A napokban jelent meg a Magyar Nemzeti Filmarchívum ötlemezes díszdobozos kiadványa Dargay Attila négy egészestés filmjéből, melyek mellé egy bónusz lemez is került olyan ritkaságokkal, mint Dargay rövid- és reklámfilmjei, mindezek ráadásul felújított változatban.

Dargay Attila, a legnépszerűbb magyar animációs rendező születésének 90. évfordulója alkalmából ötlemezes, szinte a teljes rendezői életművet felölelő filmanyag került a gyűjteményes kiadásba. A magyar Disney-ként is ismert Dargay által rendezett négy egészestés mozifilm – a Lúdas Matyi, a Vuk, a Szaffi és Az erdő kapitánya – felújított, restaurált formában került a díszdobozba, mindezek mellett pedig egy képanyaggal gazdagon illusztrált kísérőfüzet is található.

De ami ennél is jobb, hogy még egy extra lemez is a csomag része, melyre 19 reklám- és 15 egyedi film került. A reklámfilmek 1955-61 között készültek, közülük néhányat még pályakezdőként, Macskássy Gyula munkatársaként  tervezett, a későbbieket pedig már rendezőként is jegyezte Dargay. Azért is különleges ez a lemez, mert ezek a ritkán, vagy sok alkotás esetében Magyarországon soha nem látott reklámfilmek ebben az évben kerültek elő. Az extra lemezen található 15 egyedi film Dargay sajátos, szatirikus látásmódját is megmutatja a megszokott jellegzetes, emberi tulajdonságokkal felruházott állatkaraktereket szerepeltető kisfilmjein kívül. Az extra lemezen látható Dargay feleségével és egyben munkatársával, Henrik Irén operatőrrel készített portréfilm, melyben felidézi azt a világot, ahogy ezeket a filmeket Dargay Attilával a Pannónia Filmstúdióban készítették.

A kiadvány mindegyik lemeze tartalmaz angol és magyar feliratot, így külföldi ismerősöknek is meg lehet végre mutatni a magyar animáció klasszikus mesefilmjeit.

A Dargay Attila gyűjtemény (Forrás: Magyar Nemzeti Filmarchívum)

Magyarországon egyelőre csak a 15. Anilogue-on lehetett látni Nora Twomey A kenyérkereső című animációs filmjét, mely az ír Cartoon Saloon stúdió harmadik egészestés alkotása a Kells titka (2009) és A tenger dala (2014) után. A Deborah Ellis azonos című regénye alapján készült animáció egy afgán kislány és családja küzdelmeiről szól az afgán-szovjet háború alatt. A Golden Globe-ra jelölt film forgatókönyvírójával, a kárpátaljai származású Anita Doronnal beszélgettünk.

Anita Doron az olaszországi Alice Nella Citta fesztiválon, 2017. októberében 

A kenyérkereső előtt élőszereplős filmeken dolgoztál. Milyen volt az első animációs munka?

Nagyon élveztem, mert határtalan! Bármi, amit elképzelhetsz és megírsz, azt létrejöhet egy animációban. Ez nagy szabadságot jelentett. A kenyérkereső előtt minden filmemnél volt valami határ, amin nem léphettem túl. Ez egyébként szintén jó a kreativitás szempontjából, mert át tudod törni ezeket a határokat. Teljesen beleszerettem az animációba, már dolgozom is egy következő animációs filmen. Erről még csak annyit mondhatok, hogy ez is egy fiatal lányról fog szólni, csak az ő története nem a valós világban játszódik.

Szerinted A kenyérkereső története miért volt alkalmas arra, hogy élőszereplős helyett animációs formában meséljék el?

Először is azért, mert autentikusabban tudtuk megmutatni ezt a világot, mert bármit meg lehetett rajzolni. Ha elmentünk volna Afganisztánba, és ott forgattunk volna, az sokkal bonyolultabb lett volna. Helyette Tádzsikisztánban filmeztünk volna, amit úgy rendeztünk volna be, mintha Afganisztánban lennénk. Másodszor az animációs forma miatt sokkal általánosabb lett a film. A néző könnyebben bele tudja magát képzelni a karakterbe, így sokkal jobban megérthető a motivációja, a helyzete, mintha egy színészt néznénk. Amikor élőszereplős filmet nézel, akkor csak nézed az ő történetét, de nem helyezkedsz bele. Egy animációs filmnek az az ereje, hogy a néző jobban átélheti a látottakat, könnyebben átérezheti a karaktereket és értheti meg a világot. Ez fontos egy ilyen filmben, számomra és a stáb számára is fontos volt, hogy a nézők megértsék, hogy ez a valóságban játszódik, igazi emberekről, igazi életekről szól. Miközben mi itt üldögélünk és kávézunk, addig a világ másik részén ezek történnek.

December 17-én debütál egy új magyar animációs széria, a Janó Manó és az elveszett harmatcseppek első része a tévében.

Miklósy Zoltán és Herkó Attila Janó Manó és az elveszett harmatcseppek című projektje éppen egy éve kapott támogatást a Médiatanács Macskássy Gyula-pályázatán. A sorozat ötlete onnan jött, hogy az alkotók szerették volna a természet sokszínűségét megjeleníteni egy különleges látványvilágú mesében.

Ebben a világban játszódik Janó Manó története, aki Csupalomb Erdő gondnoka, és akinek legfőbb feladata megvédeni a lakókat, minden reggel ébreszteni az erdőt, és nem utolsó sorban gyógyitalokat és elixíreket készíteni. Ebben segítségére van jobbkeze, Ragacs Pamacs, akivel minden reggel begyűjtik a legfontosabb varázsitalhoz, a fénymannához szükséges hozzávalókat, amit a reggeli harmat és az öreg tölgyfa nedvének elegyéből állítanak elő. Egyik reggel azonban a harmatot sehol sem lelik, ezért Janó Manó útnak indul Zizgő Zizzencs, egy szentjánosbogár társaságában, hogy megtalálják az elveszett cseppeket. Kalandos útjuk során azonban folyamatos kihívásokkal találják szembe magukat, de a leleményes Janó Manó minden helyzetből kivágja magát.

A második rész nemrég kapott támogatást, ebben Janó Manó és Zizgő Zizzencs egy barlangrendszeren keresztül folytatják tovább útjukat, hogy ráleljenek az elveszett harmatcseppekre.

A Janó Manó széria az Umatik Kft. produkciójában készül, az első epizód gyártása fél év volt, amiből három hónap volt maga az előkészítés. A sorozat rendezője Miklósy Zoltán, a történetet pedig Herkó Attila írta, aki egyben a széria társrendezője is. A zenét Milkovics Mátyás szerezte, a karaktereknek pedig többek közt olyan színészek adják a hangjukat, mint Harsányi Gábor (Janó Manó), Epres Attila (mesélő), Faragó András (Lapaj) és Hamza Károly (Zizgő Zizzencs), de még a két rendező is megszólal egy-egy karakter hangján.

Végre online is elérhetővé vált az egyik legaranyosabb kortárs magyar animáció, a Hey Deer!, melyet jobbkor nem is tehettek volna fel a netre az alkotók, mint a karácsonyi időszakban.

A Hey Deer! Bárczy Örs METU diplomamunkájaként készült még 2015-ben, azóta pedig több mint 100 fesztivált járt meg, ahonnan közel 10 díjat hozott el. A 6 perces film főhőse egy kakaószerető szarvas, aki mindennapos rutinként a havat söpri a háza elől, de esténként megremeg a föld és másnap kezdődik minden elölről. Így megy ez egészen addig, míg a kis szarvas mindennapjainak egyhangúságát egy váratlan esemény fel nem rázza.

Az alapötlet Bárczy Örstől származik, aki a rendezésen kívül a gyártásban is hatalmas szerepet vállalt. Örsnek nem volt nehéz meggyőzni társait, hogy beálljanak mögé: a film egy igazi példája az elvárások nélküli összefogásnak a magyar szakmán belül. A Hey Deer! egy éven keresztül készült 3D-s technikával, korszerű szoftverekkel, és ami a legfontosabb: rengeteg támogatással mind a METU-s tanárok és diákok, mind a szakma részéről, hiszen külsős emberek és hazai filmstúdiók is segítettek a kivitelezésben.

Bárczy Örs: Hey Deer!

Az Európai Bizottság 2017-ben egy olyan Animációs Tervet fejlesztett ki, amelynek célja az EU egész területén az animációs iparág felfrissítése. A közép-kelet-európai régió e tekintetben rengeteg kiaknázatlan lehetőséggel rendelkezik. A Közép-Kelet-Európai Animációs Műhely (CEE Animation Workshop) nevű új kezdeményezés célja, hogy kiaknázza ezt a lehetőséget oly módon, hogy összehozza 18 ország független animációs producereit, így megmutatva a közép-kelet-európai régióbeli kollégáiknak a legfrissebb nemzetközi animációs iparági trendeket. Az eseményre 2017. december 2. és 6. között Ljubljanában került sor.

Az ötlet, hogy a közép-kelet-európai régió független animációs producereit összeköttetésbe hozzák egymással, még 2016 őszén született. Az esemény társszervezője, a Visegrádi Animációs Fórum egy olyan nemzetközi szerveződés, amely az elmúlt évek során a producerek kapcsolatfelvételét segítette elő, mottója szerint nagy szükség van a közös eseményekre és az intenzív együttműködésre. Ennek a kezdeményezésnek az elsődleges célja, hogy elősegítse az iparág növekedését, valamint lefektesse az olyan sikeres koprodukciók létrejöttének alapjait, amelyek nemzetközi szinten is versenyképessé tudnak válni. A közép-kelet-európai országok közös történelmi és kulturális öröksége, a gazdasági felépítés hasonlóságai, valamint a kifejezésmódok és nyelvbéli hasonlóságok mind-mind ideális előfeltételei egy erős régiós egység és piac kialakításának. A közép-kelet-európai animáció meghatározó márkajelzéssé és a kezdeményezésben résztvevő országok kitűnő exportcikkévé válhat.

Az ötlet, mely egy olyan egyszeri esemény szervezését tűzte ki célul amely során vendégül látják a közép-kelet-európai országait képviselő producereket, és biztos alapokra helyezzék a jövőbeli együttműködést, azonnali elfogadtatásra talált a Kreatív Európa Irodák (Creative Europe Desk; CED) képviselői részéről. A Kreatív Európa – MEDIA Program célja, hogy erősítse az európai audiovizuális piacot és megkísérelje fejleszteni a piac egészének versenyképességét. A csehországi CED vezető, Pavlína Kalandrová rámutat arra, hogy elengedhetetlenül fontos az európai országok közti együttműködés, hozzátéve: "A Közép-Kelet-Európai Animációs Műhely célja elősegíteni a piacon belüli kapcsolódási pontok létrejöttét, és ösztönözni a régiónkon belüli együttműködést, miközben segítséget nyújt abban is, hogy Nyugat-Európának is megfelelő partnerei legyünk – akár az animációs produkcióban való részvétellel, akár koprodukciókon vagy kész termékek forgalmazásán keresztül."

Juraj Krasnohorsky (Artichoke), Robert Jaszczurowski (GS Animation), Martina Pestaj (RTV Slovenija), Varsányi Ferenc (NMHH Médiatanács) és Matija Sturm (Szlovén Animációs Filmszövetség) a Közép-Kelet-Európai Animációs Műhelyen (Forrás: Visegrádi Animációs Fórum)

Befejeződött a Kodály Zoltán Háry János című daljátékához 1983-ban készült egészestés rajzfilm digitális felújítása a Magyar Művészeti Akadémia (MMA), valamint a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) együttműködésében. A felújított verzió díszbemutatóját december 11-én a Pesti Vigadóban tartották.

A 135 évvel ezelőtt született, és 50 évvel ezelőtt elhunyt Kodály Zoltán munkássága a magyar animációs film számára is ihletadónak bizonyult. Richly Zsolt 1983-as Háry Jánosa különleges adaptáció a hazai animáció történetében: nem irodalmi műre támaszkodik, hanem Kodály Zoltán 1926-os daljátékát veszi alapul, és a többórás eredeti művet egyórás rajzfilmmé dolgozza át. A magával ragadó Háry János-rajzfilmben a groteszk humortól sem mentes kalandokat és a címszereplő mitikussá érlelődő figuráját kísérik az ornamentális stílus szemet gyönyörködtető látványelemei.

Vaszily Miklós, az MTVA vezérigazgatója szerint a mai felnőttek többségének meghatározó és maradandó élmény volt a Háry János rajzfilmváltozata, ezért fontos, hogy a mai kor igényeinek megfelelő, digitálisan felújított változata is a közönség rendelkezésére álljon, és így lehessen megőrizni az utókornak Richly Zsolt és Jankovics Marcell 1983-as animációs filmjét.

Jankovics Marcell és Richly Zsolt a Háry János felújított változatának díszbemutatóján (Fotó: MTI / Bruzák Noémi)