánikfalva: A karácsonyi fatörzstorta (Stéphane Aubier & Vincent Patar, 26'00")
A 2014-es Cartoon d’Or fődíját Stéphane Abier és Vincent Patar alkotása, a Pánikfalva egyik epizódja, A karácsonyi fatörzstorta nyerte. Az Indián, a Cowboy és a Ló mindennapjait bemutató belga, stop motion technikával készült sorozat részei egyenként 5 percesek. 2009-ben egészestés filmet is készítettek a sorozatból, ami a cannes-i versenyprogramban is szerepelt. A technika érdekessége még, hogy az animáció direkt kidolgozatlan, a szereplői olcsó játékfigurák.
A Cartoon d’Or-ra jelölt epizód egy karácsonyi különkiadás, az ünnepi készülődés bonyodalmait mutatja be. Az évvégi ünnepeket várva Indián és Cowboy levelet ír a Mikulásnak, Ló pedig a vacsorát készíti elő. Az idegesen rohangáló Cowboy és Indián véletlenül felborítja és elrontja Ló tortáját, ezért Ló lemondja a Mikulást, nem hozhat ajándékokat a rosszalkodó fiúknak. Ezt persze nem hagyhatják annyiban és mindent megtesznek, hogy Ló is és ők is boldogan töltsék az ünnepeket.
A két belga rendező íróként és filmkészítőként is dolgozik, a brüsszeli La Cambre Képzőművészeti Akadémián tanultak és ott ismerkedtek meg egymással, a rendezőpáros azóta elválaszthatatlan. Sokféle animációs technikát alkalmaznak filmjeikben, sokszor alkotnak különleges, vicces, formabontó világokat. 2014-ben Ernest és Celestine című animációs filmjüket Oscar-díjra jelölték.
Szerencsére a KAFF után sem maradunk animációk nélkül a nyáron! Nem csak a július 22. és 26. között, Tihanyban megtartott ARTplaccon lesznek animációs rövidfilmek, hanem a 25. Művészetek Völgyén is, ahol aRoboraptor blog és a Lőke Kúria Vendégház közös szervezésében kortárs magyar filmeket vetítenek egész héten, amik után beszélgetések is lesznek az alkotók részvételével. Az élőszereplős filmek mellett animációkkal is készültek a szervezők!
Július 22. és 26. közt rendezik meg Tihanyban az ARTplacc nevű kortárs művészeti és design vásárt, ahol a Daazo csapata Friss Hús-válogatást is tart az esti filmvetítések után, melyek közt az első két napon animációk is lesznek!
Július 22-én, szerdán a Liza, a rókatündér után, 23:00 órától, Bucsi Réka Symphony No.42, valamint Keif Zsuzsanna és Zétényi Bori Limbo Limbo Travel című rövidfilmjei láthatóak. Július 23-án, csütörtökön pedig a Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan után, 23:00 órától vetítik Bertóti Attila Mese című animációját, ami az idei KAFF legjobb rövidfilmnek járó díját is elnyerte.
Minyonok
Agymanók
