Szeptember 13. és 18. között ötödik alkalommal rendezi meg a Nemzeti Filmintézet a restaurált filmek fesztiválját, a Budapesti Klasszikus Film Maratont, melyen külön szekciót kapott a 65 éves Pannónia Filmstúdió.
A magyar animáció a 60-as évek eleje óta közel 30 éven át a magyar kultúra egyik első számú exportcikke volt. Az 1989-es rendszerváltozásig a kelet-európai animációs alkotók sorban nyerték el a fontosabb díjakat a világ fesztiváljain. Az animációs film a keleti blokk tagállamaiban a nagy presztízsű élőszereplős film mellett kevésbé állt a cenzorok tekintetének kereszttüzében. A budapesti Pannónia Filmstúdió a nyolcvanas évek elejére Európa egyik legnagyobb animációs műhelyévé nőtte ki magát. 1973 és 1989 között összesen 23 egész estés animációs mozi- és tévéfilmet gyártott a stúdió. A létszám ekkorra már közel 300 főre duzzadt, a budapesti központ mellett Kecskeméten és Pécsett alakult meg a Pannónia két vidéki rajzfilm-műtereme.
A BKFM-en látható válogatás a magyar animáció aranykora, a 60-70-80-as évek, valamint a Kecskemétfilm Stúdió nemzetközi fesztiváldíjakat nyert rövidfilmjeiből szemezget, a Szent István téri szabadtéri vetítések előtt pedig a legjobb retro reklámfilmekből készült összeállításokat vetítik.
Jegyeket a Toldi és az Uránia mozi pénztárában és honlapján lehet venni szeptember 1-től.
A Pannónia Filmstúdió nemzetközi sikerei
szeptember 17. szombat, 15:00, Toldi Nagyterem
A magyar animáció legfőbb ismérve a sokféleség: „nem az egységesen kimutatható nemzetközi stílus léte, hanem az, hogy nagy számban dolgoznak egymás mellett a többiektől alapvetően különböző szemléletű, szuverén művészegyéniségek” – írja a korabeli filmkritikus és dramaturg, Antal István. A 65 éve alapított budapesti Pannónia Filmstúdió sikersztorija 1960-ban Macskássy Gyula és Várnai György „újhullámos” rövidfilmjeivel kezdődött. Ezek a nemzetközi sikert arató egyedi filmek váltották fel a korábbi évek gyerekeknek készült mesefilmjeit, és grafikailag is újfajta, modernizált animációs nyelvet teremtettek.
A 60–80-as évek során a Pannónia Filmstúdióban kibontakozott, mennyiségi és minőségi szempontból is csúcsra járatott animációsfilm-gyártás időszakát a magyar animáció fénykoraként emlegetik. Miközben a 65 éve alapított legendás stúdió létezését gazdaságilag a 60-as években beinduló sorozat-, illetve a 70-es években startoló egész estés animációsfilm-gyártás alapozta meg, a magyar animáció leginvenciózusabb darabjai az egyedi rövidfilmek voltak.
A film után kerekasztalbeszélgetés lesz Ternovszky Béla animációsfilm-rendező, Kő Edit gyártásvezető, Bacsó Zoltán operatőr és Orosz István rendező részvételével, a moderátor Fülöp József, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem rektora.
Vajda Béla: Moto perpetuo
Habfürdő
szeptember 16. péntek, 16:45, Toldi Kisterem
Zsolt, a kirakatrendező és meg nem értett művész, az esküvője napján menyasszonya kolléganőjéhez, Annihoz menekül, aki épp az ötödik orvosi felvételijére készül albérleti szobájában. Zsolt ráveszi Annit, hogy hívja fel aráját, és közölje vele, hogy meggondolta magát, mégsem veszi el… Kovásznai György egyedülálló alkotása felnőtteknek készült, merész stílusú kísérleti musical, amely radikálisan szembemegy a rajzfilm műfaj hazai hagyományaival.
Kovásznai György: Habfürdő
Hófehér
szeptember 18. vasárnap, 16:45, Toldi Nagyterem
A Hófehér Nepp József első egész estés filmje, amely az általa etalonként tisztelt klasszikusnak, a Disney-féle Hófehérke és a hét törpének mutat szamárfület azzal, hogy fonákjára fordítja a közismert mese történetének alapmotívumait.
A Hófehér kísérőfilmjei Macskássy Gyula 1938-40 között, Gasparcolor technikával készült reklámfilmjei.
Nepp József: Hófehér
Macskássy Gyula Gasparcolor technikával készült reklámfilmjei, 1938-40
A Hófehér kísérőfilmjeiként láthatók – szeptember 18. vasárnap, 16:45, Toldi Nagyterem
Kevesen tudják, hogy a cannes-i díjnyertes Macskássy Gyula pályája nem a háború után, A kiskakas gyémánt félkrajcárja (1951) című híres mesefilmjével kezdődött. A „magyar animáció atyja” már a harmincas években világszínvonalú rajz- és báb reklámfilmeket készített. Macskássy Gyula Coloriton stúdiója – amelyet 1932-ben alapított a később John Halasként világhírűvé vált Halász Jánossal és Kassowitz Félixszel, – eleven szálakat ápolt az európai avantgárddal. Bortnyik Sándor tanítványaiként hamar megismerték Berlinben a Gasparcolor színesfilm-technológiát, amelyet egy magyar vegyészmérnök, Gáspár Béla szabadalmaztatott 1931-ben, és az amerikai Technicolor őse lett.
Ezzel a különlegesen éles és élénk színű három rétegű színesfilm technológiával akkoriban olyan világhírű alkotók dolgoztak, mint Oskar Fischinger Németországban és az USA-ban, Len Lye Angliában, Alexandre Alexeieff és Berthold Bartosch Franciaországban, a magyar származású George Pal Hollandiában és az USA-ban. Az 1938-40-ben készült reklámok restaurálásának szenzációja, hogy az eredeti technológia lekövetésével, három speciálisan szeparált fényű réteg összerakásával készült a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívumban, 2022-ben.
Macskássy Gyula: Izzó szerelem
Macskássy Gyula mesefilmjei
szeptember 17. szombat, 10:30, Uránia Nagyterem, jegyek itt
Macskássy Gyula ötvenes évek első felében született klasszikus meséket adaptáló kedves rajzfilmjeiben a magyar folklór motívumai ötvöződnek a korabeli szovjet és amerikai rajzfilmek realista stílusvilágával. A Fekete Edittel közösen jegyzett A kiskakas gyémánt félkrajcárja a magyar animáció hőskorának emblematikus darabja, amelyben első ízben használták a magyar rajzfilmkészítők a többteres képalkotást, amelyet az amerikai Disney-rajzfilmekben az 1930-as évek óta alkalmaztak.
Bár az ötvenes évek rajzfilmjei a kor ideológiai elvárásait is tükrözik, a korszak magyar animációi közül a lírai hangulatú Két bors ökröcske olyan technikai és formai csúcsteljesítmény, amelyet az autentikus magyar és erdélyi népművészet stílusjegyei tesznek tüneményessé. Ahogy a magyar animációs reklám- és mesefilmek formavilágába az ötvenes évek második felében begyűrűzött a modern, letisztult stílusú animációs formanyelv, úgy az Okos lány, az Egér és Oroszlán vagy A telhetetlen méhecske című mulattató meserajzfilmek témái is a 20. századi technikai civilizációra lettek aktualizálva.
Macskássy Gyula: Két bors ökröcske
Leo és Fred, avagy igaz történetek két jó barátról
szeptember 18. vasárnap, 11:15, Toldi Nagyterem
A magyar rajzfilmek bővelkednek az emlékezetes karakterekben, közülük is az egyik legszerethetőbb páros Leo és Fred, a gondterhelt cirkuszi oroszlán és ügybuzgó idomárja. A komikus duó burleszkmeséit a Hogyan lehet megijeszteni egy oroszlánt? című, 1980-ban bemutatott rajzfilm indított útjára. A Tóth Pál által jegyzett rövidfilm főszereplőire épülő, a kecskeméti rajzfilmstúdió égisze alatt gyártott televíziós sorozat első évada 1984 és 1986 között készült, amely Leo és Fred, avagy igaz történetek két jó barátról címmel került moziforgalmazásba 1987-ben. A könnyed vázlatossággal megrajzolt képi világ, a visszafogott, finom humorral ábrázolt apró történetek és az édesbús miliő teszi Tóth Pál filmjét megkapó élménnyé valamennyi korosztály számára.
Tóth Pál: Leo és Fred
Macskafogó
szeptember 14. szerda, 19:30, Szent István tér
A magyar nézők körében kultikusnak számító Macskafogó egy animációs akcióvígjáték, amely számos fősodorbeli filmes műfajt megidéz, így a krimit, a sci-fit, a horrort és a katasztrófafilmeket, továbbá konkrét sikerfilmek, mindenekelőtt a James Bond-széria paródiájaként is értelmezhető. A film főbb szerepeit macskák, egerek és patkányok játsszák el, a főhőst egy antropomorf titkos egérügynök, Grabovsky alakítja, akit Pokyóba küldenek, hogy hozza el annak a szerkezetnek a titkos tervét, amely megmenthetné az egércivilizációt a gonosz macskáktól.
Ternovszky Béla: Macskafogó
Válogatás a Kecskemétfilm sikereiből
szeptember 17. szombat, 13:30, Toldi Nagyterem
A Kecskemétfilm Stúdiót 1971-ben a Pannónia Filmstúdió első vidéki leányvállalataként alapították, vezetője a kezdetektől Mikulás Ferenc producer. A stúdió 1991-ben önállósodott, majd 1993-ban magánkézbe került. (A magyar filmszakmában egyedülálló módon a munkatársak megvásárolták a munkahelyük állami vagyonrészét.) Legismertebb produkciójuk a Jankovics Marcell vezetésével elindított, majd Horváth Mária és Nagy Lajos bábáskodása mellett befejezett százrészes Magyar népmesék című mesesorozat. A televíziós sorozatok (pl. Vízipók-csodapók, Mesék Mátyás királyról, Leo és Fred) és a külföldi bérmunkák (pl. A Kells titka, A vörös teknős) mellett a stúdió profiljához tartoznak a formanyelvi határokat felbontó kísérleti rövidfilmek. Míg Szilágyi Varga Zoltán grafikailag kimunkált, erős szimbolikájú rövidfilmjeivel tűnik ki, addig Ulrich Gábor képzőművészeti indíttatású digitális rajzfilmjeiből egy danse macabre-szerű, groteszk univerzum bontakozik ki.
