Írások animációs filmekről, hosszra, formára és nemzetiségre való tekintet nélkül

Dot & Line

Dot & Line

Meghalt Jankovics Marcell

2021. május 29. - dotandline

79 éves korában elhunyt Jankovics Marcell rajzfilmrendező, grafikus, könyvillusztrátor, művelődéstörténész, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia tiszteletbeli elnöke. Jankovics Marcell népszerűségét – a mindenki által ismert animációs filmjei mellett – közösségépítő, pozitív lelkiségének is köszönheti. Oldott előadói stílusa és magabiztos szakmai tudása miatt méltán lett közkedvelt, a magyar kultúra meghatározó személyisége.

Jankovics Marcell 1941-ben született Budapesten. Családját 1951-ben kitelepítették Öcsödre, ahonnan csak 1953-ban térhettek vissza. Édesanyját rokonok fogadták be, Jankovics Marcellt nagynénje nevelte. A leckéit nagyapja (id. Jankovics Marcell, aki író, politikus, ügyvéd volt, s hegymászóként is jelentős eredményeket ért el) íróasztalánál írogatta. Nagyapja könyvtára, a személyes tárgyak, amelyek körülvették, a család szellemisége iránytűként mutatta útját, ám az édesanya jelenlétének hiánya, az édesapját ért atrocitások, a terror árnyéka, a bizonytalanság megkeserítette általános iskolás éveit.

jankovics_marcell_2021.jpg

Jankovics Marcell otthonában (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

Édesanyja fiát 1955-ben a pannonhalmi bencés gimnáziumba íratta be, ott is érettségizett. Ahogy a háború, a kitelepítés, úgy Pannonhalma is meghatározó élmény lett életében. Erről Lékiratok című (később bezúzott) önéletrajzi művében hosszasan ír. A pannonhalmi kollégiumi évek alatt megtanulta a fegyelmet, a tűrőképességet, a korlátokhoz és lehetőségekhez való igazodást, tanárai szakmai tudása pedig jó alapot adott későbbi, széleskörű műveltsége kialakításához. Idegen nyelveket tanult (az orosz és latin mellett angolul, franciául), a keresztény múlt iránti fokozott érdeklődés lételemévé vált.

Édesapját 1956-ban kiszabadították a börtönből; a forradalom leverése után felügyelettel szabadlábon maradhatott. A börtönben korábban elszenvedett agyvérzése miatt azonban munkaképtelenné vált, s egész életében gondozásra szorult.

A gimnázium elvégzése után Jankovics Marcell kétszer egymás után a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karára jelentkezik. Nyíltan édesapja „bűnei" miatt nem vették föl. 1959–1960-ban az Erőműjavító és Karbantartó Vállalat (ERŐKAR) Anyagvizsgáló Laboratóriumában dolgozott, előbb anyagmozgató segédmunkásként, majd betanított csőtágítóként. Ezt az időszakot is élete meghatározó élményének tekintette. Ennek a munkahelyének köszönheti a továbblépést: egy munkatársa „közvetíti" a Pannónia Filmvállalathoz (utóbb Pannónia Filmstúdióhoz, majd Pannóniafilm Kft.-hez), ahol 1960-tól fázisrajzoló-gyakornokként kezdhetett dolgozni.

jankovics_marcell_x_janos_vitez_1973.png

Jankovics Marcell a János vitéz gyártásakor (Forrás: Filmarchívum)

Jankovics Marcell gyerekéveit beárnyékolta a családját ért meghurcoltatás, a kitelepítés, a nélkülözés, az apa hiánya, nővére méltatlan életkörülményei, majd emigrálása, bűnhődhetett ő is olyan bűnökért, amelyeket soha nem követett el. Rajztehetsége és szerencsés adottsága mentette meg: képes volt minden körülmények között derűsnek maradni, életigenlő humorral kezelni a megpróbáltatásokat is.

Pályája indulásakor három jelentős művész alkotásmódjával ismerkedett meg: Nepp Józsefnek a képet, hangot és gondolatot egységben érvényesítő humorával, a Kovásznai György-féle festőszemlélettel, a képi gondolatokat egymás mellé fűző, rétegzett, míves kollázsanimációval és Macskássy Gyula jelszerűen tömör, tiszta ábrázolásmódjával. E háromféle felfogás nem kioltotta egymást, hanem sajátosan fonódott össze Jankovics Marcell későbbi munkáiban. Megemlítendő még Reisenbüchler Sándor neve is, ha azokat a mestereket, társakat vesszük számba, akiktől tanult, tapasztalatokat szerzett, de nem szolgaian követte őket, hanem a megfigyelt mesterségbeli fogásokat beépítette a saját művészetfelfogásába.

1963-ban készítette első kisfilmjét, a Jónás és a cetet, melyben a bibliai történetet dolgozta fel. 1965-ben rendezőnek nevezték ki, majd három évig, 1968-ig Dargay Attilával és Nepp Józseffel közösen készítették a nagy sikerű Gusztáv című rajzfilmsorozatot.

dargay_attila_08.jpg

Jankovics Marcell, Nepp József, Dargay Attila (Forrás: Henrik Irén magángyűjteménye)

A pályája innentől kezdve egyenesen − és szinte töretlenül − ívelt fölfelé. A Gusztáv sorozat népszerűséget és gyakorlatot biztosított számára, de hamar tovább tudott fejlődni. Újabb és újabb (nemzetközi sikereket és szakmai elismertséget hozó) kisfilmeket készíthetett, közben kialakult saját művészi koncepciója, ars poeticája is. 1971–72-ben már tanított is, a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban animációt oktatott.

1973-ban elkészült az első, egész estés rajzfilmje, a János vitéz, mely a magyar rajzfilmtörténet életében is fordulópont, mérföldkő volt mint az első egész estés magyar animációs film. Kiemelt szerepet kap a filmben, mint sok további munkában is, a következetes színdramaturgia. A film siker mindmáig a magyar nézők körében, de a Szovjetunió mint nacionalista produkciót nem vásárolta meg, A Hanna−Barbera egykori amerikai rajzfilmstúdió megvette ugyan a János vitéz forgalmazási jogát, de csak azért, hogy aztán az angolszász nyelvterületen sehol se mutassák be. Kínában viszont – Petőfi népszerűségének és a pentaton kísérőzenének köszönhetően – sok százmillióan látták.

janos_vitez.jpg

Jankovics Marcell: János vitéz

A János vitéz kapcsán újabb, életre szóló barátságok kötődtek, amelyek szakmai fejlődését is segítették Jankovics Marcellnek. Hoppál Mihály néprajzkutató barátságát is e filmnek köszönhette, később Szemadám György festőművésszel és Szakály Ferenc történésszel kiegészülve alkottak megbonthatatlan, erős érzelmi és szellemi közösséget. Három barátját a három testőrhöz hasonlította, magát pedig a negyedik, besorolhatatlan, semmilyen skatulyába nem illeszkedő, kicsit mindig kívülálló muskétáshoz. E szűk baráti kör (Péterfy László szobrásszal, Csete György, Makovecz Imre építésszel, Kelemen András pszichiáterrel, Kovács István költővel, Molnár Imre iparművésszel és másokkal kiegészülve) 1981-ben megalapította a Március 15. Társaságot, mely a kor gyakran torz, igazságtalan kitüntetési gyakorlatával szembeni tiltakozásként harminc éven át magándíjjal jutalmazta a kiemelkedő életműveket.

Jankovics Marcell az egész estés filmek mellett a kisfilmek készítését sem hagyta abba, sorra nyert velük a nemzetközi szakmai megmérettetéseken; a Sisyphus című munkáját 1974-ben Oscar-díjra is jelölték.

1977-ben elkészíti a Küzdők című rövidfilmjét, mely elnyerte a cannes-i filmfesztivál Arany Pálma-díját. A három fekete-fehér rövidfilmje (Mélyvíz [1971], Sisyphus, Küzdők) valamiféle triptichon részeinek tekinthetők, a témák mitológiai allegóriákba vannak kódolva. Formabontó, lecsupaszított, egyedi rövidfilmjeivel Jankovics katartikus hatást akar kiváltani, megrendít, elgondolkoztat.

1977-ben elkezdi Jankovics a Magyar népmesék sorozatot, amelyet forgatókönyvíróként, rendezőként, tervezőként 2002-ig gondoz. Ezeken a népmese-animációkon generációk sora nőtt fel, és ma már hungarikum lett. A sorozat – ahogy a János vitéz is – a magyar népi vizualitás és gondolkodásmód hagyományaiból táplálkozik. A körkörösség, az örök visszatérés a képi világot is meghatározó gondolati alap. A mese a létező időn kívüli világba, az álomidőre esik, mégis a valóság része.

A Kecskemétfilm stúdióban készülő sorozat Mikulás Ferenc ötlete volt; Jankovicsot a János vitéz sikere nyomán kérik fel erre a munkára. Jankovics találja ki a koncepciót: fontos a figyelemkeltő főcím, valamint minden meséhez meg kell találni az adott grafikai stíluson belül azt a motívumkincset, amely arra a tájegységre jellemző, ahonnan a mese adott változata előkerült. Fontos szempont a kompozíció, a magyar népművészet szimbólumrendszerének és a mitikus szerkezetnek a megjelenítése. A mesék hangsúlyos mozzanata az utazás (az utazás célja a nőnemű lény megtalálása, az utazás pedig szimbolikus térben történik).

Az első sorozatban a figuraterveket és a forgatókönyvet Jankovics Marcell rajzolja, majd a harmadikban és az ötödikben is. A másodiknál és a negyediknél „csak" főrendezőként szerepel, de újra és újra visszahívják, a sorozat „szellemi atyjának" azóta is őt tekintik.

magyar_nepmesek_2.jpg

Magyar népmesék - Holló Jankó (rendező: Horváth Mária, Jankovics Marcell)

1981-ben mutatják be Jankovics második egész estés filmjét, a Fehérlófiát, amely nemzetközi elismerést hoz (elnyeri a Minden idők legjobb rajzfilmje c. díjat). E film elkészültét, a művészi teljesítményt többéves kutatómunka előzi meg. Előadásokat tart, ismeretterjesztő anyagokat ír a szerző az archaikus világképről, a mitológiáról, a népmesék és a csillagos ég kapcsolatáról.

Kisebb animációs munkák után elindul a Mondák a magyar történelemből című sorozat, amely karakterében annyiban különbözik a népmesék sorozatától, hogy a Képes Krónika világára épül, történelminek nevezhető zenei forrásokkal (gregorián és diákénekek) táplálkozik, és legfőbb célja a történelmi ismeretterjesztés.

Következő egész estés filmje az Ének a csodaszarvasról (2002), melyet Szörényi Levente felkérésére készít el. Ebben a magyar ősmítoszt dolgozza fel, annak asztrálmitológiai interpretációját adva.

Régóta dédelgetett terve valósul meg Az ember tragédiája (2011) elkészültekor, mely méltó tisztelgés az eredeti darab és az emberiség kultúrtörténete előtt. A monumentális, 160 perces rajzfilm 23 évig készült, minden szín más stílusban lett megrajzolva.

jankovics_marcell_toldi.jpg

Látványterv a Toldi sorozatból (Forrás: Kecskemétfilm)

Az utóbbi években szintén nagy munkába kezdett: Arany János Toldi című elbeszélő költeményének 12 részes animációs adaptációját rendezte, mely elkészült, már csak a bemutatásra vár. Az alkotók nemrég nyertek támogatást a sorozat mozifilmmé alakítására.

Jankovics Marcellt rajzfilmrendezőként ismerte meg a világ, de a grafikusi, könyvillusztrátori tevékenysége is meghatározó volt, valamint művelődéstörténészként is maradandót alkotott. Valamikor rajzolt képregényeket is, de mindig csak rangos szerzők (pl. Oscar Wilde, Stanislaw Lem, Jókai Mór) műveiből. Készített rajzfilmplakátokat, tervezett emblémákat, saját könyvein kívül illusztrált mesekönyveket és más szépirodalmi műveket. Cikkei, tanulmányai és számos könyve jelent meg – főleg művelődés- és művészettörténeti tárgyban. Néhány önálló könyve például: Jelképkalendárium (1988), A fa mitológiája (1991), Ahol a madár se jár (1996), A Nap könyve (1996), A szarvas könyve (2004), 3+1, A négy évszak szimbolikája (2008). 2007-ben Méry Gábor fotóművésszel együtt elkezdte albumok formájában feldolgozni a Felvidék templomait és azok szárnyasoltárait. 2015-ben jelent meg A vizuális nevelésről című könyve, melyet ő maga egyik legfontosabb írásának nevezett.

