Írások animációs filmekről, hosszra, formára és nemzetiségre való tekintet nélkül

Dot & Line

Dot & Line

Kikerült az animáció az Inkubátor Programból

2020. október 19. - Herczeg Zsófi

A Nemzeti Filmintézet meghirdette a hatodik Inkubátor Programját, a felhívást böngészve pedig azt láttuk, hogy animációs filmmel nem lehet rá pályázni, ugyanis animáció szakok idén nem szerepelnek a Program által elismert felsőoktatási képzések listájában. Korában a Budapesti Metropolitan Egyetem és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem animáció szakain diplomát szerzett diákok is jelentkezhettek az Inkubátor Programra, idén viszont már nem.

Rákérdeztünk a Nemzeti Filmintézetnél, és a kikerülés oka hivatalosan az, hogy "a korábbi évek tapasztalata alapján a rendelkezésre álló pénzügyi keretből nem lehet megvalósítani az animációs filmeket." Ehhez még az is hozzátartozhat, hogy az Inkubátor Program szabályzatában meghatározott 24 hónapon belül nem lehet elkészíteni itthon egy egész estés animációt.

muanyag_egbolt_3.jpg

Bánóczki Tibor, Szabó Sarolta: Műanyag égbolt (Forrás: White Plastic Sky)

Már az Inkubátor Program 2015-ös indulásakor látható volt, hogy a 82 millió forintos támogatás nagyon kevés egy animációs nagyjátékfilmhez. Ezt az összeget nem kell nemzetközi produkciókkal összevetni, elég csak az itthoni egész estés animációkhoz mérni: a Ruben Brandt, a gyűjtő közel 900 millió forintos támogatást kapott a Nemzeti Filmintézettől és összesen 1 milliárd 180 millió forintba került  és még ez sem egy eget rengető szám egész estés animációkhoz képest. Ráadásul Milorad Krstić filmje 2012-ben kapott először támogatást forgatókönyv-fejlesztésre a Nemzeti Filmintézettől, majd 2016-ban gyártásra, és végül 2018 novemberében mutatták be a hazai mozik. Vagyis több, mint hat évig készült hivatalosan (bár a rendező már sokkal korábban elkezdett rajta dolgozni). Egyébként a Ruben Brandt, a gyűjtő Krstić első animációs nagyjátékfilmje.

Más hazai példa: a 2017-ben bemutatott magyar-izraeli koprodukcióban létrejött Salamon király kalandjai 640 milliós összköltségvetésből készült, amit 200 millió forinttal támogatott a Filmintézet és öt évig gyártották. Más európai produkciókkal összevetve: az ír Cartoon Saloonnál készült Tomm Moore első egész estés animációja, a Kells titka (2009) 6 millió euróból, a szintén elsőfilmes francia alkotópáros, Eléa Gobbé-Mévellec és Zabou Breitman 5,2 millió euróból hozta létre a Kabul fecskéit (2018), de Jérémy Clapin debütáló nagyjátékfilmje, a Netflixen bemutatott I Lost My Body (2019) is 4,6 millió euróból készült és több mint két évig tartott a gyártása. Ezek a mindenkori forint árfolyamokkal számolva 1,5-1,7 milliárd forint körüli összegek.

kek_pelikan_budapest_1990.jpg

Csáki László: Kék Pelikan (Forrás: csakilaszlo.com)

Bánóczki Tibor és Szabó Sarolta Műanyag égbolt című sci-fije öt éve kapott támogatást az első Inkubátor Programon, és még mindig gyártás alatt van, közben pedig talált koproducereket is: a Szlovák Audiovizuális Alap 300.000 euróval támogatta, legutóbb az Eurimages-től kapott 400.000 eurót, és még a Nemzeti Filmintézet is megszavazott neki 216 millió forintnyi további támogatást. Vagyis eddig összesen 532 millió forintból (+ a magyar és szlovák adókedvezmény) készül az eredetileg 82 milliós büdzsé helyett, mert az alkotók egyszerűen nem tudták kihozni ennyire kevés pénzből.

A Műanyag égbolton kívül még két magyar animáció készül jelenleg az Inkubátor Programban: Szirmai Márton Hol rontottam el? című animációs filmterve nyert 2018-ban, tavaly pedig Csáki László Kék Pelikan című projektje kapott támogatást, mely továbbra is keres koprodukciós partnereket. Az ötödszörre meghirdetett program tíz döntőse közé már nem is került animáció (vagy egyszerűen nem jelentkeztek animációval az alkotók).

hol_rontottam_el.jpg

Szirmai Márton: Hol rontottam el?

A Nemzeti Filmintézet azért indította el 2015-ben az Inkubátor Programot, hogy filmrendezők első egész estés mozifilmjeinek létrejöttét támogassa, és ösztönözze az új és eredeti hangok megjelenését a magyar filmgyártásban. A program forgatókönyv-fejlesztésre 2 millió, filmgyártásra animációs filmeknél legfeljebb 82 millió forintig nyújtott támogatást, emellett az alkotók a filmkészítés minden fázisában igénybe vehették a Filmintézet szakmai támogatását.

A Nemzeti Filmintézet sajnos nem talált ki más lehetőséget az elsőfilmes animációsok számára, így nekik csak a minden filmrendező számára elérhető mozifilmes pályázatok maradtak, ahol sokkal kevesebb esélye lesz egy kezdő animációsnak megvalósítani a debütáló egész estés alkotását.

A bejegyzés trackback címe:

https://dotandline.blog.hu/api/trackback/id/tr9216197888

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása