Feiner Janka Lángbogár a zsebemben című MOME Anim diplomafilmjét beválogatták a február 12-én kezdődő 76. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál Generation Kplus versenyprogramjába. A stop motion és digitális rajzanimációs technikával készült film varázslatos gombavilágba kalauzolja a nézőt, bepillantást engedve a gyerekek lelkivilágába. 

A közel 10 perces film története a valóság és a képzelet határán egyensúlyoz: főhősét egy apró tűzlény csábítja különféle csínytevésekre. Bár apja többször is megpróbál gátat szabni a rendbontásnak, a fiú követi új barátját egy szürreális, varázslatos gombavilágba. Ebben a birodalomban a szabadság határtalannak tűnik, ám a tetteknek itt is súlyuk van: a főhősnek végül szembe kell néznie vágyai következményeivel és a felelősségvállalás fontosságával.

"A filmem főként a stop motion és a digitális rajzanimáció ötvözésével készült. Erre a projektre olyan kísérleti lehetőségként tekintettem, amelyben szokatlan ötleteket és új technikákat próbálhatok ki." – mondta el Feiner Janka, aki 2025-ben végzett a MOME Anim mesterképzésén rektori diplomadíjasként. "Gyerekkoromban bábszínész, fotós vagy filmes szerettem volna lenni; a stop-motion azért vált a szenvedélyemmé, mert ezeket a művészeti ágakat egyesíti. Fontos számomra az anyagszerűség, a manuális folyamatok és a »hibák esztétikája«, amitől az animáció szerintem igazán élővé válik."

Lángbogár a zsebemben

2026. január 16–17. között negyedik alkalommal rendezi meg a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Animáció szakja (MOME Anim) a Friss Hús filmfesztivál csapatával közösen a Friss Kakas Animációs Filmnapokat az egyetem zugligeti campusán és a Toldi Moziban. Az eseményen nyolc MOME Anim mesterszakos diplomafilm mutatkozik be.

A kétnapos programsorozat a 2025-ben végzett hallgatók diplomafilmjeinek premierjével, szakmai programokkal, portfólió-tanácsadással, animációs premiervetítésekkel, Sajdik Ferenc-retrospektívvel, képregénymaratonnal és a hagyományos Grafix vásárral várja az animáció iránt érdeklődőket. A részletes programot az esemény honlapján lehet böngészni.

Online nézhető Traub Viktória sokszorosan díjazott animációs kisfilmje, a Cipők és paták, mely egy kentaurlány és egy krokodilférfi szerelméről szól.

A kortárs magyar animáció eredeti és izgalmas alkotója, Traub Viktória legutóbbi filmje, a Cipők és paták egy szürreális, hibrid, ember-állat lényekkel benépesített világban játszódik, és a kapcsolódás, a megfelelések, az önelfogadás dilemmáit vizsgálja.

Főhőse Paula, a kentaurlány kisvárosi pedikűrösként emberi lábakra vágyik. Amikor megismerkedik Arnolddal, a krokodilférfival, első látásra egymásba szeretnek. Vajon képes-e a kentaurlány megtalálni az önazonosság felé vezető utat? Milyen ára van a megfelelésnek és az önfeladásnak? – veti fel a kérdéseket a 2D rajzanimációs technikával készült rövidfilm. A Cipők és patákhoz egyedileg készített digitális ecsetekkel festett textúrák, természetes, érett, anyagszerű hatást keltenek, ami jól kiegészíti és hitelessé teszi a szürreális karaktereket.

Traub Viktória: Cipők és paták

2026. január 1-től Tóth László István a Kecskemétfilm Kft. ügyvezető-producere. Az új cégvezetőnek a Kossuth-díjas Mikulás Ferenc alapító-igazgató adta át a stafétát, aki több mint 50 évig vezette a kecskeméti rajzfilmstúdiót.

Tavaly szeptemberben írták ki a pályázatot a Kecskemétfilm Kft. ügyvezetői posztjára, melynek eredménye a napokban lett nyilvános: Tóth László István váltja 55 év után Mikulás Ferencet, aki a legendás rajzfilmstúdió alapítója is. 

Tóth László István animációs szakember 1970-ben született Szekszárdon. Érettségi után a Kecskeméti Rajzfilmstúdióba nyert felvételt, ahol az ikonikus Magyar népmesék sorozat készítésén keresztül ismerkedett meg a szakmával. Három évtizedes munkatapasztalatát nyugat-európai és távol-keleti stúdiókban bővítette. Sok nemzetközileg ismert és díjazott egész estés filmen dolgozott rajzolóként, animátorként, vagy supervisorként.

Tóth László István és Mikulás Ferenc (Fotó: Banczik Róbert) 

Mozgalmas éve volt a magyar animációnak: idén a hazai animáció volt a díszvendége a világ legnagyobb animációs eseményének, az Annecy-i Nemzetközi Animációs Filmfesztiválnak, melyre gőzerővel készült a hazai filmipar. A június emiatt erős volt: két héten belül volt a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál, az Oscar-kvalifikálóvá váló Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztivál és Annecy. Lássuk milyen fontos történések voltak idén a magyar animációban.

2019-ben témakörönként vettük végig mi minden történt az évben, 2020-ban, 2021-ben, 2022-ben, 2023-ban és 2024-ben pedig hónapok szerint haladtunk, ezt követjük idén is.

Január

• 6 animációs filmterv fejlesztését támogatja a Filmjus
• Online nézhető az Arany Pálma-díjas 27
• Animációs kisfilmtervvel is lehet jelentkezni az Inkubátor Programra

Február

• A Kék Pelikan a legjobb animáció a magyar filmkritikusok szerint
• Balogh Mirjána Wish You Were Ear című MOME diplomafilmje versenyez a Berlinalén, ahol Kristály Medvét nyer a Generation 14+ szekcióban
• Megrendezik a 10. Animascope-ot
• Kiosztották a 44. Magyar Filmszemle díjait: a 27, a Cipők és paták, Az utolsó dobás, a Kék Pelikan és a Kojot négy lelke kapott díjat.
• Kiállítás nyílik a 111 éves magyar animációról a Műcsarnokban

Online nézhető A gondolkodás művészete című sorozat eddigi 24 epizódja. Szirmai Márton ötperces epizódokból álló, inspiráló sorozata magyar feltalálókat, és startupokat mutat be, rajtuk keresztül pedig azt, hogyan születnek meg kreatív, innovatív ötletek.

Szirmai Márton (Szalontüdő, Remény,  rendező 10 éve kezdte el kutatni, hogy hogyan születik egy gondolat, és mi kell ahhoz, hogy abból valami marandó jöjjön létre. Ennek eredménye A gondolkodás művészete, ami egy játékos, animációs betétekkel, és interjúkkal tarkított, ötperces epizódokból álló sorozat. A 24 epizódban 24 fiatal feltaláló csapat mutatkozik be, akiknek szórakoztató formában bemutatott világszabadalmaik jó apropót adnak arra, hogy megismerjük a gondolkodást, mint sikerélményhez vezető, élvezetes folyamatot.

Hogyan születtek meg ezek az ötletek, és milyen nehézségekkel küzdöttek meg gazdáik? A szórakoztató dokumentumfilm ezekre is választ ad, őszinte vallomások és komikus helyzetek kíséretében. A rövid epizódok a feltalálók kudarcain, és örömein keresztül mutatnak be jó gyakorlatokat, és olyan ötletek megszületését, mint például a városi komposztálást segítő gép, vagy épp egy környezetkímélő kártevőirtó berendezés. Az epizódokban az ötletgazdák élettörténetét, és a szakmájuk iránti szenvedély hátterét ismerhetjük meg, emellett egy-egy izgalmas tudományterület kulisszái mögé is betekintést nyerhetünk.

A gondolkodás művészete a TADAM FILM gyártásában készült, az operatőre Bálint Dániel, zeneszerzője Pirisi László és Hegyi Dávid, az animációkat Huszár Dániel késztette.

Forrás: Filmhu