Három animációsfilm-sorozat és négy egyedi animációs alkotás elkészítését támogatja a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa a Magyar Média Mecenatúra program Dargay Attila-pályázatán.
Összesen 173,9 millió forinttal támogatja az NMHH Médiatanácsa az idei Dargay Attila-pályázat nyerteseit a Magyar Média Mecenatúra program keretében a testület eheti döntése értelmében. A kiírásra önálló, egyedi alkotások szinopszisaival lehetett jelentkezni, illetve olyan alkotók pályázhattak filmsorozataik 13 részesre bővített terveivel, akiknek a gyermek-, ifjúsági és családi témájú animációs munkáit a Médiatanács korábban már támogatta a mecenatúraprogramban. A filmeket 2017. január 15-ig kell elkészíteniük a pályázóknak, amelyeket elsőként a közszolgálati csatornákon vetítik majd, legkésőbb 2017 végéig. Az idei Dargay-pályázat 250 millió forintos keretösszegéből fennmaradó 76,1 millió forintot a Médiatanács elkülöníti egy ősszel kiírandó animációs pályázatra. A testület célja, hogy a támogatás révén létrejövő művek hozzájáruljanak a magyar kortárs kulturális kincstár gyarapításához. A Médiatanács 2011 óta 91 alkalommal, összesen több mint egymilliárd forinttal támogatott animációs alkotásokat.
Sikerrel pályázott Pál Balázs az Ezüst-Patak című sorozatával, amely az azonos nevű zenekar számait felhasználva a videoklip és a rajzfilm határán egyensúlyozó alkotásokat hoz létre. Folytatódhat a modern Candide-adaptációs sorozat Kreif Zsuzsanna rendezésében, amelynek korábbi epizódjait az idei Kecskeméti Animációs Filmfesztivál versenyprogramjába is beválogatták. Cakó Ferenc Világ-mesék cím alatt készülő homokanimációi többek között kenyai, francia, jávai, indián, votják és perzsa népmeséket elevenítenek meg.
Candide Episode 01 Trailer from Zsuzsanna Kreif on Vimeo.
A támogatott egyedi alkotások között szerepel Tóth Roland Istók című műve, amely a XVIII. századi hansági lápi fiú történetét meséli el, valamint a Mecenatúra-díjnyertes, Glaser Katalin Virágnyelv című animációja, amelynek inspirálója két XIX. századi könyv, az akkoriban használt titkos kommunikációs nyelvek abszurditásáról és más praktikákról, furcsaságokról. Rofusz Kinga Schein Gábor verses meséjét dolgozza fel, amelyben Irijám, a halak királynője és Jonibe, a madárkirály a nehézségek ellenére egymásba szeretnek; Traub Viktória pedig Sellők és rinocéroszok címmel készíthet animációt egy nagymamájával élő, az ablakon át ábrándozó kislányról, Tildáról.
Forrás: Médiatanács