Rendszeresen tartott előadásokat konferenciákon, egyetemeken, főiskolákon, középiskolákban és közművelődési intézményekben az animációról, általában a filmről, művelődéstörténeti, képzőművészeti témákról, a gyermeknevelés, valamint a kultúrpolitika és közélet kérdéseiről.

1988–98 között rendszeresen készített ismeretterjesztő televíziós műsorokat, forgatókönyvíróként, műsorvezetőként, rendezőként közel félezret. Rendszeresen működött közre ismeretterjesztő tévé- és rádióműsorokban. A DUNA TV egyik alapítója. Kurátorként, szóvivőként, az induló televízió műsortanácsának elnökeként is dolgozott. Belekóstolt a színházi munkába is. Az Egyetemi Színpadon két népzenei műsort rendezett, 1981-ben és 1982-ben; 1997-ben a Budapest Bábszínház Bábiloni Biblia címmel mutatta be darabját, amit maga írt, tervezett és rendezett. A Magyar Nagylexikon első öt kötetének szerző munkatársa volt (1993–1997). Részt vett a meghiúsított budapesti EXPO '96 és a hannoveri EXPO 2000 magyar programjának tervezésébe.

feherlofia.jpg

Jankovics Marcell: Fehérlófia

Félszáz körüli hazai és nemzetközi díj, valamint számos magyar kitüntetés tulajdonosa, zsűritagként is több alkalommal képviselte hazáját nemzetközi filmfesztiválokon: Zágrábban, New Yorkban, Teheránban, Espinhoban, Ottawában, Oberhausenben, Krakkóban, Hirosimában, többször magyar sikerrel. Néhány a fontosabb hazai elismerései közül: 1974-ben Balázs Béla-díjat, 1978-ban Kossuth-díjat, 2007-ben Prima Pimissima díjat kapott, 2013-tól a Magyar Érdemrend Középkeresztje a csillaggal kitüntetés birtokosa, s az elsők között – 2014-ben – ítélték meg számára művésztársai a Nemzet Művésze elismerést.

Több társaságban, egyesületben, szervezetben volt tag vagy viselt tisztséget. 1998–2000-ig a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) elnöke, majd 2007–2009 között az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Kht. felügyelőbizottságának elnöke volt. 2010-ben bő egy évre újra az NKA elnökének nevezték ki. Az MMA egyesülethez 1993-ban csatlakozott. 2011. november 5-étől, a Magyar Művészeti Akadémia köztestületi rangra emelésével a tagság beválasztotta az Akadémia elnökségébe. 2014–2020 között a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke, majd 2020-tól a Magyar Művészeti Akadémia tiszteletbeli elnöke lett.

jankovics_marcell_konyv_2019.jpg

Hoppál Mihály, Varga Zoltán: Jankovics Marcell 

A Magyar Művészeti Akadémia 2019 végén jelentette meg a Jankovics Marcell című életműalbumot, míg grafikusi, rajzolói munkásságából Képpraxisok címmel szintén ekkor a Műcsarnok mutatott be egy válogatást. A trianoni békediktátum 100. évfordulójához kapcsolódva előbb Székesfehérváron, majd a Pesti Vigadóban is láthatta a közönség Jankovics Marcellnek a magyar történelemnek Mohácstól a trianoni békeszerződésig vezető eseményeit, s a jelenre gyakorolt hatását feldolgozó gúnyrajzait, mely kiállítás alapját Trianon címmel 2019-ben megjelent monumentális képeskönyve adta.

Jankovics Marcell formabontó klasszikusát, a digitálisan felújított Fehérlófiát a közelmúltban az USA-ban vetítették nagy sikerrel, legközelebb pedig az animációs filmek nagy presztízsű szemléje, a június 14-én kezdődő Annecy-i Nemzetközi Animációs Filmfesztivál tűzi műsorára.

Jankovics Marcell vizuális művész, közéleti ember, népmesekutató, reneszánsz műveltségű gondolkodó volt, akinek munkássága páratlanul sokszínű és szerteágazó. Túlzás nélkül jelenthetjük ki: Jankovics Marcell életműve meghatározó része marad a magyar kultúrának.

Forrás: MMA

A bejegyzés trackback címe:

https://dotandline.blog.hu/api/trackback/id/tr216575340

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása