Írások animációs filmekről, hosszra, formára és nemzetiségre való tekintet nélkül

Dot & Line

Dot & Line

Mit nézzek 2019 utolsó napjaiban?

2019. december 28. - Herczeg Zsófi

Tavaly készítettünk egy összeállítást, melyben összeszedtük milyen animációkkal érdemes zárni az évet. Idén is megnéztük a kínálatot, viszont már nemcsak a mozik műsorából válogattuk, hanem online streaming szolgáltatók felhozatalából is, úgyhogy aki inkább otthon maradna, az is talál kedvére valót.

Shaun, a bárány és a farmonkívüli

24 éve, Nick Park Oscar-díjas Wallace és Gromit: A birka akció című kisfilmjében bukkant fel először Shaun, a leghíresebb gyurmabárány, a közönség pedig annyira megszerette, hogy előbb önálló sorozatot, majd egész estés filmet is kapott. A 2015-ös Shaun, a bárány mozifilm folytatása idén érkezett a mozikba, méghozzá a nosztalgiavonatra fülelve, erős Stranger Things hatásokkal. A Shaun, a bárány és a farmonkívüli új főszereplője Lu-La, aki egy távoli bolygóról került véletlen a Földre, hazajuttatásában pedig a farm lakói segítenek, élükön Shaunnal. Ám az űrakció nem is olyan egyszerű, hiszen a nyomukban UFO-nyomozók vannak, na meg az UFO-őrült, szórakozni vágyó közönség. Aardmanék nem tudnak hibázni, évről évre ontják magukból az eredeti és mókás ötleteket, és ez idén sem változott, csupán csak meglovagolták azt a sci-fi divathullámot, amit a Stranger Things indított el pár éve, így kerültek a filmbe utalások olyan sci-fi klasszikusokból, mint az Alien, a 2001: Űrodüsszeia, az ET, vagy az X-akták. Nem mintha egy Aardman-film ne lenne önmagában is szórakoztató, de ezek az utalások még jobb pillanatokat okoznak a felnőtteknek.

I Lost My Body

Májusban írtuk, hogy először nyerte animációs film a cannes-i Kritikusok Hetének nagydíját. Az elsőfilmes Jérémy Clapin I Lost My Body (J'ai perdu mon corps) című alkotása azóta sorra nyerte a díjakat és erős versenyzőnek számít a 2020-as Oscar animációs kategóriájában, a forgalmazási jogait pedig a Netflix vette meg, és nálunk is elérhető. A film szürreális alaphelyzetből indul ki: egy levágott kézfej indul útra Párizsban, hogy visszatérjen a testhez, amelyhez tartozik, egy Naoufel nevű fiúhoz. Miközben átküzdi magát Párizs legbaljósabb szegletein, útja során emlékképek jelennek meg, melyek akkoriból származnak, amikor még a fiú testéhez tartozott. Az I Lost My Body nem közönségfilm, nagyon csendben és szolidan, de egyre intenzívebben a néző bőre alá kúszva hat. Közel sem szerelmi történet, sokkal inkább a gyász feldolgozásának megjelenítése, melyben a kéz az emlékezés eszköze, a főszereplő srác gyerekkori élményeinek felidézése, amikor még a szülei éltek. Az egész film lírai, amit Dan Levy csodálatos kísérőzenéje emel ki, néhol nagyon menő kortárs francia hiphoppal megtörve.

