Október 24. és 27. között hetedszer rendezik meg a Primanima Nemzetközi Elsőfilmes Animációs Fesztivált, ahol ismét a fiataloké a főszerep. A négynapos fesztiválon hazai és nemzetközi diákok, fiatal alkotók rövidfilmjeit vetítik, emellett egészestés filmek, workshopok (kísérleti filmes, kritikaíró, animációsfilm-készítő), mesterkurzusok, kiállítások és koncertek is színesítik a programot. A kicsik sem maradnak filmek nélkül: országszerte és határon túl is animációs vetítések várják őket. A részletes program hamarosan olvasható a Primanima honlapján.

Mint minden évben, a díjakat idén is háromtagú nemzetközi zsűri ítéli oda: Kreet Paljas, az Anilogue programigazgatója, Ducki Tomek animációs rendező, valamint Pálos György filmrendező és producer.

Pálos György filmrendező, operatőr, producer, forgatókönyvíró, fotográfus, több, mint 25 éves filmgyártási tapasztalattal. Balázs Béla-díjas, háromszor nyerte el a Kamera Hungária televíziós díjat. Tagja a Magyar Filmművészek Szövetségének, a Magyar Rendezők Céhének, a Magyar Független Filmszövetségnek. 15 évig dolgozott az International Public Television Conference-nek, majd 5 évig volt a Millenáris TV Stúdió vezetője. Egyetemi oktató, dolgozott, a City University of Hong Kong Egyetemen, jelenleg az ELTE-BTK Filmtudomány Tanszékének adjunktusa,  vendégtanár a budapesti Metropolitan Egyetemen és a kolozsvári Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen. A függetlenfilmeket készítő Közgáz Vizuális Brigád aktív tagja.

Október 27-én, szombaton 15 órakor a Primanima panorámavetítést tart Pálos György KVB rövidfilmjeiből a Jókai Mór Művelődési Központban.

Pálos György (középen) (Fotó: Bántó Csaba)

Kairóban születtél és a második keresztneved Ali. Elmeséled miért?

Kairóban születtem, szüleim ott dolgoztak éppen, és csak három hónapig éltem ott. Azóta sem mentem vissza, sajnos. Az Ali nevet a szüleim választották, az ország és a kórház felé udvariassági gesztusként, mert egyszerre egy igazi arab név, és Magyarországon is természetesnek hat.

Mi lennél ha nem filmes lennél és miért lettél mégis az?

Fogalmam sincs, mi lehetnék, ha nem az, aki most vagyok. Jelenleg egyetemi oktató és filmkészítő a foglalkozásom. Máshoz nem értek, és abban sem vagyok biztos, hogy ezekhez igen. Világ életemben filmes, film közeli kotnyeleskedő szerettem volna lenni. Abban a korszakban szocializálódtam, amikor  a film volt a legfontosabb művészet, s nem kizárólag Lenin elvtárs gondolta ezt, hanem az egész művelt világ is. A 60-as, 70-es években a mozi jelentette a mindenséget, mi mást szeretett volna az ember a későbbiekben létrehozni, mint mozgóképeket?

Magyar rövidfilmes projekteket is várnak a Euro Connection koprodukciós vásárra, Clermont-Ferrand-ban. A magyar jelentkezéseket a Daazo közvetíti.

2019 februárjában, a Clermont-Ferrand-i rövidfilmfesztivállal egy időben megint megrendezik az Euro Connectiont, az európai rövidfilmes koprodukciós vásárt. Az Euro Connectionre való jelentkezést 23 országban hirdetik meg, és ismét várnak magyar projekteket is – a magyar jelentkezők a Daazón keresztül nyújthatják be jelentkezésüket. Az Euro Connection jelentős filmszakmai fórum: eddigi 9 éve alatt 80 olyan film készült el, amelyhez közvetlenül hozzájárult a program.

Olyan rövidfilmes (40 percesnél rövidebb animációs, élő szereplős vagy dokumentumfilmes) projekteket várnak, amelyek megfelelnek a következő feltételeknek: már rendelkeznek részleges támogatással, producerük európai koprodukcióban gondolkodik és forgatásuk 2019. május után kezdődik.

Jelentkezési határidő: 2018. október 20.

A Euro Connection zsűrije által kiválasztott projekt producere meghívást kap Clermont-Ferrand-ba 2018. február elején. A Euro Connection programjai (pitchfejlesztő workshop, pitchelés, producerek és résztvevők találkozói, személyes megbeszélések) február 5–6-án lesznek. A sikeres pályázó részt vehet a filmfesztiválon és vásáron – a 4 éjszakás szállást (február 3–7), utazást (160 euróig), valamint az akkreditáció költségeit a Euro Connection fedezi.

Jelentkezni a Euro Connection weboldalán található letölthető kérdőívek kitöltésével lehet: az  info@daazo.com és a zsuzsanna.deak@daazo.com címen várják a nevezéseket.

A magyar animációs film immár több mint 100 éves története bővelkedik kiemelkedő értékekben, időtálló remeklésekben, generációk számára hivatkozási alapot jelentő élményekben. A Magyar Művészeti Akadémia vetítéssorozata, a Válogatás a magyar animációs film történetéből gazdag betekintést nyújt – a teljesség igénye nélkül – a hazai animáció kincsestárába. Az összeállításból könnyen érthetővé válik, miért mondható olyan színesnek, sokfélének a magyar animáció. Az MMA Film- és Fotóművészeti Tagozata által szervezett filmklub 2018. október 8-tól december 10-ig hétfőnként a Premier Kultcaféban várja a filmbarátokat.

Miként dr. Pápai Zsolt filmtörténész fogalmazott, "a hazai mozgókép históriájának legdicsőségesebb fejezetei közül többet éppen animációs rendezők írtak". Az animációs film a hazai mozgóképkultúra kiemelkedően fontos területe, többek szerint a magyar filmművészet egyik, ha nem a legszínesebb része. "A magyar animációt az különböztette meg korábban a többi nemzetétől, hogy ahányan voltunk, annyiféle film került ki a kezünk közül" – írta Jankovics Marcell az Animációs körkép című kötet előszavában.

Kovásznai György: Habfürdő

Animációink számos rangos fesztiváldíjat és filmszakmai elismerést kaptak – mint amilyen például az első magyar filmnek járó Oscar-díj volt, amellyel Rofusz Ferenc A légy című 1980-as rajzfilmjét tüntették ki; utalhatunk az Arany Pálma-díjra is, amelyet Jankovics Marcell Küzdők című 1977-es és Vajda Béla Moto perpetuo című 1980-as alkotásai kaptak, valamint Macskássy Gyula és Várnai György 1960-as Párbajának cannes-i különdíjára – és még hosszasan folytathatnánk a felsorolást. A magyar animáció meghatározó műhelyét jelentő Pannónia Filmstúdiót az 1970-es évek második felére a világ öt legjelentősebb animációs filmműhelye között jegyezték. A televízió számára készült sorozatok nézők millióit ültették a képernyő elé – legyen szó a Mézga család, Frakk, a macskák réme, a Magyar népmesék epizódjairól vagy éppen Dr. Bubó (Kérem a következőt!) különleges terápiáiról. Az animációs film egyetemes krónikája is rekordként tartja nyilván, hogy alig 20 esztendő alatt 25 egész estés alkotás került ki a Pannónia Filmstúdióból – közülük féltucat film több mint egymillió nézőt vonzott a mozikba. Az ehhez fogható eredmények párjukat ritkítják a magyar mozgókép történetében.

Az MMA induló vetítéssorozatában láthatunk példát a gyerek- és családi közönség számára készült klasszikusokra éppúgy, mint a szűkebb nézőközönséget célzó, a társművészeti (főként a festészeti) kapcsolódásokat előtérbe állító alkotásokra; az összeállításban a magyar animáció rendkívül termékeny karikaturisztikus rajzfilmjei ugyanúgy képviseltetik magukat, mint például a báb- és tárgyanimáció (stop-motion) vagy a homokanimáció különleges látványvilágai.

A sorozat házigazdája A magyar animációs film: intézmény- és formatörténeti közelítések című kötet szerzője, dr. Varga Zoltán filmtörténész. Az előadások beszélgetéssel fejeződnek be, amelyekre meghívják az aznapi film(ek) egyik alkotóját vagy szakértőjét. Jegyek a Premier Kultcaféban (volt Vörösmarty mozi) válthatók, kedvezményes áron.

Október 24. és 27. között hetedszer rendezik meg a Primanima Nemzetközi Elsőfilmes Animációs Fesztivált, ahol ismét a fiataloké a főszerep. A négynapos fesztiválon hazai és nemzetközi diákok, fiatal alkotók rövidfilmjeit vetítik, emellett egészestés filmek, workshopok (kísérleti filmes, kritikaíró, animációsfilm-készítő), mesterkurzusok, kiállítások és koncertek is színesítik a programot. A kicsik sem maradnak filmek nélkül: országszerte és határon túl is animációs vetítések várják őket. A részletes program hamarosan olvasható a Primanima honlapján.

Mint minden évben, a díjakat idén is háromtagú nemzetközi zsűri ítéli oda: Kreet Paljas, az Anilogue programigazgatója, Pálos György filmrendező, producer, valamint Ducki Tomek animációs rendező.

Liszka Tamás, az Anilogue fesztiváligazgatója és Kreet Paljas, az Anilogue programigazgatója

Kreet Paljas az Észt Hét, a Balti-tengeri Filmfesztivál és a Finn Filmnapok kulturális szervezője, alapítója és társszervezője. 2003 óta segíti a magyar és észt animációs filmezést. Jelenleg az Anilogue Nemzetközi Animációs Fesztivál programigazgatója. A Primanimán a 2017-es Anilogue díjnyertes filmjeiből látható vetítés.

Miben más egy saját fesztiválon kurátornak lenni, és egy másikon zsűrizni?

Az Anilogue egy nagyon közönségbarát fesztivál, így amikor a filmeket válogatom a programba, szem előtt kell tartanom, hogy a budapesti filmrajongók minek örülnének, mit szeretnének látni. Annyi fesztiválon veszek részt, amennyin csak tudok, és több mint 2000 filmet nézek végig az Anilogue előzsűrizési időszakában. A munkám nem csak az, hogy megtaláljam a megfelelő filmeket. Közel 300 rövidfilm van minden évben, melyeket különböző blokkokba kell rendeznem és megtalálnom a helyüket a programban. Ez rendkívül nehéz feladat, és csak akkor bizonyosodhatok meg afelől, hogy a munkám jól végeztem el, ha hallom a közönség nevetését vagy a sóhajokat. Amikor más fesztiválon zsűrizek, abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy egy vagyok a nézők közül, és még valakit boldoggá is tehetek egy díjjal.

Hétvégén ért véget az Ottawai Nemzetközi Animációs Fesztivál, ahol Bucsi Réka Solar Walk című animációja elnyerte a rövidfilmes kategória fődíját, a Nelvana Grand Prize-t, mellyel kvalifikálta magát a 2019-es Oscar-díjra. 

Szeptember 26. és 30. között rendezték meg a kanadai Ottawai Nemzetközi Animációs Fesztivált, melyre 84 országból közel 2500 nevezés érkezett. A szervezők a 110 versenyfilm közé választották Bucsi Réka Solar Walk című 21 perces animációját, mely végül megkapta a fesztivál rövidfilmes fődíját, a Nelvana Grand Prize-t. 

A zsűri indoklása szerint teljesen magával ragadta őket a játékos animáció, mely a kozmoszban sodródva dacol a gravitációval. A színes, utópikus világ messzire kalauzolja a nézőt, amelynek eredménye a végtelen lehetőségeket keltő, túláradó örömérzet.

Bucsi Réka: Solar Walk