Készül az egyik legjobban várt magyar animáció, a Kék Pelikan, melynek az animatik verziójába már bepillanthattunk, amitől csak még inkább tűkön ülünk, hogy láthassuk a kész filmet. A munkálatokról Felszeghy Ádám producerrel beszélgettünk.
Csáki László Kék Pelikan című dokuanimációja a ’90-es évek nemzetközi vonatjegy-hamisítási lázát mutatja be három barát történetén keresztül, akik meghackelik a rendszert. Az eredetileg rövidfilmnek tervezett projekthez annyi anyag gyűlt össze az évek során, hogy az alkotók egész estés filmben kezdtek gondolkodni, és végül ezzel pályáztak a Nemzeti Filmintézet Inkubátor Programjára, amin 87 millió forintos gyártási támogatást kaptak. Az animáció gyártója az Umbrella, producere Kázmér Miklós és Felszeghy Ádám. A tervek szerint a Budapest Film forgalmazásában kerül majd a hazai mozikba.
Tavaly év végén írtuk, hogy az alkotók a Kék Pelikan animatik verzióján dolgoznak, mely idén év elejére lett kész. Ennek apropóján beszélgettünk a film egyik producerével, Felszeghy Ádámmal a projekt alakulásáról.
Miután megnéztem az animatikot, azon gondolkodtam, hogy ez inkább fikciós dokumentumfilm lett, mint klasszikus dokumentumfilm.
Mi azt gondoljuk, hogy ez 100%-ban dokumentumfilm. Minden doku csal annyit, hogy bizonyos szálakat, amik nem teljesen értek össze a valóságban, egymás mellé tesz, hogy a sztori élvezetesebb, a dramaturgia gördülékenyebb legyen. De minden, ami a filmben elhangzik és amit látunk, az úgy volt. Vagyis nem tudhatjuk, hogy biztos úgy volt-e, mert nem voltunk ott, de azokon az elbeszéléseken alapul a film, amit az alanyaink elmondtak nekünk. Semmi olyan dolog nem került bele, ami a mi fejünkből pattant volna ki. Talán annak a jelenetnek a kivételével, amikor a film megidézi a Szigorúan ellenőrzött vonatokat. A reenactmentekben (újrajátszások, itt a filmben azok a jelenetek, amikor a vonatjegy-hamisítás időszaka volt – a szerk.) van egy-két olyan elem, ami azért került be, hogy feszültséget keltsen. Például miközben a vonatjegy-hamisításról beszélnek a srácok, a háttérben hegesztik a rácsot. Ez a suspense miatt került a filmbe, utalva arra, hogy ezért börtön is járhat. De itt egy ellenpélda, ami tényleg megtörtént: amikor Rozi (az egyik főszereplő – a szerk.) a fogdában van, tényleg a Szomorú szamurájt énekelték mellette a foglyok. Vagy a bohóc kalauz karaktere, ami nagyon műfaji elemnek tűnik, miközben az is megtörtént. A film egyik nagy erénye, hogy nagyon hiteles. Minden, amit látunk benne, nemcsak megtörténhetett volna, hanem meg is történt.
Kék Pelikan (Forrás: Umbrella)
Még 2019 elején közzétettetek egy felhívást, hogy olyan sztorikat vártok, amik kapcsolódnak ehhez a vonatjegy-hamisításhoz. Ezekkel mi lett?
Megkaptuk a sztorikat, és akiét izgalmasnak találtuk, azt behívtuk audiointerjúra. 40 órányi anyagot rögzítettünk első körben, ami a végére legalább 50 óra lett. Aztán az egészet kiscripteltük, vagyis minden megvolt írásban is. Aztán mint amikor az első asszisztens indexkártyát csinál a jelenetekhez, úgy mi is készítettünk indexkártyákat a főbb fordulatokhoz és az érdekesebb epizódokhoz. Hungarocell lapokra feltűzdeltük ezeket gombostűvel, és elkezdtük összerakni a storyline-t. Pakolgattuk a kártyákat ide-oda. Először még azt sem tudtuk honnan hova jutunk el, és hogy mettől meddig fog tartani a film története. Volt olyan terv is, hogy bemutassuk az egyik főszereplő, Ákos előéletét, mert vasutas volt. Nagyon izgalmas előélete van. Köze volt például valamilyen úton-módon egy hatalmas vonatbalesethez, amiből nagy kár keletkezett. Levéltári jegyzőkönyvek voltak róla, amiket megtaláltunk a bírósági nyilatkozataival együtt. Ő perelte az államot, amit meg is nyert, mert megsérült benne. Sok olyan történet volt, ami egyszerűen nem fért bele, mert úgy éreztük meg kell tartanunk a film fókuszát. De a fő cselekményszál előtt és után is olyan sztorik vannak, amik egy külön filmért vagy könyvért kiáltanak. Ezért még az is megfordult a fejünkben, hogy a későbbiekben kapcsolódó tartalmakat is csinálhatnánk belőlük. Rengeteg nagyon izgalmas sztori van. Nemcsak a 3-4 főszereplő történetében, hanem az utasok és a mávosok élményeiben is.
Számomra nagyon nagy élmény volt, hogy Laci abszolút engedte, hogy belefolyjak dramaturgiailag, és örülök, hogy sok tanácsomat megfogadta. A horror referencia ötlete a bohóckalauzhoz például tőlem jött, de az is, hogy hívjuk vissza ezt a négy főhőst és az ő sztorijukba menjünk bele mélyebben. Mert amikor elkezdtük a gyűjtést, azt láttuk, hogy egy idő után mindegyik elég hasonló történet. Volt egy-két kiemelkedő, de ezek mellett elkezdtek mindenféle más ügyekről is írni, hogy mik történtek a 90-es években: mindenféle hamisításról és csempészetről meg hasonlók. Volt egy pont, amikor azt éreztük, hogy ez nagyon sokfelé tart. Amikor sikerült a nyomozóval is beszélnünk, akkor derült ki, hogy ő tartotta Rozinál a házkutatást. Akkor lett végleges, hogy ezzel a négy figurával foglalkozzunk, mert bennük van még anyag, és hozzunk be egy gengszterszálat, hogy mi volt a másik, bűnüldözői oldalon.
Kék Pelikan (Forrás: Umbrella)
Valóban éreztem egy gengszterfilmes vonalat is a filmen.
A Kék Pelikan ötletét többször pitcheltem, voltam vele Szarajevóban és Lisszabonban is. Akkor viccelődtünk, hogy ha elevator pitchet kellene mondanom, vagyis egy mondatban eladnom a filmtervet, akkor azt mondanám, hogy a „Catch Me If You Can meets Persepolis”. Abszolút volt egy szándékunk, hogy bűnügyi műfaji játék legyen. Aztán szépen organikusan belekerült más műfaj is, például a western: amikor a Nyugati pályaudvarhoz megérkeznek jegyborítókat lopni küllővel a srácok. Voltak mások ötletek is, és persze volt, ami menet közben esett ki. Ilyen volt például Laci David Lynch hommage-a. Folyamatosan játszottunk mindenféle műfajjal, ezért nemcsak úgy hibrid, hogy keveri a dokut és az animációt, hanem műfajokon, szerzőiségen belül is hibrid a film.
A film animatik verziója egy 50-es évekbeli sztorival indul, amikor a megmaradt vonatjegyekkel sefteltek. Ezek szerint nem a rendszerváltással jöttek rá, hogy a vonatjegyekből zsebpénzt lehet csinálni.
Az a rész nem biztos, hogy a végleges filmben is benne lesz. De még nem tudjuk. Nagyon szeretjük azt a szálat, mi Fámának hívjuk, mert úgy kezdődik a visszaemlékezés, hogy „A fáma azt mondja”. Mi a szekvenciákat nem számmal neveztük el, mint ahogy általában szokták, hanem nevet, címet adtunk neki. Van ez a Fáma, vagy például amikor azon gondolkodik Petya (a harmadik főszereplő – a szerk.), hogy felhívja-e a lányt, hogy jegyet hamisítson neki, az a Dilemma. Szóval az volt a tervünk a Fámával, hogy fekete táblára fehér krétával megrajzolva készítjük el, ez lenne az 50-es évek, és ez vezetne át Laci munkásságából abba a színes stílusba, ami aztán a filmet jellemzi. De most hosszabb a film animatikja, mint amit le tudunk animálni ennyi pénzből. Ennyiből 70-80 perc az ideális. De még nehezen tudok ilyen dolgokat kijelenteni. Most az a tervünk, hogy bizonyos inzerteket archaizáló szuper 8-as közeliekkel fogunk megcsinálni, ezzel erősítve a tárgyi világ megjelenítését és a dokumentumfilm karakterét.
Kék Pelikan (Forrás: Umbrella)
Miért lett fekete-fehér helyett végül színes a film?
Nagyon sok helyről kaptuk vissza, hogy a mai forgalmazási környezetben egy fekete-fehér dokumentumfilmet nem lehet eladni. Ezért döntöttünk úgy, hogy színes legyen.
A karaktereket Horesnyi Máté tervezte, de nagyon nagy hatása van az egész film karaktereire és humorára is. Szuper tehetséges srác. Minden akadályt kihívásként kezel, és nagyon jól is teljesíti ezeket. Vele nagyon szívesen dolgoznék még animációs filmen. Amit nemrég feltöltöttem facebookra profilképnek a Kék Pelikanhoz, amin Kádár átkarolja a három főszereplőt, azt ő rajzolta Lacinak, teljesen poénból, amikor elszállt az agya. Ez nekem is csak akkor derült ki, amikor feltöltöttem facebook-ra, pedig Laci azt hitte, hogy ez is a promó része.
Az 50-es évekbeli szekvencia és a fő cselekmény beindulása között sok archív hangfelvételt hallhatunk Kádár Jánostól és Orbán Viktortól is. Ezek hogy álltak össze?
Mráz István volt a research-ünk, aki nagyon sok levéltári kutatást végzett. Nagyon sok mindent ő talált meg, például a nyomozót is, akié ez az ügy is volt. Illetve az egyes karakterek előéletét is ő kutatta fel. De nagyon sok mindent kutatott a produkciós asszisztensünk, Varga Kinga is. Laci bizonyos dolgokba spontán is belebotlott, de amikor tudta, hogy kellene Kádár-beszéd, egy címlap, vagy egy nyilatkozat, akkor kiadta a feladatot.
Kék Pelikan (Forrás: Umbrella)
A rendszerváltás bemutatásához hogy nyúltatok?
A történelmi kor bemutatásának egy része már megvolt azelőtt, hogy az Inkubátorra pályáztunk volna. Volt egy 22 perces animatik verzió, az ennek a filmnek az előképe. Magát a korszakot bemutató jelenetek egy része már megvolt így. Ehhez kerültek hozzá bizonyos dolgok, dokumentum jellegűen is, és animációs formában is. Került bele olyan dokumentumértékű szöveg is, amit mi készítettünk az utazókkal. Alapvetően az volt a cél, hogy annak a közönségnek is átadjuk ezt a korszakot, akik jóval fiatalabbak, vagy akár külföldiek. Akiknek nincs mély vagy egzakt információja a rendszerváltásról, például nem tudják hogyan történt a szovjet hadsereg kivonulása vagy a határok megnyitása. Szóval az elején mindenképpen tisztázni akartuk a történelmi hátteret.
A filmben sok márkát használtok, legfőképp a Domestost. Ezeknek a jogi engedélyeztetése hogy alakult?
Még folyamatban van, nem leütött dolog. Kapcsolatban vagyunk a Pelikan céggel, akik abszolút nyitottak. Az animatikot még angolul feliratozzuk, ami sokkal bonyolultabb, mint hittem, mert ezek a nagyon gyors, szövevényes magyar mondatok angolul követhetetlenek. Ahhoz, hogy ezt eljuttassuk a márkákhoz, kell egy jó fordítás, ami átadja, hogy mi a film koncepciója.
Minden márka egy külön layeren van, úgyhogy később könnyebb lehet cserélni, ha mégsem lesz meg az adott engedély. Rengeteg márka van, nagyon nehéz lesz minddel felvenni a kapcsolatot és mindenkivel engedélyeztetni. Van egy-két olyan kulcsfontosságú, dramaturgiát is érintő márka, mint a Pelikán és a Domestos, amit feltétlenül tisztázni kell. Azért nehéz ez a helyzet, mert egy amerikai filmben ezeket kikockázzák, nálunk viszont egyrészt animációról van szó, vagyis artisztikus környezetben lesznek, másrészt sokat adnak a korszakhoz. A korszak vizualitása a logókban is megjelenik. Vannak ezek között olyanok, amelyek jogi utód nélkül megszűntek. Próbálunk most úgy dolgozni, hogy ezt a döntést később is meg tudjuk hozni.
Kék Pelikan (Forrás: Umbrella)
A zenékben mi a helyzet? Hallottam felcsendülni a Bonanza Banzai kultslágerét és egy Kispál-dalt is.
A magyar zenék nem jelentenek problémát, a költségvetésbe is beleférnek. Az említett együttesekkel már felvettük a kapcsolatot. De nagyon szeretnénk egy nemzetközi slágert is, például akkor, amikor a főszereplők először hagyják el az országot. Ennek azért borsosabb az ára, úgyhogy ez jelenleg még kérdéses a költségvetés miatt, de nagyon szeretnénk.
A filmzenét Tövisházi Ambrus szerezte. Hogy alakult ki a zenei világ?
Ez úgy történt, hogy Laci pontosan elmesélte Ambrusnak mi a jelenet, milyen a hangulati íve, érzelmi töltése, hogy mi történik a karakterekkel, és mi az időzítése a történéseknek. Folyamatosan együtt dolgoztak, azaz Laci ott volt a zene készítése közben. Nagyon élvezte, hogy azonnal lehetett alakítani rajta. Tudatosan nem az animatikra készült a zene, mert Laci nem szerette volna, ha a kép és a vágás által kialakított ritmus befolyásolná azt. Ehelyett mi mentünk az elkészült zene után a képekkel. Szóval a zene volt meg korábban.
Ambrus mindenféle korabeli szintetizátort használt ehhez. Egy dolgot tudnék mondani, amivel konkrét kapcsolatom volt: a házkutatás jelenet alatt lévő drum’n’bass. Azt mondtam Lacinak, hogy nagyon kellene bele egy drum’n’bass szám, mert ez a stílus nagyon felfutóban volt a 90-es években. Gondolkodtunk azon, hogy jogosíttassunk-e valamit, de Ambrus azt mondta, hogy inkább ír egyet. Így lett a házkutatás alatt Ambrus drum’n’bass száma.
Kék Pelikan (Forrás: Umbrella)
A szinkronban használtatok eredeti felvételeket a három főszereplőtől, de hallunk szinkronszínészeket is. Ezek hogy álltak össze?
A három sráccal felvett eredeti interjúk a kávéházas jelenetek és a visszaemlékezések alatt mennek. Csak a reenactmentekben (újrajátszásokban – a szerk.) használtunk fiatal színészeket. Egyrészt azért, mert a főhősök nem tudják eljátszani saját magukat fiatalon, másrészt fiatalabb hangok is kellettek. Ezért meg kellett találnunk azokat a színészeket, akiknek hasonlít a hangjuk a főszereplőkhöz. Ebben hatalmas segítségünkre volt Ságodi Gabriella, akit Zányi Tamás és Érsek Lajos, a film hangmesterei ajánlottak. Gabriella épp az SZFE-n (a modellváltás előtt - a szerk.) tartott beszédtechnika órát, ismeri a fiatal színészhallgatókat és a végzetteket is, így találta meg a négy színész szakos srácot szinkronhangnak: Lévai Normant, Tegyi Kornélt, Börcsök Olivért és Kenéz Ágoston.
Laci korábban azt mondta, hogy ezeknek a kávéházi beszélgetéseknek nem olyan jó a minősége, ezért nem biztos, hogy akarja használni a filmben.
Ez vegyes. 2011 és 2019 között rögzítette ezeket az interjúkat, amikor még nem volt meg az Inkubátor pénz. A fejlesztési támogatás után minden stúdióban lett rögzítve, használható minőségben. De a korábbi felvételeket is használjuk és használnunk is kell, mivel Kövesdi Ákos, akinek az emlékére ajánljuk a filmet, elhunyt azóta. De ez nem olyan sok felvétel, viszont dramaturgiailag nagyon fontos a szerepük.
Kék Pelikan (Forrás: Umbrella)
Új támogatókat, koproducereket találtatok?
Ha az Inkubátor keretein belül akar maradni az ember, akkor 20%-ot hozhat be koprodukciós pénzként. Ez nagyon megköti a kezünket. Mi 20-30 millió forintnyi összegben hozhattunk volna be külföldi pénzt. Ez egyrészt nagyon kevés, ezért milyen munkafolyamatot szervezel ki? Másrészt ha valaki egy évet dolgozik ezen, de inkább kettőt, a produkciós cég 10%-ot keres rajta. Ki az, aki 2-3 millió forintért 2-3 évet dolgozna? Volt több érdeklődő is, de mindenkit akkor érdekelt volna, ha legalább 50%-ot hozhatott volna be.
Amikor elkezdtünk erről beszélgetni más befektetőkkel, producerekkel, akkor még azt akartuk, hogy ezt a filmet gyorsan csináljuk meg és nem akartunk kilépni az Inkubátor rendszeréből. Ha most lennék workshopokon és pitchfórumokon, akkor már másképp csinálnám. Akkor nem tűnt jó opciónak, ma már igen. De mindannyiunknak benne van a tapasztalatlanság is, mert végülis a Kék Pelikan egy elsőfilm, Lacinak is és nekem is producerként. Azt gondoltuk, hogy ez a téma hot topic, gyorsan ki kellene hozni. De jelen pillanatban nem tudjuk abban az ütemben befejezni, mint amiben szerettük volna. Ennek több oka van, például mert színes lett, illetve Magyarországon nincs olyan kapacitású animációs stúdió, amik ilyen feltételekkel le tudják gyártani a filmet. Mi most együtt dolgozunk a Cinemon stúdióval, ők nagyon ügyesek és gyorsak. De nekik is több embert kéne felvenni, nekünk pedig több forrást kellene számukra allokálnunk, ha gyorsabban akarunk haladni. Ez a film 2020 elején került gyártásba egy tesztjelenettel és mostanra jutottunk oda, hogy abban az ütemben megy a gyártás, ahogy azt elképzeltük.
Kék Pelikan (Forrás: Umbrella)
Sokkal karcosabbnak, elnagyoltabbnak kell lennie egy animációs filmnek, hogy az Inkubátor keretein belül gyártható legyen. Amikor elkezdtük a Kék Pelikant, akkor még kevésbé értettem az animációhoz, most már jobban. Abból az Inkubátor büdzséből és timingból egy megmozgatható animatikot lehet kihozni, vagy esetleg egy layout posingolt, elnagyolt fázisokkal szaggatott, ugráló filmet. Egyébként sok ilyet látok, legutóbb az HBO Animals sorozatát néztem, és az egész nagyon karcos. Nagyjából azt lehetne kihozni, de nem így futottunk neki, most pedig már nem borulhat a koncepció. Mai fejjel sok mindent másképp csinálnék és valószínűleg más film lenne a végeredmény. Nem tartalmilag, hanem vizuálisan. Lacinak is van erről egy gondolata, lehet amúgy sem lett volna más. De sok irányból meg van kötve a kezünk és be vagyunk határolva. Ilyen dolgok miatt folyamatosan változik a timing is.
A Műanyag égbolt kapott még támogatást az Eurimages-tól és az NFI-től is. Ez nem merült fel nálatok?
A Műanyag égboltot a producerek már az elején egy nemzetközi produkcióba vitték át, elhagyták az Inkubátor rendszert, hogy meg lehessen csinálni a filmet. Nálunk egy nemzetközi koprodukció nagyon belassította volna a gyártást, ezért mi nem ebben kezdtünk gondolkodni. Megpróbálhatnánk, de ezzel kilépnénk az Inkubátorból, emiatt csúszna plusz egy évet a bemutatás. Akármi is lesz, megcsináljuk a filmet. Nekünk mázlink van olyan szempontból, hogy mögöttünk áll egy olyan cég, mint az Umbrella és a Cinemon, Temple Réka producerrel. Ez szakmailag és anyagilag is biztonságot ad.
Kék Pelikan (Forrás: Umbrella)
Laci nemrég készített egy kétperces Petri-adaptációt is, ami elvileg a Kék Pelikanhoz is szolgált kísérletként.
Laci a Budapesti Metropolitan Egyetemen is tanít, ahol mindig kiad a diákjainak egy versadaptációs feladatot. Most úgy gondolta, hogy ő is megcsinálja. Ebben a kisfilmben a korábban említett szuper 8-as betétet kísérletezte ki, hogy működik-e az animációval együtt, és működik. Petri György Bagatelle című versét adaptálta, ami nem tudom mennyire volt szándékos, de az orrfújás nagyon covid tematika. Ez is egy hibrid technikailag, egyben műfaji és stílusjáték is. Egyszerre teszt és experimentális, lírai kisfilm.
Szeretnél még animációs filmen dolgozni?
Persze, de előbb még ezt is be kell fejezni. Jönnek közben is ötletek, de nagyon sok energiát kíván egy film, Lacitól különösen. Számomra producerileg az animáció sok szempontból egyszerűbb, mint egy élőfilm. Például ha a cashflowra gondolok, akkor animációnál sokkal nehezebb belefutni pénzelosztási problémába. Míg az élőfilmes forgatáson elégetsz egyszerre többszáz millió forintot, addig itt hónapról hónapra elosztva mennek a költségek. Sokkal lassabban csordogáló, nyugodtabb gyártási procedúra, és mások a kihívások is. Az animációnál minden mindenre épül és utólag valamit másképp csinálni nagyon nehéz. Ezért is szántunk kicsit több időt az animatikra, mert azt akartuk, hogy nagyon jó legyen. Szerencsére az a visszajelzés, hogy jól sikerült.
Kék Pelikan (Forrás: Umbrella)
A Filmintézetnél mit mondtak az animatikra?
Lacival ketten bementünk megbeszélésre, bent volt minden tag személyesen és nagyon pozitív visszajelzéseket kaptunk. Számunkra jó élmény volt. Még korábban kértek tőlem a Filmintézettől egy referenciát, hogy milyen film volt a Kék Pelikanhoz hasonló. Egész estés film nem volt még ilyen. Egy rövidfilmet találtam, a Kosztya Proletárszkijt, amit a Verzión láttam, egy magyar lány, Rontó Lili készítette.
A Bagatelle-nél láttam, hogy már nem az Umbrella, hanem az ULab a gyártócég. Mesélsz erről?
Az Umbrella égisze alatt létrejött az ULab produkciós cég, Kázmér Miklós támogatásával és vezetésével, aki producertársam a Pelikanban is. Amikor az Umbrella elindult, akkor volt egy kollektíva jellege, ami mostanra kicsit kiveszett, mert profi reklámcég lett, és abba a gyártási struktúrába kevésbé fér bele a kísérletezés és a szerzői projektek. Rajtam kívül jelenleg négy állandó emberrel próbáljuk visszacsempészni ezt a kollektíva jelleget, mára külön irodája is van a részlegünknek.
Tanár úr (Forrás: Umbrella)
Hogy áll Richolm Orsolya Tanár úr című egész estés filmterve?
Az ULab kollektívájának tagja Ausztrics Andrea is, aki mellettem viszi a fejlesztéseket. Ő gondozza Richolm Orsi Tanár úr (Senior Crush) című egész estés filmtervét, pont most pitchelték a CEE Animációs Fórumon, ahol különdíjjal jutalmazták a kategóriájában, valamint elnyerte a Cartoon Media által felajánlott Cartoon Springboard-díjat, amivel részt vehetünk a Spanyolországban tartott pitchfórumon ősszel. Azért is hoztam össze őket, mert Orsi rotoszkópos technikával tervezi a filmjét, Andinak pedig ez a specialitása. Legutóbb az On The Spot Born in Auschwitz című dokumentumfilmjébe készítette az animációs betéteket, az Umbrellánál csinált már egyéb filmeket is, de más koprodukciókat és szervízmunkákat is készített rotoszkóppal, főleg dokumentumfilmekbe, például a Kishonba.
Orsi filmje nagyon izgalmas, most pont az útkeresés fázisában vagyunk. Az Inkubátor Programra szerettünk volna menni vele, mert egy nagyon alacsony költségvetésű film, még a Kék Pelikannál is alacsonyabb, de kivették az Inkubátorból az animációt. Úgyhogy most új utakat kell keresnünk, ezért is próbáljuk eljuttatni különböző pitchfórumokra. A CEE Animációs Fórumra már legyártottak egy-két szekvenciát. Sokat szoktunk beszélgetni velük a nemzedéki közérzetfilmekről, az így jöttem filmekről és a tinifilmekről, mindig visszatérünk ugyanazokhoz a referenciákhoz, mert megkerülhetetlenek.
Tanár úr (Forrás: Umbrella)
Milyen projektek vannak még nálatok?
A MOME-n diplomázott Gyulai Pannival is dolgozunk, neki is több animációs projektje van és ezeket is Andival tervezzük megfuttatni. Illetve egy saját fejlesztésű gyerekanimációs projektet is viszek Bacsa Noémivel. Nagyon nehéz forrást találni az animációra. Csak nemrég óta vagyok ebben a világban, és egyből a mélyvízbe kerültem a Pelikánnal. De nagyon sokat tanultam. Azt látom, hogy nagyon nehéz helyzetben van Magyarországon az egész estés animáció.
Nekünk mázlink van, hogy vannak nem animációs projektjeink is. Van két kisjátékfilmünk az NFI-nél gyártás előkészítésben: az egyik Gyimesi Anna Affrikáta, a másik Nagy V. Gergő A vendég című filmterve. Ezen kívül van két fejlesztésünk is: Breier Ádám Lefkovicsék gyászolnak című Inkubátoros projektje, a másik rendes fejlesztési folyamatban résztvevő filmterv pedig az Ellenállók, ami az Irinyi című kisfilm egész estés verziója, amivel az a célunk, hogy az első magyar steampunk film legyen.
Sok elsőt lehetne csinálni Magyarországon, annyira kevés műfaji kísérletezés van.
Igen, bár a steampunk nem is egy műfaj, hanem valamiféle stílus. Nagyon nehéz megmondani, hogy mi lesz az Ellenállók műfaja, mert nyilván a steampunk stílus műfajokat vonz. Ezért azt mondanám, hogy alternatív történelmi kalandfilm steampunk elemekkel. Ahogy a kisfilm elején is az volt kiírva, hogy ”megtörtént események alapján többé-kevésbé”. Ugyanez a szellemiség jellemzi az egész estés tervet is. Ugyanúgy megjelenik benne Irinyi János, és ugyanúgy a ’48-as forradalom után játszódik. Szóval vannak átfedések, de itt egy női főhős lenne, mivel Cibulya Nikol rendezőnek ez fontos. Azért rajongok ezért a projektért, mint amiért a Pelikanért is: nagyon bírom a hibrideket. Az Ellenállók is egy nagy hibrid, már csak a történelmi anakronizmus miatt is. Meg is történhetett meg nem is, illetve átmenet a szerzői és műfaji film között.