Klaus

Szintén a Netflixen látható a Klaus című karácsonyi film, mely a Netflix első saját gyártású animációs filmje, ami nagyon bátor húzás volt és amivel elég magasra is tették a lécet. Ugyanis Sergio Pablos a 3D-t uraló animációs világban egy 2D animációt rendezett, viszont nem oldschool módon nyúlt a klasszikus 2D technikához, hanem felhasznált minden olyan mai technikát, ami segíthette filmjét, ráadásul egy olyan történethez, ami közel sem mondható szokványosnak. A Klaus ugyan egy Mikulás eredettörténet, de elfelejthetjük a korábbi Mikulás-filmes élményeinket, mert ennyire ironikusan és sok fekete humorral, gejl varázslat nélkül, mégis elképesztő meghatóan és szívmelengetően még sosem dolgozták fel a Mikulás történetét. Ráadásul a cselekményben is erősen reflektálnak a jelenre, például a családi otthon kényelmében heverésző felnőttre, az emberek közti értelmetlen, csak megszokáson alapuló, berögzült gyűlölködésre. Persze innen, Európából mondhatjuk, hogy a 2D animáció számunkra nem szokatlan (lásd a hazai animációkat, a Cartoon Salon csodáit, a Kells titkát, A tenger dalát, vagy A messzi Északot, a Pszichonautákat, de akár keleti animációkat is említhetném), mégis, elképesztően szép látványú a film, és pont attól lesz lenyűgöző, hogy úgy keveri a klasszikus animációs stílust a 3D technikából származó lehetőségekkel, ahogy korábban még nem láttuk.

Limbo-Limbo Travel

A Filmhu jóvoltából került fel a netre egy kis időre Kreif Zsuzsanna és Zétényi Bori 2014-es MOME Anim diplomafilmje, a Limbo-Limbo Travel, mely a Sundance fesztivált is megjárta és még Oscar-kvalifikáló díjat is nyert. A francia-magyar koprodukcióban készült 16 perces film nyolc magányos nőről szól, akik elkeseredettségükben jegyet váltanak a Limbo-Limbo Buszra és elhajóznak egy bajuszos férfiakkal lakott szigetre, hogy megtalálják az igazit. Meglátva az idilli környezetet és a szabad (technikai kütyüktől mentes) férfiakat, előjönnek a primitív ösztöneik és a civilizált viselkedést is hátrahagyva eszelős üldözésbe kezdenek a férfipréda után. A Candide sorozatról minden olvasó hallott, a széria 10 részének pedig Kreif Zsuzsanna volt a rendezője és látványtervezője. Mivel Zsuzsi és Bori látvány- és gondolatvilágát erősen áthatja Kovásznai György stílusa, ezért ez a kisfilm nagyon szép előképe a szériának is, és magán hordoz mindent, ami az alkotókat jellemzi: a szatírát, a játékosságot, a humort, a szexualitást, a provokativitást, a nemi szerepekről való gondolkodásukat, az animáció adta szürrealitást, az intertextualitást, és nem mellesleg a Habfürdő zenéjét is jegyző Másik János komponálta a Limbo-Limbo Travel zenéjét is.

Betti

Szintén rövid időre került fel a netre Ács Zsuzsanna METU diplomafilmje, a Betti. A film főszereplője Forgó Betti, akiben a ’80-as években punkként erős volt a szabadságvágy, amit a taxizásban talált meg. Az animációhoz eredeti riportot használtak, vagyis a Betti a hazai animációs dokumentumfilmek sorát bővíti, még pontosabban a portréfilmekét. A kisfilm főszereplője mesél az elmúlt 30 év taxis történéseiről, szó esik a taxisokról szóló negatív sztereotípiákról, a ’90-es blokádról, az Uber elleni tüntetésről, és arról is, hogy ő miként van jelen ezeken az eseményeken. Így szilveszter előtt nem árt a taxisokat is jobban megismerni!

Klasszikus animációk a Filmarchívumtól

A Filmarchívum a korábbi évekhez hasonlóan idén is kedveskedett a cinefileknek egy klasszikus filmcsomagból álló ajándékkal, melyben 11 animáció is szerepel. Felújított változatban nézhetjük az első egész estés magyar animációt, a János vitézt, az Arany János Toldiját adaptáló Daliás idők című festményfilmet, valamint az örökérvényű Lúdas Matyit. Emellett olyan, kevésbé könnyed rövidfilmekkel készülhetünk 2020-ra, mint a gyilkosságsorozatot szatirikusan bemutató Öt perc gyilkosság, a modern kor vívmányaival játszó A piros pöttyös labda, a 20. század történelmét személyes hangvétellel elmesélő Monológ, vagy Reisenbüchler Sándor utópisztikus víziói.

A bejegyzés trackback címe:

https://dotandline.blog.hu/api/trackback/id/tr5715366734

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása