Mindenki életében van legalább egy olyan személy, akihez mindennel lehet fordulni, mert mindig meghallgat és ha szerencsések vagyunk, még megszívlelendő tanácsokkal is ellát. Mikor ez az illető már nincs többé, akkor vagy találunk egy másikat vagy – és az életben inkább ez a jellemző – kénytelenek leszünk magunk megküzdeni a problémáinkkal. Történetünk főszereplőjének ez Pinky-t jelenti, a laza és szabadelvű, szókimondó öreg hölgyet, aki tud ám kedves is lenni ahhoz, aki megérdemli. Az ő halála lesz az a momentum, ami Grace Pudelt visszatekintésre, számadásra sarkalja, történetét pedig kedvenc csigájának meséli el.

Grace ugyanis nem egy csiga, hanem egy ember, aki édesanyjához hasonlóan rajong a csigákért és tulajdonképpen mindenért, amiben csigavonal van. Életének van egy hosszú időszaka, amikor nem csak úgy öltözködik és viselkedik, mint egy csiga, de szaporítja is őket és minden csiga vonatkozású tárgyat is felhalmoz. Grace-t egyik veszteség és csalódás éri a másik után: elárvul, ikertestvérétől elszakítják, házassága becsődöl, meghízik, álmai, vágyai nem teljesülnek. Ebbe még az is beleőrülne, aki nála sokkal erősebb lélekben, de ő valahogy mindig kikecmereg ezekből. Látszólag egy született vesztes, akit folyton halál vesz körül, de a történetéből, az emlékirataiból kiderül, hogy ez koránt sincs így. Az Egy csiga emlékiratai bizonyos szemszögből nézve egy életigenlő és inspiráló alkotás. Fanyar, de nem lemondó humorával, borús, mégsem gyászos színeivel és formavilágával, na meg furcsa, ugyanakkor nagyon szerethető antihősével képes empátiát kelteni a nézőben.

A felnőtteknek szóló animáció nehéz műfaj és leginkább azokat célozza meg, akik az üzenet, a téma mellett a megjelenítést és a befektetett energiát, kreativitást is képesek értékelni. Ha sikerül megtalálnia a közönségét, akkor viszont nagyon is hálás műfaj. A stop motion technika rendkívül időigényes, sok türelmet és munkát igényel, de szinte mindent el lehet vele mesélni, mindent meg lehet mutatni. Az Egy csiga emlékiratait nézve csak kapkodtam a fejem a rengeteg apró részlet és rejtett utalás miatt, közben pedig arra gondoltam, hogy a cselekményt (meg)ismerve érdemes lenne újranézni kizárólag az előbb említett részletek és utalások maradéktalan befogadása érdekében.

A történet főszeplője valóban introvertált személyiség, a csiga metafora alkalmazása sem véletlen a csigaházba való visszahúzódást illetően. Vizuálisan történik is rá utalás, de kimondásra mintha nem kerülne. Az egész cselekményre mégis inkább az a megjegyzés lesz igen találó, mely szerint a csiga mindig előre megy és soha nem fordul vissza a nyomvonalán. Nos, a csigáról még csak az sem mondható el, hogy sodródik az árral, sokkal inkább szép csendben teszi a dolgát. Pont, mint Grace.

Az állatorvosi pályára készülő, de színjátszással is foglalkozó Adam Benjamin Elliot örökletes fiziológia remegéssel született, mely fogyatékosságát beleépítette a munkájába is. Film és televízió szakon végzett, első stop motion filmjét is itt készítette. 2004-ben a Harvie Krumpettel nyert Oscart az animációs rövidfilm, melyben egy Tourette-szindromás ember életét dolgozta fel. A kisfilm formátumról egész estésre váltva az ausztrál kertvárosi környezetben élő Mary és az aspergeres brooklyni nyugdíjas, Max valószerűtlen barátságáról szóló Mary és Max című (Magyarországon is bemutatott) animációs filmje 2009-ben Berlinben elnyerte a Kristály Medvét.

Elliot nem használ digitális kiegészítéseket és számítógéppel generált képeket, munkáiban minden díszlet, kellék és karakter kézzel készül, ami hosszú éveket vesz igénybe. Filmjeit fesztiválokon népszerűsíti és kizárólag saját projektjeire fókuszál, kereskedelmi megrendelésekkel nem foglalkozik. Animációt a minimalista narratíva vezérli és általában a tragikomédia műfajában születnek a karakterek mélabús természetének és pszichológiai fejlődésének ábrázolásával. A cselekményt lazán családjára és barátjaira alapozva írja meg, létrehozva ezzel saját műfaját, a clayográfiát, ami a gyurmaanimáció és az életrajzi portré egyvelege.

Az Egy csiga emlékiratai már eddig is rengeteg díjat és jelölést gyűjtött be a rangos nemzetközi fesztiválokon: Annecy-ban, Ottawában, Sitges-ben és Londonban is díjazták, de jelölték Golden Globe-díjra, Annie-díjra, és valószínűleg ott lesz az egész estés animációs Oscar-ötösben is. Az elgondolkodtató és minden részletében csodálatos animáció a Budapest Film forgalmazásában 2025. január 9-től kerül a hazai mozikba.